NB I

A hajrára felőrölte a Honvéd a Diósgyőrt

Lanzafame ismét betalált; komolyabb kapura tartó lövése nem volt a 2-0-s vereséget szenvedő miskolciaknak.

OTP Bank Liga, 15. forduló

Bp. Honvéd – Diósgyőri VTK 2-0 (0-0)
Bozsik-stadion, 1575 néző. Játékvezető: Kassai
Honvéd: Gróf – Botka, Lovric, Kamber, Baráth – Nagy G. (Vasziljevics, 94.), Gazdag, Hidi – Koszta, Prosser (Eppel, 69.), Lanzafame (Hajdú, 89.). Vezetőedző: Marco Rossi

DVTK: Antal B. – Oláh (Bacsa, 79.), Lipták, Jagodinskis – Eperjesi, Dausvili, Elek Á., Nemes – Nono (Vela, 59.), Nikházi (Makrai, 85.), Novothny. Vezetőedző: Horváth Ferenc
Gólszerzők: Lanzafame (tizenegyesből 74.), Koszta (84.)

A negyedik Honvéd a játéknap előtt sereghajtó Diósgyőrt fogadta az OTP Bank Liga 15. fordulójában.

Nagyobb kedvvel kezdett a Honvéd: egy blokkolt kísérlet, egy mellé pattanó távoli lövés, valamint egy szöglet után megcsúsztatott labda is veszélyt jelentett – utóbbinál Baráth centikkel helyezett mellé. Az első tíz percben gyakorlatilag csak a DVTK térfelén zajlott a játék, ezt követően viszont a diósgyőriek elkezdték javítani labdabirtoklási arányukat – helyzetekig azonban nem jutottak el a vendégek.

Az első tíz perc után aztán nagyon leült a játék, nem forogtak veszélyben a kapuk. A 33. percben egy Lanzafame-szabadrúgás okozott némi riadalmat a vendégeknél, de a labda elkerülte a felső sarkot. Nagy Gergő is távolról próbálkozott, de Antal Botondnak ezúttal sem kellett labdába érnie – a 35. percig csupán a hazaadásoknál kellett közbeavatkozniuk a kapusoknak. Gazdag tört be a tizenhatoson belülre, de lövését a becsúszó Jagodinskis blokkolta. A félidő végén még Antalnak volt dolga egy beadásnál – kiütötte, 0-0 állt az eredményjelzőn.

A második félidő is Honvéd-helyzettel indult, de Nagy lövése a kapu felett hagyta el a játékteret. Az egyre vizesebb talaj megnehezítette a csapatok dolgát, ráadásul – talán ebből is kifolyólag – a belépők is egyre veszélyesebbre sikerültek: sokat tördelték a játékot kisebb nagyobb szabálytalanságok. Húsz perccel a vége előtt Koszta kapott remek labdát Hiditől, de a lendületben lévő támadó nem sokkal fölé tekert. Egy percre rá Hidi tornáztatta meg Antalt – a DVTK kapusa azonban védett.

A 73. percben tizenegyeshez jutott a Honvéd: Antal Botond becsúszva szabálytalankodott a labdát jól fedező Koszta ellen az ötös sarkánál. A büntetőt a kiváló góllövő-formájában lévő Davide Lanzafame higgadtan értékesítette (1-0) – ez volt a hetedik találata a bajnokságban. Ezt követően ugyan próbálkozott a DVTK az egyenlítéssel, de komoly helyzetig nem jutott el, míg a Honvéd előnye tudatában már csak kontrákkal próbálkozott – viszonylag hatékonyan, hiszen Antalnak többször is nagyot kellett védenie. A 84. percben eldőlt: Eppel cselezgetett viszonylag zavartalanul a DVTK-tizenhatoson belül, majd a beadásból Koszta Márk szerezte meg a második Honvéd-gólt (2-0). Kettővel bizonyultak jobbnak a hazaiak, és tapadnak az élmezőnyre.

A találkozót a Rangadó.hu állandó szakértője, Szurgent Lajos, a Honvéd korábbi vezetőedzője értékelte:
– A meccs előtt a papírforma Honvéd-győzelmet vetített előre, viszont néztem a beharangozót, amiben a DVTK nagyon magabiztosnak tűnt. Az látszott, hogy úgy érkeznek Kispestre, hogy nyerni akarnak. Az első negyedórában viszont jobb volt a Honvéd, már helyzeteket alakított ki, amelyekből kis összpontosítással gólokat lehetett volna szerezni. Utána feljött a DVTK, egy jó tizenöt percig egálban játszott a két csapat, de a kapuk nem forogtak veszélyben. A folytatásban viszont ismét nem láttam azt a vendégeken, amit a beharangozóban, hogy igenis pontokat akarnak szerezni. A második játékrész már igazolta, hogy a Honvéd az esélyesebb. Irányította a meccset, támadott, megvoltak a lehetőségek. A gól nem azonnal jött, de megszerezte a vezetést a Kispest, aztán jött a második gól is. Annyi helyzete sem volt a DVTK-nak, mint az első félidőben. Összességében volt egy húsz-huszonöt perc, amikor egálban volt a két csapat, a meccs többi részében viszont felülmúlta ellenfelét a Honvéd. Többet vártam volna a Diósgyőrtől, ez kevés ahhoz, hogy jól szerepeljenek.
Olvasói sztorik