Az élvonal első teljes körét, vagyis a 11. fordulóját követően a Diósgyőr a tabella utolsó helyén áll.
A Debrecen elleni 3-1-es hazai vereséget követően „A petárda tegnap felrobbant” címmel jelent meg beszámoló a lelátói eseményekről az amigeleken.hu szurkolói oldalon. Ebből idézzük a legérdekesebb részleteket.
Szombaton kiborult a bili
A DVTK-szurkolók sok mindenen átmentek már az évek során, de a mostani helyzetet nem tudják, nem akarják megemészteni, hogy egy elvileg negyedik erősségű kerettel, ambiciózus fiatal edzővel, stabil anyagi háttérrel, borsodi kötődésű szakmai igazgatóval és ügyvezetővel a csapat ilyen produkciót láttasson hétről-hétre, mely folyományaként most már csont nélküli kiesőpozícióba kerültünk.
A szurkolóknál kiborult a bili. A lefújást követően a kanyarban lévő szurkolók „gyertek ide” skandálással hívták a játékosokat a szektoruk elé, akik némi hezitálás után – nem teljes létszámban – el is indultak feléjük. Nyilván nem teljesen arra számítottak, amit kaptak. A megszokott taps helyett, most a „nem érdemlitek, nem érdemlitek, a Diósgyőr mezt nem érdemlitek” rigmus fogadta őket, ezen kívül mentek más szólamok is, illetve százasával kapták a csapattagok az egyéni jókívánságokat is a lelátó népétől.
Levetették a mezt a játékosokról
A Capó bement a rekortánra – erre valószínűleg engedélyt kapott a rendezőktől – és a játékosokkal beszélt. Ekkor több szurkoló követte őt, és a pályára kezdtek ugrálni a szektorokból. Számuk nem volt jelentős, nagyjából fél tucat lehetett. A szurkolókat a biztonságiak nem engedték a játékosok közelébe, így semmilyen fizikai kontaktusra nem került sor, senkit nem ért atrocitás. Azt, hogy a közbelépés megakadályozta-e ezt, vagy egyébként sem történt volna a verbális inzultuson túl semmi, nem lehet tudni, de az elmondások szerint ilyen jellegű szándék nem volt senkiben.
Mindezek közben – vagy után – a szurkolók a játékosok mezének levételét követelték, mely ilyenkor egy jelképes, erőteljes, egyértelmű és egyben utolsó kifejezés arra, hogy a tábor nem fogadja el semmilyen formában ezt a méltatlan szereplést. A mezt Elek Ákos levette és a hirdetőtáblára fektette. A szurkolók nem elégedtek meg csak az ő mezével, hanem követelték azt a többi játékostól is. Azok engedtek ennek, és a mezt levéve odadobták azt a szurkolók elé. Ezt egyesek utólag félreérthették talán, itt korántsem arról volt szó, hogy maguktól vették volna le a mezt és a címert megalázóan dobták volna el. Egyszerűen nem lett volna életszerű sem és logikus sem az, hogy ilyen felfokozott állapotban, odasétáljon bárki is és összehajtogatva a kerítéshez vigye a szerelést, egy több száz fős, viszonylag tüzes, fanatikus mag elé.
Primadonnáknak tartják őket
Itt még nem lett vége az eseményeknek, ugyanis a szurkolók néhány százan a klubház elé vonultak, és hol Horváth Ferenc, hol Szabó Tamás, hol pedig a játékosok neve került különböző jelzőkkel és szándékkal skandálásra. Szabó Tamást a többség távozásra szólította fel, míg a vezetőedzőt, Horváth Ferencet a szurkolók nagy része éltette. A játékosokat primadonnáknak nevezték és jött az ismert „nem érdemlitek” rigmus újfent, kiegészítve a „zsoldos kurvákkal”. Sajnos, az egyik szurkoló mindeközben rosszul lett, és a figyelem egy része köré összpontosult ezek után. A klubház előtt zajlott eseményen nem tudunk fizikai vonatkozású megnyilvánulásokról, így valószínűleg intézkedés nélkül fejeződött be az épület előtti véleménynyilvánítás.
Diósgyőrben robbant tehát a petárda, de egyelőre a bomba még várat magára. Hogy meddig? Nem lehet tudni. Mindenesetre ez elég vészjósló a jövőre nézve, hiszen ezekben az időkben olyan események, megnyilvánulások, intézkedések történtek, amelyek az utóbbi évekre egyáltalán nem voltak jellemzőek még a csapat életének gyengébb periódusaiban sem.
Bízunk a józan észben, a helyes ítélőképességben, az önkritikában és abban, hogy az illetékesek megtalálják a kiutat ebből az áldatlan helyzetből.
