Nem kérdés, 2500-3000 néző előtt – átlagosan ennyien járnak meccsekre az NB I-ben – lehetetlen jó hangulatú összecsapást játszani. Csak szenved a szurkoló, gyötrődik a játékos, elégedetlen a klubvezető (különösen az, aki a kasszát kezeli), kínlódik a sportági szövetség. Hiába remélt ugyanis már évekkel ezelőtt jelentős nézőszám-emelkedést az MLSZ elnöke, a tendencia semmi jót nem ígér…
Eladhatatlan a portéka? Senkit (vagy mindössze ennyi embert) sem érdekel a magyar foci? A Rangadó.hu az elmúlt hetekben több oldalról is megközelítette a kérdést, beszéltünk sok-sok szereplővel, ám – fájdalom – nem igazán lettünk okosabbak.
Hiába mondja ugyanis a sportvezető (jelesül a Haladásnál tevékenykedő Tóth Miklós), hogy „Az ősszel is remeklő válogatottra és a nemzetközi porondon sikeresebb klubcsapatokra van szükség”, az előbbiben legfeljebb reménykedhetünk, az utóbbira újabb esztendőt várni kell…
Mindig akad valami kifogás
Nyáron a nagy meleg, több csapat esetében a folyamatos „albérlet” okoz gondot, valami gond mindig van, és a tapasztalat azt mutatja, a már elkészült új stadionok előtt sem állnak sorban a nézők. A szurkolók előszeretettel kritizálják a saját klubjuk, illetve a honi szövetség döntéseit, de van igazság abban is, amit egy ifjú Vasas-drukkertől hallottunk: „a magyar futballszerető közegben nincs hagyománya a meccsre járásnak”.
Pedig biztosak lehetünk benne, a pályán lévők is boldogan vennék a lelátói tömeget, a pénteken a francia másodosztályba igazoló Bese Barnabás úgy fogalmazott, kifejezetten inspirálja a szurkolók jelenléte.
– Az biztos, hogy nem egyszer előfordult, hogy ingyenes volt a belépés, mégis üresen kongtak a lelátók. Csak bízhatunk benne, hogy a döntéshozók fejében megszületik majd egy olyan ötlet, ami minden félnek előnyös lesz, de egyelőre nem látszik körvonalazódni a dolog – jegyezte meg a válogatott védő.
A témával behatóan foglalkozó Muszbek Mihály sportközgazdász úgy véli, egy NB I-es mérkőzésen nagyjából hatezer szurkolóra lenne szükség a megfelelő hangulathoz, illetve a bevételek emelkedéséhez, hozzátéve, a nézőknek átlagosan 2500 forintot kellene költeniük egy-egy futballmeccs kapcsán.
Olcsó a jegy, de keveseknek kell
Muszbek szerint az átlagjövedelemhez képest olcsó a jegy Magyarországon, a hazai nézőszámokról készült grafikon mégis egyenesen tart lefelé. A hatvanas évek 11 ezres átlagáról jutottunk el a mostani 2600-hoz…
Ehhez képest enyhén szólva megdöbbentő, hogy a 12 NB I-es csapat 18 milliárd forintos költségvetéssel dolgozott az elmúlt évadban. Az irreálisan magas összeg tekintélyes része közpénz, Muszbek úgy látja, ha az állam teljes egészében kivonulna az élvonalbeli labdarúgásból, az érdeklődés, illetve a színvonal csapatonként legfeljebb 500 millió forintos éves büdzsét tartana indokoltnak. Csak a rend kedvéért: a jelenlegi 1.5 milliárd helyett…
A sportközgazdász úgy véli, az úgynevezett Eb-láz semmilyen hatással nincs, nem is lehet az NB I-es nézőszámokra, meglátása szerint nincs ok, okozati összefüggés a magyar válogatott jó szereplése és a hazai stadionok látogatottsága közt.
Pedig az MLSZ-ben nagyon szeretnék, hogy megteljenek a lelátók. Sipos Jenő szóvivő honlapunknak elmondta, „senki sem gondolja, hogy a mostani nézőszám megfelelő, ezen a téren mindenképpen előre kell lépni”.
Na majd a következő évadban!
– Az MLSZ elképzelései szerint a 2017-18-as idénytől kezdve számíthatunk minőségi előre lépésre a szurkolókkal való kapcsolattartásban. Természetesen ez egy hosszabb folyamat, nem lesz egyik pillanatról a másikra ugrásszerű nézőszám-emelkedés. De ha meglesznek az új, nem luxus, de európai körülményeket jelentő, komfortos stadionok, pozitív változás következhet be – tette hozzá Sipos.
Kiderült az is, a szövetség folyamatosan egyeztet a klubokkal.
– A saját szurkolóival a klubnak kell megtalálni a mindenkinek jó megoldást – mondta a szóvivő. – Elsősorban persze jó futball kell, a csapatokban lehetőleg sok fiatal magyar játékossal, mi ezt próbáljuk ösztönözni. Ezen kívül az MLSZ is igyekszik új kezdeményezésekkel bevonni a szurkolókat. Ilyen a most indított Szurkolói Klub, amelyhez csatlakozva különböző kedvezményekhez juthatnak hozzá a szurkolók.
A sokat vitatott szurkolói kártya szerepe végül háttérbe szorult, Sipos Jenő szerint a kluboknak megvan a lehetőségük önálló ötletekkel, kezdeményezésekkel népszerűsíteni a csapatukat és az NB I-es meccseket.
Leegyszerűsítve: színre léphetnek a marketingesek. A jelek szerint ugyanis a futballtudás nem üti meg a kívánt szintet – a helyzet majdhogynem reménytelen…
