Senki nem gondolta a szezon előtt, hogy öt fordulót követően, négy győzelemmel a Vasas áll majd az NB I élén, ráadásul úgy, hogy a négy nemzetközi kupaindulót verik a tavaly épphogy bennmaradt piros-kékek. De az MTK, Debrecen, Videoton “EL-hármas” után a BL-induló, címvédő Ferencvárost is legyőzte Michael Oenning csapata. És első helyen áll, amire az elmúlt évtizedben nem volt példa.
A Vasas valaha igazi nagycsapat volt a magyar mezőnyben, de utolsó bajnoki címét 1977-ben nyerte, az idei bajnokság végén lesz tehát negyven éves az a siker. Zombori Sándor, az akkori Vasas egyik legfontosabb játékosa, a magyar válogatottal két világbajnokságon megfordult középpályás elégedetten nyugtázta a mostaniak jó rajtját, a Rangadó érdeklődésére értékelte az utódokat.
– Lehet, hogy furcsán hangzik, de én számítottam rá, hogy szép fokozatosan összeáll a társaság, és meglepetésre lesz képes, azt nem gondoltam, hogy ilyen hamar – fogalmazott az egykori Fáy utcai kedvenc, aki szerint elsősorban a német tréneré az érdem.
– Tökéletesen elégedett vagyok az edzői stábbal. Elfogadom a módszert, amivel dolgoznak. És úgy látom, a játékosok is elfogadták őket. Látom a szigorúságot, hogy aki nem úgy dolgozik, ahogy szeretnék, azt kihagyják. Erre minden magyar klubnál szüksége lenne.
– Persze semmilyen következtetést nem szabad levonni még a jelenlegi állásból. A magyar labdarúgás annyira hektikus, hogy előre semmit nem lehet megjósolni. Igazán nem akarok megbántani senkit, de úgy gondolom, hogy az ellenfelek is többet képzeltek magukról, mint amire képesek – adott egy másik magyarázatot a Vasas győzelmeire Zombori. Hozzátéve, a jó csapatszellemben látja a mostani csapat legfőbb erejét.
– Pillanatnyilag nem emelnék ki senkit, a csapatot kell dicsérni. A meghatározó játékosok sem lennének a többiek nélkül azok, akik. Az én időmben is voltak kiváló egyéniségek a csapatban, tiszteltük, becsültük egymást, ma is ez lenne a legfontosabb dolog. Minden csapatnál ez a legfontosabb.
Zombori Sándor ma is erősen kötődik volt klubjához, és természetesen nosztalgiázva emlegeti a régebbi időket. Örülne, ha az 1977-es bajnoki arany negyven éves jubileumát méltó helyezéssel ünnepelné a klub, de azt mondja, túl sok van még hátra ahhoz, hogy ezzel foglalkozzanak.
– Ha időm engedi, mindig kinn vagyok a hazai meccseken, ezután is így lesz. De hadd ne kelljen jósolni. Nagyon bízom benne, hogy minél hosszabb ideig így marad a táblázat, de nem túl kiegyensúlyozottak a magyar csapatok. Egyik héten csettintesz a kezeddel, a másikon legyintesz.
– Bízom benne, hogy a Vasas vezetői sem felejtik el a negyven évvel ezelőtti bajnoki aranyat és az akkori csapattagokat… Ugyanakkor azt gondolom, a mai szurkolók, a fiatalok már kevéssé kötődnek a Vasashoz, mert már nincsenek emlékeik a nagyokról. De egy jó bajnoki szereplés sokat segíthetne a dolgon. Angyalföld mindig népszerű hely volt a magyar sportban, és a régi érzések még előjöhetnek – tette hozzá Zombori Sándor.
