NB I

„Még beállok a kapuba is, aztán befejezem”

Juhász Roland most már középpályás is volt pályafutása során: a Vidi vezére örül, hogy bizonyíthat a kétkedőknek.

Gyirmóton szerezte meg első győzelmét a Videoton a bajnokságban. A fehérváriak első gólját a meccsen Juhász Roland lőtte, aki ezúttal, akárcsak a Midtjylland elleni EL-visszavágón nem a védelemben, hanem egy sorral előrébb került be a kezdőcsapatba. A Rangadónak elmondta, lassan megszokja új szerepkörét.

– Nem játszottam még ezen a poszton, csütörtökön, Dániában volt az első alkalom. Elég szokatlan, teljesen más pozíció, mint a védelemben. Szerencsére nagy segítségemre voltak a körülöttem lévők, élveztem a játékot, most, hogy újra a pályán lehettem. A rutin is sokat számít persze ilyenkor. A második félidei játékban látszott talán igazán, hogy kicsit jobban elvitt a hév, de igyekeztem figyelni arra is, hogy mindig visszaérjek.

– Henning Berg nagyjából ezt a két felállást szokta alkalmazni, Simon Ádám viszont most sérült, ezért gondolhatta úgy, hogy kipróbál engem. Máskor is bátran előre szoktam törni és bekapcsolódni a játékban. Nem éreztem magam rosszul magam ebben az új szerepben sem – tette hozzá Juhász Roland, aki annak idején középcsatárként mutatkozott be az NB I-ben, később pedig középső védőként futott be komoly karriert…

– Mit mondjak, voltam csatár és védő, most már középpályás is. Még kapusként kipróbálom magam, aztán befejezem. És persze a válogatottól is csak hátvédként vonultam vissza, úgyhogy bármi lehet – jó, ez persze csak vicc volt – tette hozzá a népszerű játékos.

Azt viszont nagyon is komolyan gondolja, hogy a mostani gólja és jó játéka üzenet is lehet azoknak, akik a szezon elején már leírták, amikor nem került azonnal az első csapatba Bergnél. Az Eb után nem nagyon volt ideje pihenni sem, de már ismét jó erőben érzi magát és bizonyítani akar.

– Eljutottak hozzám olyan vélemények, hogy azért nem játszom a Vidiben, mert már nem motivál a futball, de ez abszolút nem így van. Ugyanolyan motivált vagyok, mint máskor. Nagyon jól érzem magam a bőrömben, fizikálisan is, úgy érzem, hozzá tudok tenni a játékhoz. A válogatott más történet, mivel ott kétéves ciklusokról van szó, azt már nem akartam megkezdeni. De amit csinálok, azt százszázalékosan szeretem csinálni. Nem vagyok olyan futballista, aki a padon is elüldögél, csak kapja meg a fizetését. Ezért is örültem, hogy jól ment ezeken a meccseken, választ adhattam a bennem kételkedőknek – mondja Juhász Roland. És reméli, a Videoton is bizonyítja, hogy a gyengébb rajt ellenére a legerősebb hazai csapatok egyike.

– Két jó meccs van a hátunk mögött, bízom benne, hogy ez a múlt hét átbillentett minket egy sikeresebb szériába. Örülök annak, hogy olyan csapatban játszom, amelyik komoly célokért küzd, mert hiába van hat bajnoki címem, továbbra is sikerre éhes vagyok, edzésen se szeretek veszíteni. Még egy bajnoki arany vagy kupagyőzelem nagyon jólesne így a pályafutásom vége felé, minden erőmmel azon leszek, hogy sikerüljön.

Olvasói sztorik