NB I

„Talán Stieber gólja hozott haza”

Urbányi István már megkezdte a munkát Gyirmóton; először beszél a hazatéréséről az Amerikából jött edző. Aki szerint minden játékos képes többet kihozni magából, mint eddig.

Ausztriában edzőtáborozik és játssza első felkészülési mérkőzéseit az élvonal újonca, a fennállása első NB I-es szezonjára készülő Gyirmót FC Győr. Annak az Urbányi Istvánnak a vezetésével, aki általános meglepetésre, egyik napról a másikra otthagyta a tengerentúli Kansast, ahol évek óta a profi ligában szereplő csapat utánpótlásával foglalkozott. A tréner, aki hat évvel ezelőtt dolgozott utoljára magyar csapatnál, tavasszal már nyilatkozott a Rangadónak arról, hogy Dárdai Pál szemlélete milyen pozitív változásokat indíthat el. Akkor így fogalmazott: „Ha a magyar fociban lesz ismét szeretet, akkor minden pénzem feltenném rá, hogy hazatérek. De akkor akár úszva is jövök.”
A jelek szerint most bízik benne, hogy ez a légkör lesz az uralkodó itthon, legalábbis a sikeres Eb szereplés elindíthat valamit. Urbányi István Ausztriából telefonon nyilatkozott a rangadónak új munkájáról, a visszatérésről és a magar futballról, most az ő gondolatait idézzük.

A Gyirmót felkészüléséről és a csapatról

– Az elsődleges cél a tulajdonosok részéről, hogy mérjem fel a jelenlegi keretet, én ezt teljes mértékben elfogadtam. Ez a két mérkőzés alapvetően erről szól. Persze amikor ilyen rövid idő áll rendelkezésre, eleve azokra kell koncentrálni, akik itt vannak. De azt mindenki tudja, hogy az NB I és az NB II között hatalmas a különbség, úgymond nem következik egyikből a másik.
– Sokan feltették a kérdést, hogy milyen poszton szeretnék erősíteni. Leegyszerűsítve persze azt mondanám, minden poszton. De az erősítés nem okvetlenül új játékosok igazolását jelenti, hanem, hogy a meglévőkből még többet hozzunk ki. Mindenkiben több van, a kérdés, ki lehetne hozni belőle. De nem akarom megkerülni a kérdést: a két edzőmeccs alapján beszéljük át a tulajdonossal a tapasztalatot és vesszük számba a lehetőségeket.

A hazatérés okairól

– Nem az ambíció hozott haza, hanem talán valami furcsa megérzés, nem tudom. Talán Stieber Zoli átemelése az osztrákok ellen… Az előző három évben utánpótlással foglalkoztam, a felnőtt futball pedig mindig egy más lehetőséget jelent. Amikor megkerestek, volt két napom, hogy döntsek. Olyan volt, mint amikor ejtőernyővel el kell döntened, hogy akkor ugrasz-e. Az biztos, hogy nem maradsz odafenn.
– Ebben a csapatban sok volt játékosom van, akiket személyesen ismertem. Győr pedig családilag is hazai pálya. Nem a presztízs felől közelítem a munkát, egyszerűen teljesen más az érzelmi háttér. És van még valami. Kansasban Németh Krisztián és Sallói Dani jelenléte, játéka miatt folyamatosan bennem volt, hogy a magyar játékosokban megvan valami, ami a kintiekben nincs. Azért is segítettem az ő pályájukat, hogy ezt a fajta jó értelemben vett magyaros virtust megmutathassák.

A megváltozó (?) magyar közegről

– Hat év után jövök haza, régen voltam benn utoljára magyar fociban, sok mindent átértékeltem, átgondoltam, az úgynevezett „közeggel” nem foglalkozom. A szűkebb közegben, az öltözőben lesz módom valamit átadni, a tágabb közeg pedig az Eb-szereplés alapján talán éppen most változik.
– Az Eb-szereplés azt igazolta, hogy sokkal több potenciál van a magyar játékosokban, egyénként és csapatként is. Dárdai Pali fellépése igazolta: tiszta beszéd, egyszerű kommunikáció, vagány kiállás amellett, amit gondolsz, elég lehet a sikerhez. Persze tudjuk, hogy kell hozzá szerencse is. A legnagyobb felelősségem és kihívásom nekem is az, hogy a szemléletet, az alapokat megváltoztassam. Az eredményt lehet, hogy nem tudom, de ezt igen. Bernd Storck sem tudja befolyásolni, hogy Dzsudzsák lövése ki vagy bepattan – de szemléletet, a gátlás és félelem nélküli játékot igen.

A közeljövőről

– A család nyárra hazajön a nyári szünetre, de a gyerekek kinn tanulnak, ők ott nőttek fel. Így alakult, eddig ünnepekre Magyarországra jöttünk, most majd karácsonyra odamegyek „haza”. Nekem könnyű dolgom van, mert nem a magyar futballtól függök egzisztenciálisan. Egy perccel sem kell tovább maradnom, mint amíg hiszek abban, amit csinálok és a játékosok hisznek bennem. Ez nem egy felelőtlen szabadságérzés, hisz nekik is fel kell ismerniük, hogy ha nem is eredménykényszer, de teljesítménykényszer van: ki kell hozniuk magukból a legtöbbet.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.