Az NB I 2015-2016-os idényének utolsó mérkőzésén a Diósgyőr látta vendégül a Paksot. A két középcsapat találkozója a 8. hely sorsát volt hivatott eldönteni, hazai siker esetén a Diósgyőr, döntetlen vagy vendég-diadal következtében viszont a Paks végzett volna ebben a pozícióban. A mérkőzésen ketten is jubiláltak, Ivan Rados a századik NB I-es meccsén lépett pályára, míg Egervári Sándor négyszázadik alkalommal dirigált edzőként a magyar élvonalban.
A Paks kezdte aktívabban a találkozót, Báló és Bartha több veszélyes helyzetet is teremtett a Diósgyőr kapuja előtt, de az utolsó passzba rendre hiba csúszott. Az első kapura tartó lövés a hazaiak nevéhez fűződött, Egerszegi lövését védte könnyedén Molnár, majd ezt követően a túloldalon Szakály fejelt mellé. Később Bartha lőtt az égbe egy szabadrúgást, Szakály – ezúttal kapura tartó – lövését pedig Rados fogta magabiztosan. A hazaiak kapusa többször is remekül jött ki a kapujából, nagyon együtt élt a játékkal, nagy szerepe volt abban, hogy az egyébként nem túl acélos diósgyőri védelem mellett sem tudott kialakítani a Paks komoly helyzetet.
A mérkőzés első igazán veszélyes helyzetére egészen a 42. percig kellett várni, ekkor Barczi sarokba tartó bombáját tolta szögletre nagy bravúrral Molnár. A sarokrúgásnál azonban alászaladt a labdának a vendégek hálóőre, így Egerszegi kis híján a kapuba kanalazta a játékszert, de a védők végül javították Molnár hibáját. A játékrész végére felélénkült a találkozó, az utolsó másodpercekben pedig még gólt is láthatott a nagyérdemű: Bartha szakadt el a tizenhatoson belül az emberétől, és Rados mellett higgadtan a kapuba helyezte a labdát (0-1).
Paks-helyzettel indult a második félidő, Koltai lövésére Rados ért le a sarokba, ezt követően azonban a hazaiak percei következtek, nem egész 5 minutum alatt két érvénytelen gólt is szerzett a Diósgyőr. Előbb kezezés miatt a szünetben beállt Grumics találatát annulálta a játékvezető, majd Nikházi gólját sem adta meg les miatt a spori. Ez sem szegte kedvét a Diósgyőrnek, a hazai csapat egyre másra vezette a veszélyes támadásokat. Előbb Barczi került nagy helyzetbe Elek passza után, de Molnár óriási bravúrt bemutatva védett, majd ismét Elek volt a főszereplő, szép cselek után azonban keresztbe előtte a labdát a kapu előtt.
A mérkőzés hajrájába lépve egy-egy távoli lövéssel veszélyeztettek a csapatok, az addig remek tempójú második félidőt pedig elkezdték lassítani a folyamatos cserék és az egyre sűrűbben előforduló szabálytalanságok. A kapujából kifutó Rados még szerencsétlenül ütközött Koltaival (mindkét játékost le kellett cserélni az esetet követően), Bertus viszont teljesen feleslegesen szállt bele Ternovánba, amiért azonnal piros lapot kapott. Az esetet követően elszabadultak az indulatok, a mérkőzés következő percei nagyrészt kakaskodással, fegyelmezéssel és reklamálással teltek.
A rendes játékidő utolsó perceiben még adódott egy óriási lehetőség az egyenlítésre, de Elek lefejelt labdája után Egerszegi a kapu torkából a kapufát találta telibe. Hiába adott némi reményt a hazaiaknak az öt percnyi hosszabbítás, újabb lehetőséget már nem tudtak kialakítani, sőt, egy kontratámadás végén Kecskés révén megduplázta előnyét a Paks. A szezon utolsó találkozója így paksi sikerrel, dulakodás közepette ért véget, nem sikerült tehát túl szépre Egervári Sándor jubileuma.
A mérkőzést a Rangadó.hu szakértője, Vitelki Zoltán, a Diósgyőr korábbi vezetőedzője értékelte:
– Az első félidő egy tipikus bajnokságot lezáró meccs hangulatát keltette, mindkét csapat óvatos játékot mutatott be, a védekezés dominált, a Diósgyőr és a Paks is kivárásra játszott. A második játékrészben aztán felpezsdült a találkozó, ez a helyzetek számán és minőségén is jól látszott, a végére pedig egészen parázs, feszült hangulatú csata kerekedett az összecsapásból, ezt a kiállítás és a sárga lapok száma is jól mutatja. Diósgyőri részről a kihagyott ziccerek megbosszulták magukat, így a Paks zsebelte be a három pontot, és a hazaiak előtt végeztek a tabellán.
