A kiesés ellen menekülő Békéscsaba fogadta az idegenben nagyon gyenge mérleggel rendelkező DVTK csapatát. A lilák nagyon jó formában várták a mérkőzést, hiszen tavaszi hadjáratuknak köszönhetően már csak két pont a hátrányuk a bennmaradást jelentő tízedik helyhez képest. Az előző fordulóban az Újpestet sikerült legyőzniük hazai pályán, de az előző hat fordulóban is csupán egy vereséget szenvedtek, azt is a Ferencvárostól. A vendég miskolciak eléggé rapszodikusan teljesítenek ebben a szezonban, pontjaik nagy részét hazai pályán szerezték, idegenben mindössze hat pontot sikerült összegyűjteniük Komanéknak a tizenhárom mérkőzés alatt.
Inkább küzdelmes, mintsem gólgazdag mérkőzésre lehetett számítani már a mérkőzés elején, hiszen a hazaiak tavasszal egyetlen bajnokijukon sem kaptak egynél több gólt,és ők maguk is csak egyszer szereztek egynél többet. A DVTK pedig mindössze tíz gólt szerzett idegenben ebben a szezonban.
Ennek megfelelően eseménytelenül és nem túl nagy iramban indult a találkozó. Az első lövés Bacsa nevéhez fűződött a 6. percben, igaz Polekszicsnek nem volt nehéz dolga a kísérlet után. A lilák Punosevac révén próbálkoztak először a 10.percben, de a légiós 18 méterről leadott lövése elkerülte a bal kapufát. A következő percekben nem kellett egyik csapat szurkolóinak sem tartania attól, hogy a nagy izgalmak közepette felugrik a vérnyomásuk, hiszen egyik kapu sem forgott veszélyben. A 26. perctől szerencsére felpörgött a mérkőzés, először Bognár lövésénél kellett résen lennie a hazai kapusnak, majd rá egy perccel később jött a válasz a másik oldalon, de Punosevac bal alsó sarok felé tartó lövése ezúttal célt tévesztett. Az addigi legnagyobb vendég lehetőség a 28. percben Novothny előtt adódott, de tíz méterről leadott lövése a bal felső mellett hagyta el a játékteret. A 35. percben Damjanovics, majd a 39. percben Novothny előtt is adódott egy-egy nagy lehetőség, de a legközelebb Bényei állt a gólszerzéshez a 45. percben, de a 16 méterről leadott bombája a jobb oldali lécről kifelé pattant.
A második játékrész ugyanúgy eseménytelenül kezdődött, mint az első, így akik még a büfében ragadtak a félidőben, nem maradtak le semmiről. Teltek múltak a percek, a kapura lövések és a helyzetek azonban nem jöttek egyik oldalon sem. A 61. percben egy tizenegyes gyanús szituáció okozott némi vitát a pályán, de Bognár sípja néma maradt. Hiába próbálkoztak cserékkel az edzők a mérkőzés folyamán, egyik változtatás sem pörgette fel a játékot. Említésre méltó helyzet nélkül zajlott le a második félidő, ami a gyenge első félidő után még gyengébbre sikeredett. Erre szokták mondani, hogy “gyenge kezdés után, erős visszaesés.” Maradt tehát a gól nélküli döntetlen, ami talán a hazaiaknak ér többet.
A találkozót a Rangadó.hu szakértője, Szenti Zoltán, a Békéscsaba egykori kiváló játékosa értékelte:
– A két csapat az egész mérkőzés folyamán mezőnyjátékot produkált. Szerintem mind a hazaiak, mind pedig a vendégek féltek a vereségtől, és inkább a biztonságra helyezték a hangsúlyt. A hazaiak egy gyönyörű kapufával közelebb álltak a győzelemhez, de az is igaz, hogy a második félidőben a lelátóról úgy tűnt, hogy Grumics eseténél tizenegyest kellett volna ítélnie a játékvezetőnek. Összességében azonban nem volt magas színvonalú a mérkőzés, mindkét csapat megelégedett az egy ponttal.
