NB I

Horváth András gondolkodóba ejtené Marco Rossit

A Honvéd harmadik számú kapusa olyan jól véd, hogy többen már Kemenes Szabolcs utódját látják benne.

Kapcsolódó cikkek

Horváth András 2015 szeptemberében, egy Vasas elleni bajnokin állhatott először kapuba NB I-es meccsen. Akkor a Honvéd még csak 29 éves, de már-már legendának számító kapusát, az évek óta stabil kezdő Kemenes Szabolcsot helyettesítette, aki sérülés miatt volt kénytelen kihagyni a találkozót, valamint az azt követő, Haladás elleni bajnokit is. Bár Horváth ezt követően visszaült a padra, a télen újabb lehetőséghez jutott. Kemenes mellett ugyanis a télen érkező Nagy Sándor is újra a maródiak listájára került. A tartalékkapus pedig ahogy szeptemberben, úgy tavasszal is kiváló teljesítménnyel hálálja meg a bizalmat.

– Úgy fest, alaposan meghálálja a bizalmat és kihasználja az ölébe hullott lehetőséget. Ki lesz a kezdő, ha Kemenes felépül?

– Ezt nem az én hatásköröm eldönteni. Mind a ketten tesszük a dolgunkat, aztán majd a vezetőedző határoz. Természetesen szeretném megőrizni a pozíciómat, de ez nemcsak rajtam múlik.

– Nyolc NB I-es találkozójából már négyet kapott gól nélkül hozott le. Mennyire az Ön és mennyire a védelem érdeme ez?

– Mindkettő: az egyik nem működne a másik nélkül. Ha ők nem védekeznek úgy előttem, ahogy védekeztek, akkor én is tehetetlen volnék. Fordítva is igaz persze, hogy amikor őket már átjátszották, akkor én nem állom a labda útját, akkor ugyanúgy gondban lenne a csapat. Nem emelném ki a saját érdemeimet.

– Már nem nevezhető fiatalnak a futballban, hiszen 28 éves. Ez lehet élete nagy lehetősége?

– Valószínűleg igen. Óriási lehetőség hullott az ölembe azzal, hogy ketten is sérülést szenvedtek előttem, igyekszem is élni vele.

– Mi lesz, ha Kemenes visszatér és esetleg újra a kispadra szorul? Mivel most jól teljesít, vélhetőleg lesznek ajánlatai a nyáron.

– Nagyjából egy hete hosszabbítottam szerződést, szerintem felesleges erről beszélni. Jól érzem itt magam, megkedveltem a közeget, a játékosokat, a szakmai stábot, bizalmat kaptam.

– Jelenleg a középmezőny hátuljában szerepelnek. Mi a célkitűzés?

– Az első hat. Nem is vagyunk olyan messze tőlük, egy-két bravúrosabb győzelemmel és a velünk egyszintűek megverésével ez könnyen el is érhető, szép szezont zárhatnánk.

– Alkalmas lenne a Honvéd kerete Európa Liga-szereplésre és az ottani helytállásra?

– Természetesen alkalmasak vagyunk rá, de nem feltétlenül mi fogunk eljutni odáig. A bennmaradás most már úgy néz ki, sikerül, de azért az első négy hely még messzebb van. Meccsről meccsre tervezünk, az eredmények tükrében módosíthatjuk az elvárásokat.

– Mit várt el magától a szezonra?

– Ez formálódott az idény során. Az év elején még egy NB I-es szereplésnek is örültem volna, aztán Szabolcs sérülése miatt ebből kettő lett. Úgy éreztem, jól sikerült ez a két meccs, de aztán nekem is ki kellett hagynom egy keveset. A télen Nagy Sándor érkezésével nekem is át kellett értékelnem a dolgokat. Ő egy találkozón védett, aztán ő is balszerencsés volt és ismét új dolgok kerültek a középpontba. Mindenképpen szeretném meghálálni a lehetőséget és gondolkodóba ejteni a vezetőedzőt, hogy ha több opciója is van, melyikünket válassza.

Olvasói sztorik