Verebes József mesteredző nemsokára 75 éves, budapesti otthonában kereste fel a Kisalföld. A sokak által kedvelt és szeretett Mágus nagyon beteg, az állapota egyre romlik.
Verebes József 1981 és 1986, illetve 1993 és 1994 között irányította az ETO-t, amely első regnálása idején kétszer bajnok lett. Irányításával először sikerült vidéki klubnak megvédenie bajnoki címét az NB I-ben. Verebes egyszer az MTK-val is bajnokságot nyert és dolgozott szövetségi kapitányként is.
Sokak szerint óriási lelki fájdalmat okozott neki az, ami az ETO-val tavaly történt: a klub a harmadosztályba zuhant, miután tulajdonosa csődhelyzetbe került.
A Mágust súlyos tüdőbetegség támadta meg, vészesen lefogyott. Alvászavar, szellemi-mentális fáradtság és hangulatingadozás kínozza.
Sokan aggódnak érte, miatta, rengetegen szeretnék megtudni, hogy van. Közeledő születésnapja alkalmából – március 23-án lesz 75 éves – szerény budapesti házában keresték fel a lap újságírói.
Nem indultak üres kézzel, a Kisalföld Lapcom Média Alapítványán keresztül, olvasóik segítségével 150 ezer forintot tudtak átadni a mesteredző gyógykezelésére.
– Bár sokan szeretik, aggódnak Józsiért, kérem, azt is írja meg, mi semmit nem kértünk, nem koldultunk – szögezi le a kis családi ház kapujában Marika néni, Verebes József felesége. – A múltkor, amikor megírták az újságok, hogy pénzt kaptunk, többen is ellenünk fordultak. Nagyon sok a rosszindulatú ember. Persze annak örülünk, ha segítenek. Győrből különösen sokan érdeklődnek Józsiról – teszi hozzá a láthatóan megtört feleség.
– Józsi nemegyszer ébred úgy, hogy edzésre akar menni. Azt kérdezi tőlem: hol vannak a fiúk, hol van a csapata? A győrit azt még mindig nagyon szereti…
A szerény, már-már puritán otthon nappalijából segítséggel kel ki ágyából Verebes József. A Mágus nagyon sovány, látszik rajta, nem szívesen mutatkozna. Ennek ellenére erőt vesz magán, s nem is kell kérdezni, magától mondja:
– Borzasztóan vagyok, semmi erőm sem maradt, az ágyon kívül tíz percig sem bírom. Nagy pofont kaptam a sorstól, nem tudom, már nem is hiszem, hogy felépülök… – hagyják el száját a könyörtelen szavak, pedig egy hónapja a telefonban még állította: „Nincs nagy baj, meggyógyulok.”
Aztán mintha valami más történetbe csöppenne, ügyvédet, szerződést emleget. Talán eszébe jutottak a korábbi évek, amikor egy-egy csapat akarta felkérni trénernek.
Ezután ismét tisztul a kép, azt mondja, Győr, az ETO mindig a szíve csücske marad. A legszebb Rába-parti emlékről kérdezték, de úgy fest, ködbe vesztek nála ezek az idők.
