Öt vádlottra kért letöltendő börtönbüntetést az ügyész abban a labdarúgó fogadási csalási ügyben, amelynek vádbeszédére kedden került sor Budapesten.
A Fővárosi Törvényszéken reggel 9-től este fél 8-ig megtartott tárgyaláson a Központi Nyomozó Főügyészség képviselője elmondta perbeszédét, amelyben lényegében fenntartotta a 2013 májusában ismertetett vádiratban foglaltakat a K. Zoltán és 22 társa ellen „gazdálkodó szervezet dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette” miatt zajló, meglehetősen szövevényes büntetőeljárásban, vagyis az úgynevezett labdarúgó bundaügyben. Az egyes vádpontokban szinte csak adminisztratív okok miatt változtattak a jogi minősítésen.
Mit követtek el?
A 2009-ben indult nyomozás eredményeként – ebben az ügyben – 12 vádpontot állítottak össze, mindegyiket egy „bundagyanús” labdarúgó-mérkőzéshez kapcsolódóan. A feltételezés szerint a vádlottak ezeknek a találkozóknak az eredményét manipulálták jogellenesen – vagy segédkeztek ebben –, és ezzel megsértették a Büntető Törvénykönyv, a Munka Törvénykönyve, a Sporttörvény, valamint a Magyar Labdarúgó Szövetség versenyszabályzatának és fegyelmi szabályzatának több pontját.
A vádlottak között leginkább korábbi játékosok szerepelnek, de a vádirat leszögezi, hogy az ügyben kulcsszerepet játszott egy menedzser, K. Zsolt is. Az ügyész szerint ő „aktív vesztegetőként” egyrészt fogadóirodáknál, másrészt az elsőrendű vádlott K. Zoltánnál fogadott a meccsekre – ezért állt érdekében megszervezni azok eredményének manipulálását.
Mint K. Zsolt korábbi vallomásának felidézésekor elhangzott, K. Zoltán állítólag a fogadóirodáknál magasabb szorzót és fogadási limiteket biztosított. Ezt nem minden esetben önállóan végezte, hanem többek között olyan magyar és külföldi személyek segítségével, akik vagy egyáltalán nem, vagy csak tanúként szerepelnek az ügyben.
A vádpontokat képező, 2008 novembere és 2011 áprilisa között lejátszott meccsek:
Ezekre egyrészt változó nagyságrendű, 15 és 40 ezer euró közötti összegekben fogadtak, másrészt viszont több vádpontban is ismeretlen összegről esett szó, tehát nem minden esetben sikerült ezeket felderíteni a nyomozás során.
A játékosok alkalmanként 1000 és 10 ezer euró közötti összeget kaptak a csalásban való részvételért.
Kinek kellene levinnie a balhét?
A vádhatóság képviselője, Angeli László perbeszédében K. Zsolt mellett a Siófok egykori vezetőedzője, a magyar válogatott korábbi pályaedzője is hangsúlyos szerepet kapott, mert állítólag többször is előfordult, hogy tudatosan nem a lehető legerősebb összeállításban küldte pályára csapatát, és olyanokat is a kezdő tizenegybe jelölt, akikről tudta, hogy részt vesznek a fogadási csalásban.
A vádirat gazdasági társaság önálló intézkedésre jogosult tagjaként említi A. Zoltánt, bár ezt a siófoki klubot működtető cég egykori ügyvezetőjének korábbi tanúvallomása némileg árnyalja. Ő maga részletes sportszakmai elemzésben érvelt az ártatlansága mellett – ennek videofelvételét egy alkalommal levetítették a tárgyalóteremben –, illetve úgy fogalmazott, hogy az összeesküvés-elméleteken és feltételezéseken alapuló bundaügy reklámarcaként használják, példát akarnak vele statuálni.
Drogosból koronatanú?
Az ügyész most felidézte H. Gábor negyedrendű vádlott kijelentését, miszerint az edzőnek egyik elcsalt mérkőzéshez sem volt köze, soha nem kért a játékosaitól olyasmit, hogy veszítsenek. Angeli ennek ellenére A. Zoltán bűnössége mellett érvelt, ezt szerinte több tanúvallomás is alátámasztja.
A saját bevallása szerint régebben rendszeres drog- és alkoholfogyasztónak számító H. Gábor az ügy bírósági szakaszának korábbi fázisában visszavonta, illetve módosította vallomásának bizonyos részeit, ennek ellenére az általa elmondottakat a vádhatóság képviselője most hitelesként és egységesként jellemezte, és közölte, hogy a negyedrendű vádlott szavahihetősége kapcsán semmiféle aggály nem vetődött fel. Hozzátette: több pontban csak az ő vallomására alapozták a vádat.
Az ügyész felidézte, hogy az egyik tárgyaláson levetítették a 2009-es Zalaegerszeg-Siófok (5-3) meccs összefoglalóját, amelyen jól látható, hogy néhány vádlott szándékosan nagy hibákat követ el. Ezen kívül a tanúk és a vádlottak vallomásait, szembesítési jegyzőkönyveket, telefonlehallgatásokat és híváslista-elemzéseket tekintettek bizonyító erejűnek.
Elhangzott, hogy K. Zoltán első- és L. Mátyás másodrendű vádlott a nyomozati szakaszban nem tett vallomást, a bíróságon pedig mindketten tagadták a terhükre rótt cselekmények elkövetését. K. Zoltán elkeseredett bűncselekmény-kereséstől és boszorkányüldözésről beszélt első megszólalásában, azt azonban mindketten elismerték, hogy rendszeresen fogadtak labdarúgó-mérkőzésekre, ebből folyamatos, jelentős bevételre tettek szert. K. Zsolt harmadrendű vádlott szintén ártatlannak vallotta magát.
10 év a legdurvább
A Központi Nyomozó Főügyészség képviselője a legsúlyosabb büntetést, 10 éves letöltendő börtönbüntetést A. Zoltán nyolcadrendű vádlottra kérte, akit háromrendbeli bűncselekmény elkövetésével vádolnak. Az elsőrendű K. Zoltán, a másodrendű L. Mátyás, és a harmadrendű K. Zsolt vádlott esetében – öt-, illetve hatrendbeli bűncselekmény miatt – a középmértéket meghaladó, letöltendő börtönbüntetést indítványozott Angeli László, ami 1-5 év között lehet. A negyedrendű H. Gábor vádlottra a középmértéket el nem érő börtönbüntetést kért.
A többi vádlott esetében felfüggesztett börtönbüntetés vagy pénzbüntetés szerepelt a vádindítványban. Mellékbüntetésként számos esetben tartalmaz a közügyek gyakorlásától, továbbá a labdarúgással kapcsolatos mindennemű tevékenységtől való eltiltást, valamint vagyonelkobzást a vádirat. A hasonló cselekmények elszaporodását, illetve az üzletszerűséget, és a halmazati, a társas és a folytatólagos elkövetést súlyosbító körülményként említette az ügyész, azt viszont enyhítőként említette, hogy sok idő eltelt már az ominózus cselekmények elkövetése óta. Szintén megemlítette, hogy egy kivételével büntetlen előéletűek a vádlottak.
A tárgyalássorozat február 11-én a védőügyvédek perbeszédével folytatódik, ítélethirdetés első fokon márciusra várható.
