– Egyelőre itthon pihenek, nem sok minden történt a diósgyőri távozásom óta. Különösebb érdeklődésről nem tudok. Nem mondom, hogy nem hiányzik az edzősködés, de tisztában vagyok vele, hogy ebben az időszakban elég nehéz bárhová odakerülni. Nem idegesítem magam miatta – mondta Bekő Balázs a Rangadó.hu érdeklődésére. A Diósgyőrből az őszi szezon végén elküldött tréner tisztában van a hírekkel, tudja, hogy Egervári Sándor, az utódja alighanem erősebb kerettel dolgozhat majd, mint ami neki megadatott – de a legkevésbé sem bosszankodik vagy irigykedik emiatt.
– Utólag nincs értelme olyanokkal foglalkozni, hogy mi lett volna, ha… Nem abba az irányba kell már néznem. A foci ilyen, változnak a körülmények, tudomásul kell venni. Persze van abban igazság, hogy jó lett volna, ha nekem is adottak bizonyos feltételek, ugyanakkor én úgy vállaltam el annak idején a feladatot, hogy adottak voltak a körülmények, és én azokat elfogadtam. Azzal a lehetőséggel akartam élni. Meg is tettem érte mindent a stábommal, sokat dolgoztunk – aztán, hogy nem sikerült, arra megint azt tudom mondani, benne van a futballban. Nem mondhatom, hogy nagy szerencsém lett volna, pár meccs alakulhatott volna másként is, de azt kell nézni, megtette-e mindent az ember. Ha igen, akkor nem szabad olyan dolgokon rágódni, hogy mi lehetett volna máshogy, milyen játékosokat vehettek volna a vezetők… Azt mondom, még az sem lett volna garancia semmire – véli Bekő.
A miskolci kaland nem volt sikeres, de tapasztalatszerzés szempontjából ugyanolyan hasznos, mint a többi, állítja a tréner, aki bízik benne, lesz még csapat, ahol ezeket a tapasztalatokat is hasznosíthatja. Sehova sem ajánlja magát, de bárhova szívesen megy, ha jó a feladat – nem okvetlenül csak az NB I-ben.
– Aki nem képes tanulni a dolgokból, az butaságot csinál. Mindig lehet és kell is tanulni. Ha saját javamra tudom fordítani, ami történt, előrébb tarthatok, és jobban fogok dolgozni a következő csapatnál. Ezért próbálom elemezgetni a történteket, mondjuk, most időm is van rá… Nem mondom, hogy nem dolgoznék már újra, de ha türelmetlen vagyok, azzal semmire sem megyek. Siettetni nem lehet a dolgokat. Mindennek megvan a maga oka, biztos, hogy annak is, ami velem történt. Kifújom magam, aztán meglátjuk, jön-e klubvezető, aki velem szeretne dolgozni. Menedzselni nem szoktam magam, de szerintem Magyarországon ilyesmire nincs is szükség. Hiszem azt, hogy ha az ember valamit csinál, abból kiderül, milyen karakter, és ezzel tisztában lesznek a döntéshozók, önmenedzselés nélkül is.
– Minden a feladattól függ, nem pedig az osztálytól. Annak idején Budaörsön is nagyon jól éreztem magam és szerettem dolgozni, az NB III-ban. Mert voltak célok és irányvonal, ami mentén lehetett haladni. A lényeg, hogy a feladat értelmes legyen és motiváljon, akkor biztosan elvállalom – tette hozzá Bekő Balázs.
