A kormány bevezetné az iskolákban a választható foglalkozások közé a futballoktatást, adta hírül a nemrég a média – azóta sokan véleményezték az ötletet, természetesen nem mellőzve a politikai felhangokat sem. A Rangadó.hu megkereste azt a volt válogatott labdarúgót, aki jelenleg általános iskolai testnevelőként dolgozik Kerepesen. Kovács Kálmán szerint nagy kár, hogy politikai síkra terelték a témát a sajtóban, mert maga az ötlet igenis hasznos.
– Az az igény teljesen jogos, hogy ne csak az legyen testnevelés órán foci címszó alatt, hogy a testnevelő bedobja a labdát a gyerekek közé, ők meg rugdossák. Ennél tovább kellene jutni. Opcionálisan már most is lehet labdás csapatsportot választani, csak nincs hozzá tanmenet. Gyakorlatilag arra bízzák a dolgot, hogy a testnevelő tanár mennyire felkészült az adott sportágból – mondta Kovács Kálmán.
Az Aranycsapat nyelvezete, mint tantárgy?
Az egyik gyakorlati kérdés, ami felmerül az ötlet bírálói körében, hogy van-e elég szakképzett testnevelő tanár a futball tanításához. Kovács Kálmán máshonnan közelíti meg a dolgot:
– És ahhoz, hogy a kosárlabdát vagy a röplabdát oktassák, van? Mégis, valamennyi sportág nagyobb arányban képviselteti magát a testnevelőtanárok között. Az MLSZ-be is írtam pályázatot pár évvel ezelőtt, aminek az volt a lényege, hogy az idegen nyelvek mellett például az Aranycsapat „nyelvét” is tanítsuk meg a gyerekeknek. A legalapvetőbb futball-fogalmakat – jelenti ki az egykori kispesti csatár.
– Alsó tagozatban tartok focit lányoknak, harminc fölött vannak minden alkalommal. Tehát a gyerekek szívesen foglalkoznak vele, meg lehet szólítani őket vele, csak nincs hozzá rendszerünk. Úgy vagyunk vele, focizzanak csak, aztán majd megoldódik minden. Pedig vannak alapok, amiket meg kellene tanítani, ahogyan annak idején mi is megtanultuk, mondjuk a grundon – teszi hozzá Kovács Kálmán.
A láb kéznél van
– Az iskolának az is a szerepe, hogy a gyerekkel megismertesse a saját testét. Márpedig a labdarúgás az egyetlen dolog, amivel például a láb ügyességét fejleszteni lehet. Az iskolában rajzolunk, írunk – miközben a lábunkat csak futásra használjuk. Pedig már rég ebbe az irányba kellett volna elindulni. A feltételek adottak lennének: focizni mindenhol lehet, a legkisebb udvaron is. A legkevesebb külső eszköz ehhez a sportághoz kell – állítja Kovács, válaszul arra a felvetésre, hogy a tárgyi feltételrendszer sincs meg az iskolai futballtanításhoz.
– Hogy semmit nem csinálunk testnevelésórán, csak valahogy elszórakozik a gyerek, vagy esetleg megtanítunk neki egy-két dolgot, mint a passz, a kényszerítő vagy ilyesmi – ez szerintem nem mindegy. És ehhez nem kell edző, a testnevelő is elég lehet, hisz a kosárlabdát sem kosárlabda edzők tanítják a testnevelés órákon.
Nem az új Gera Zolik kinevelése a cél
– Az MLSZ tegye lehetővé, hogy a testnevelők kétévente továbbképezhessék magukat a fociban is. A gyerekekhez így lehet a legkönnyebben eljuttatni a focit. Nem futballistákat kell nevelni ezzel a programmal. Senki ne gondolja, hogy több Gera Zolink vagy Böde Danink lesz tőle – de nevelni a gyerekeket lehet a futballal. Hogy mindenkinek legyen egy képe a labdarúgásról, tanulja meg a korlátait, legyen tisztában a testével, ebben sokat segíthet a foci. Nem beszélve a szocializációról: amikor én elkerültem ide, Kerepesre, úgy ismertem meg a fél falut, hogy elmentünk focizni. Másnap már mindenki ismert. A sport erre való, függetlenül a politikától – fogalmazott Kovács Kálmán.
