NB I

Vasárnap jön a Szuperkupa-döntő

Összecsap a bajnok Videoton és a kupagyőztes Ferencváros a 2015–2016-os szezon első serlegéért.

Jegyinformációk

A mérkőzésre szóló jegyek megvásárolhatóak a meccsjegy.mlsz.hu oldalon, valamint országszerte a Ticket Express több mint 300 jegyirodájában, a Groupama Arénában valamint a Sóstói Stadionban. A kluboknál történő jegyértékesítés részleteiről a két klub hivatalos honlapja ad bővebb információkat.
Jegyvásárlásra a mérkőzés napján a helyszínen, a Sóstói Stadionban is lesz lehetőség. A jegyvásárláshoz szurkolói kártyára van szükség, futballkártya, valamint a Ferencváros, illetve Videoton FC klubkártyájának kiváltására a két klub, valamint az MLSZ biztosít lehetőséget.
A mérkőzésre két kategóriában lehet jegyeket vásárolni: a tribünre a felnőtt jegyek 1000 forintba, a 14 éven aluli gyermekek belépői 500 forintba, míg a többi lelátórészre a felnőtt jegyek 500 forintba, a gyerekjegyek 300 forintba kerülnek.

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebookon!

A magyar Szuperkupa történetének második legsikeresebb csapata, a Ferencvárosi Torna Club a vasárnapi, 2015-ös finálé egyik résztvevője. A zöld-fehérek legutóbb 2003-ban játszottak a serlegért, majd egy évvel később, duplázóként, játék nélkül nyertek. Az ellenfél, a Videoton FC ötödször játszik a trófeáért, eddig kétszer nyert – írja az mlsz.hu a vasárnap 20.15-kor Székesfehérváron kezdődő találkozóról.

A Szuperkupa-döntő ötletgazdája az MLSZ korábbi elnöke, Szepesi György volt, aki – a már évek óta meglévő külföldi mintákat ismerve – kitalálta, induljon a magyar bajnoki idény (is) a bajnok és a kupagyőztes találkozójával. 1992. augusztus 12-én az első finálét a bajnok Ferencváros és a kupagyőztes Újpest FC vívta a Népstadionban. A meccs bizonyos szempontból a magyar futballtörténelem része lett: túl azon, hogy ez volt az első Szuperkupa-döntő, itthon ekkor ajánlott fel először egy támogató külön pénzdíjat egy kupafinálé megnyeréséért. A felajánlott egymillió forintot, s egyben a trófeát végül a lila-fehérek nyerték meg. A találkozó hőse, a két gólt is szerző Eszenyi Dénes volt az igazi győztes: a belga KV Mechelen megfigyelője Fodor Imre és Wukovics László játékát jött el megnézni, de aztán a kiválóan játszó újpesti csatárt szerződtette le. A lila-fehérek legendájának, az utódokat e találkozón vezetőedzőként irányító Bene Ferencnek ez volt az utolsó megnyert titulusa a magyar labdarúgásban.

A második döntőt már nem elveszítette, hanem megnyerte a Fradi, amely ezúttal a Magyar Kupa győzteseként szerzett jogot a mérkőzésen való részvételre. A zöld-fehérek, akik között játszott a nem sokkal korábban Olaszországból hazatért Détári Lajos is, sokkal motiváltabban futballoztak, mint a hétvégi bajnoki találkozójukra az erejüket spóroló kispestiek. Az 1993. augusztus 25-én játszott találkozót – amelyre egyébként 20 000 néző volt kíváncsi a Népstadionban – már a bajnoki rajt után rendezték. A meccsen kipróbáltak egy újítást, a partdobás mellett partrúgással is játékba lehetett hozni a labdát az oldalvonalon kívülről. Nem vált be…

1994 augusztusában ismét a a kupagyőztesé, s ismét a Ferencvárosé lett a trófea, a bajnok Vácot legyőzve. Közepes első félidő után a másodikban feljavult a játék, a végjáték pedig kifejezetten emlékezetes maradt. A Novák Dezső által irányított zöld-fehérek Páling Zsolt révén az 53. percben vezetést szerzetek, a váciak Füle Antal révén a 87. percben kiegyenlítettek. Ám a 88. perc meghozta a legendás fradista, Simon Tibor pályafutásának egyetlen, „kupát döntő” gólját: 15 méterről Koszta János kapujába küldte a labdát. 1995-ben a duplázó Fradi játék nélkül elnyerte a serleget, majd hosszú szünet következett.

2002-ben játszott ismét a bajnok és a kupagyőztes a Szuperkupáért, először nem a Népstadionban, hanem Siófokon – némi túlzással Budapest és Zalaegerszeg között félúton. A Magyar Kupát védő Újpest simán, 3-1-re legyőzte a bajnok Zetét, a meccs hőse a két gólt is szerző Kovács Zoltán volt. A lila-fehérek kispadján a szlovákiai Molnár László ült, személyében először nyerte meg külföldi állampolgárságú edző a Szuperkupát.

Csak 2003-ban nyerte el először a bajnok pályán a Szuperkupát: az Egervári Sándor által irányított MTK, két fiatal, Torghelle Sándor és Czvitkovics Péter egy-egy góljával 2-0-ra verte a Ferencvárost. Egervári mester öt új játékosának is debütálási lehetőséget adott: hivatalos mérkőzésen Végh Zoltán, Torghelle Sándor, Pusztai Olivér, Zabos Attila és Lengyel Roland is akkor játszott először a kék-fehéreknél. Zavadszky Gábor lett az első játékos, akit két klubbal, a Fradi után az MTK-val is elnyerte a serleget. A 2003-as vesztes Fradiban pályára lépet az elmúlt éveket Cipruson töltött Leandro, aki immár ismét a zöld-fehérek játékosa, s aki 2007-ben egyébként nyert már Szuperkupát, debreceniként, a Honvéd ellen.

2004-ben ismét játék nélkül nyert a zöld-fehér gárda, az volt eddig az utolsó alkalom, hogy a duplázó egyben „automatikusan” a Szuperkupa győztese is lett. A győztes oldalon játszott Juhász Roland, aki vasárnap, 12 év után ismét Szuperkupát nyerhet a Ferencváros ellen.

Tíz éve, 2005-ben megkezdődött a következő években a hazai porondot uraló DVSC nagy sorozata: a Loki egymást követő hat esztendőben is játszott a magyar Szuperkupáért. (Sőt: 2005 és 2014 között csak egy évben, 2011-ben hiányzott a fináléból. Dombi Tibor négyszeres Szuperkupa-győztes, s ezzel Lipcsei Péterrel társrekorder, igaz, a Fradi ikonja 1995-ben és 2004-ben játék nélkül lett kupagyőztes.) De vissza a Lokihoz: 2005-ben a Sopron ellen nyert, két mérkőzésen. Noha némi meglepetésre az előző idény vége után alaposan átszervezett ellenfél (elsősorban új, román játékosai vezérletével) magabiztosan, 4-2-re megnyerte az első meccset, a másodikon a DVSC fordított. Különösen Sándor Tamás és Kerekes Zsombor játszott nagyszerűen: mindketten gólt szereztek a 3-0-ra megnyert visszavágón, s mindketten adtak még egy gólpasszt is.

2007-ben a DVSC sorozatban harmadszor nyerte meg a pályán a Szuperkupát. Ez részben beállítása volt a Fradi korábbi (1993–1995) „triplázásának”, részben annak túlszárnyalása, hiszen a zöld-fehérek a harmadik döntőt nem nyerték meg, hanem duplázóként automatikusan megkapták a titulust. A nyolc évvel ezelőtti, a Bp. Honvéd elleni párharcban az első 90 perc döntetlent hozott Kispesten, Ivancsics Gellért és nem sokkal korábban a Tatabányától hazai átigazolási rekordért megszerzett, új klubjában az első hivatalos mérkőzését játszó Dorge Rostand Kouemaha szerezték a gólokat. A visszavágón a DVSC egy bő félóra alatt mindent eldöntött. A mezőny legjobbja, Dzsudzsák Balázs két gólját Kiss Zoltán még megtoldotta egy találattal. 2008-ban az MTK nyert, megtörve a DVSC nagy sorozatát. A kék-fehérek a végig remekelő Végh Zoltán vezetésével 0-0-val kihúzták a rendes játékidőt, majd megnyerték a tizenegyes-párbajt, annak ellenére, hogy az első két lövésüket elrontották. A találkozó előtt a résztvevők és a nézők egyperces tisztelgéssel adóztak a néhány nappal korábban elhunyt olimpiai bajnok kenus, Kolonics György emlékének.

A következő három döntő egyaránt egyetlen gólt hozott, a DVSC és a Videoton FC is kétszer szerepelt benne. A hajdúságiak 2009-ben viharos időben, Siófokon, a Bp. Honvéd ellen nyertek 1-0-ra. A csereként beállt Szilágyi Péter kihasználta, hogy a kispestiek az utolsó negyedórát emberhátrányban játszották Benjamin kiállítása után. 2010-ben a duplázó DVSC a bajnoki ezüstérmes Videotont kapta ellenfélnek. A szakadó esőben egy kapushiba döntötte el a mérkőzést: Mladen Bozsovics hibáját Szakály Péter használta ki, s váltotta gólra.

Akkor még nem lett Szuperkupa-győztes a Vidi, egy évvel később, Kecskeméten már igen. A bajnok – immár Paulo Sousa irányításával – egy régi játékos, André Alves góljával nyert a Hírös város lila-fehérjeinek pályáján, a Széktói Stadionban. Ez már az „új” Vidi volt: négy olyan külföldi játékos kapott helyet a kezdőcsapatban, aki nem játszott a 2010–2011-es bajnokcsapatban. 2012-ben a Vidi, még mindig Sousa irányításával, megvédte Szuperkupa-elsőségét. A Sóstói Stadionban, hazai pályán rendezett fináléban Kovács István vezető gólját Bódi Ádám még kiegyenlítette, de aztán tizenegyes-párbaj döntött a trófeáról. Ezt a fehérváriak nyerték 5-3-ra. A Loki 2012 tavaszi duplázása után a Videoton FC bajnoki másodikként játszhatott a Szuperkupáért. Az első olyan győztes csapat lett, amely az adott félévben előtte sem bajnoki címet, sem Magyar Kupát nem nyert. A 2012-es fináléban már helyet kaptak olyanok a székesfehérváriaknál, akik ma is a keret tagjai: Szolnoki Roland, Paulo Vinícius, Gyurcsó Ádám és Kovács István is játszott. Nem kapott játéklehetőséget, de a kispadon ült Haraszti Zsolt, aki immár az ellenfél, a Ferencváros játékosa.

2013-ban a Győri ETO a Puskás Stadionban nagyon simán, 3-0-ra megverte a Magyar Kupa-győztes DVSC-Tevát. Koltai Tamás (miként Kalmár Zsolt és Nikola Trajkovics) gólt szerzett a mérkőzésen. Vasárnap, ha Bernard Casoni beállítja, s nyer a csapat, csatlakozhat a két különböző klubbal a trófeát elnyertekhez. Pátkai Máté, a Vidi egy másik „győri szerzeménye” (a harmadik Lang Ádám) még nagyobb sikert érhet el. 2008-ban az MTK-val, 2013-ban a Győri ETO csapatával nyert, a Videoton FC lehet a harmadik klubja, amellyel elhódítja a Szuperkupát. Ezzel e tekintetben rekorderré lépne elő. Ha már a volt győrieknél tartunk: a 2013-as Szuperkupa-döntőben az immár a Ferencváros keretéhez tartozó Varga Roland is tagja volt Pintér Attila győztes legénységének.

Az Újpest 2014 derekán két hónap alatt két trófeát nyert meg tizenegyes-párbajban, a Diósgyőri VTK elleni Magyar Kupa-finálé után a DVSC-Tevával szemben a Szuperkupát. Nebojsa Vignjevics, aki 2013 őszén került a lila-fehérekből, az első négy trófeából, amelyért harcba szállt a csapatával, kettőt megnyert. A Szuperkupa 90 perce során az első félidőben a lila-fehérek játszottak fölényben, de éppen úgy nem tudtak gólt szerezni, mint a második félidőre feljavult debreceniek. Döntöttek a tizenegyesek.

Olvasói sztorik