Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebookon!
Hosszan tartó betegség után elhunyt Rapp Imre, minden idők egyik legnagyobb pécsi futball-legendája. A Pécsi Dózsa, illetve a Pécsi MSC korábbi kapuskirálya 1937. szeptember 15-én, a Tolna megyei Dunaföldváron született.
Előbb az ökölvívásba kóstolt bele, labdarúgó-pályafutását 16 évesen kezdte a helyi egyesületben, igaz, kezdetben a mezőnyben kergette a labdát. Aztán úgy hozta a sors, hogy egy ifimeccsen nem volt kapusuk, így az edzője beállította a földvári csapat hálója elé, és ott is ragadt.
Alkatilag nem volt egy ideális hálóőr, ellenben ruganyosságával, elszántságával, és nem utolsósorban az eszével sok-sok dolgot meg tudott oldani. 1954-ben a Dunaföldvárból a Paksba igazolt. Tehetsége hamar kiderült, ezért hívták 1959-ben a Kaposvári Kinizsitől a Tatabányai Bányászba, ahol Grosics Gyula cseréje volt 1964-ig. Itt csak kevés lehetőséget kapott, de amikor az Aranycsapat nemrég elhunyt játékosa letette a kesztyűt, Rapp Imre arra várt, hogy megkapja a nagy lehetőséget. De megint nem rá esett a választás, ezért igazolt Pécsre 1965-ben.
A baranyai megyeszékhely labdarúgóklubjánál minden létező korábbi, illetve napjainkig érvényes posztcsúcsot magáénak mondhat. Kirobbanthatatlan volt a gólvonalról, egy évtizednél hosszabb időn keresztül az ő nevével kezdődött a pécsi első osztályú csapat kezdője. Arról viszont kevesen tudnak, hogy Rapp Imre szemrebbenés nélkül állt oda az NB I-es meccseken a tizenegyesek elvégzéséhez is. Ötöt be is vágott, csak egyet hibázott el. Akadtak olyan csatárok is, akik nála kevesebb góllal búcsúztak el az együttestől.
Rapp Imre 1965-től 1975-ig védte a Pécsi Dózsa és a PMSC kapuját. Összesen 291 élvonalbeli mérkőzésen játszott. A kesztyűt 1976-ban, a Kaposvári Rákócziban akasztotta szögre.
Olimpiai ezüstérmes (1972, München), valamint Európa-bajnoki negyedik (1972, Belgium) csapat tagja, egyszeres felnőtt válogatott. Páratlan pályafutása elismeréseként Pro Civitate kitüntetést kapott – írja a PMFC honlapja.
