Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebookon!
A továbbra is nehéz, bizonytalan helyzetben lévő Győri ETO a bennmaradásért küzdő Nyíregyházát fogadta az élvonal 23. fordulójában, szombat este.
A harmadik percben Zofcák szöglete után Kamenár nem a legjobban vetődött ki, Lang Ádám lábáról pedig a saját kapujába vágódott a labda (0-1). Ezután Seydi került helyzetbe, de a győriek hálóőre ezúttal védeni tudott. A kilencedik percben Ibanez lövése után a labda elsuhant Balogh János keze alatt, de a gólvonaltól egy méterre Rudolf Gergely teljesen fölöslegesen beleért, ezért nem a hálóban kötött ki, hanem messzire kipattant. Meghökkentő jelenet volt, amelynek az a pikantériája, hogy Rudolf nyíregyházi születésű és nevelésű.
A tizedik percben Seydi átadása után Törtei lőtt 14 méterről a kapu mellé. A folytatásban is némi nyíregyházi mezőnyfölény jellemezte a játékot, de a gólhelyzetek elmaradtak. Aztán a 31. percben egy távoli szabadrúgás után Halenár csúsztatta meg a labdát, amit Fodor Ferenc a győri hálóba fejelt (0-2).
A második félidő elején Rudolf Gergely közeli fejesét blokkolták a vendégek, majd Pátkai Máté lőtt ígéretes helyzetben a kapu fölé. Igencsak visszahúzódtak az előnyben lévő vendégek, ez pedig további győri helyzeteket eredményezett. A hatvanadik percben Lipták fejesét Balogh János hárította. Két perc múlva már nem volt pardon: egy távoli oldalszabadrúgásra rosszul mozdult ki a kapus, ezt kihasználva Lipták a hálóba fejelt (1-2). A 65. percben Balogh a kapujából messzire kifutva, fejjel tisztázott.
Ezután Priskin egyenlíthetett volna, de mentettek a nyírségiek, majd a 76. percben Kamber lefejelt labdája után Majer közeli kísérletét fogta bravúrral Balogh. Nem álltak le a győriek: Koltai bombáját Balogh a kapufára tolta, majd Brdarovszki beadását az élete első NB I-es meccsét játszó, 19 éves Mayer Milán fejelte a hálóba (2-2). Ezután is támadásban maradt az ETO, a kilencvenedik percben egy távoli szabadrúgás után Pátkai fejelt mellé.
A 94. percben Pekár László remek szólója után a semmiből megszerezte a győztes gólt a Nyíregyháza (2-3). A második félidőben látottak alapján a hazaiak legalább a döntetlenre rászolgáltak volna, de végül egy pontot sem szerzett.
A mérkőzést a Rangadó.hu állandó szakértője, Glázer Róbert, a Rába ETO egykori kiváló játékosa, majd vezetőedzője elemezte:
Nagyon érdekes mérkőzés volt, de meglepett, hogy ilyen kevés néző jött ki, azt gondoltam, hogy többen lesznek rá kíváncsiak, és többen kiállnak a csapat mellett. Akik ott voltak, azok előtt húsz perc kivételével le a kalappal, mert fantasztikus hangulatot teremtettek, és nagyon szurkoltak az ETO-ért, érezhető volt a féltés, ami most körülveszi a klubot – kezdte Glázer Róbert.
Azt gondoltam, hogy a győriek felkészülnek a Nyíregyházára, és ugyanúgy kezdenek, mint a Kecskemét ellen, amikor az első húsz percben fantasztikus volt a játék, és gólhelyzet gólhelyzetet követett. Most nem ez történt. Bár szerencsétlen gólt kaptak, ezzel összefügg, hogy álmosan kezdtek, és a két nyíregyházi találat nagyon megpecsételte az első félidőt. Az ETO hadrendje érdekes módon alakult: 4-1-3-2-t játszottak, Rudolf Gergely egyértelműen csatárt játszott, és nem olyan visszavontan szerepelt, ahogy korábban.
Meglepő és gyors győri csere
Továbbra is hangsúlyozom, hogy egy-két győri játékos szerepeltetését kétségbe vonom. Vesszőparipám, hogy 14-15 éves korig fantasztikus tehetségeink vannak, akik dinamikusak és robbanékonyak, utána tűnik ez el. Ilyen szemszögből is néztem a meccset. Meglepődtem a nyíregyháziak 4-1-4-1-es felállásán, bár nagyon keményen visszazártak, olykor öt, sőt hat védőjük is volt, de összességében – főleg az első felvonásban – ez a hadrend volt jellemző rájuk.
Meglepte az ETO-t a két kapott gól, de ebben az időszakban további három-négy helyzete volt a vendégcsapatnak, amiből gólokat szerezhetett volna, és akkor még nagyobb a különbség a szünetben. Azon is meglepődtem, hogy Dinjar hosszú idő után lehetőséget kapott. Kosztics nagyon sokszor el tudott menni mellette. Az lehetett a gond, hogy az edző Dinjart állította a balhátvéd posztjára, és feljebb tolta Ibanezt a középpályára, ő viszont nem zárt vissza, ezért nagyon nagy területek adódtak. Kosztics vagy egy-egy elleni szituációt alakított ki, vagy kettő-egy volt, akkor pedig Dinjar beljebb húzódott.
Mayer beküldése remek döntés volt
Korábbi edzőként nem hibáztattam, amiért így helyezkedett, hiszen mindez azért fordulhatott elő, mert Ibanez nem nagyon zárt vissza. De ha hosszú idő után bizalmat szavazok egy játékosnak, akkor a harmincadik percben nem cserélem le, ráadásul az előző meccsen a közönség által kifütyült Priso most sem játszott jól – közepes, vagy annál gyengébb teljesítményt nyújtott. Ezt a cserét abszolút nem értettem, és némileg vissza is ütött, mert Ibanez támadásban tényleg ügyes, elég szép dolgokat csinál, szép beadásai vannak, de a pontrúgásai, főleg a szögletei most nem sikerültek túl jól. Azt kellett volna mérlegelnie Miriutának, hogy Dinjaron kívül ki hibázott. Nem értettem, miért kellett ilyen gyorsan cserélnie, de tudom, hogy már többször csinált ilyet, amióta itt van Győrben.
Az első félidőben valamivel jobbnak tűnt a Nyíregyháza, és további gólokat is rúghatott volna. Az első húsz percben fantasztikus segítséget adott a hazai közönség, de utána elhalkult, mert a null-kettő mindenkit megfogott, és úgy nézett ki, hogy ennek a mérkőzésnek vége. A második felvonásban azonban nagyon jól kezdett a Győr, és az előbb említett változtatással ellentétben a Rudolf–Mayer csere nagyon ült. Lehet, hogy Rudolf Gergely is hozzá tudott volna tenni, de nem játszott jól. A fiatal Mayer első labdaérintésén lehetett látni, hogy nem ügyetlen, és tényleg szép megoldás után szerzett gólt, sőt kettő-kettőnél el is dönthette volna a meccset.
Le a kalappal Pekár előtt
Az ETO nyomás alatt tartotta ellenfelét, helyzet helyzetet követett, és számomra teljesen érthetetlen volt a Nyíregyháza játéka, előrefelé szinte nem is próbálkoztak a második félidőben. Seydinek talán két megmozdulása volt, az egyik félig sikerült, aztán nem lett belőle semmi. Gyakorlatilag labdához sem ért. Volt a második félidő közepén egy olyan szituáció, ami kétszer-háromszor is előfordult, hogy megindult előre a Nyíregyháza, de elvesztette a labdát a hazai térfél közepén, de utána három-négy emberük lassan zárt vissza, ami előtte nem volt rájuk jellemző.
Mintha el is fáradtak volna az egyre jobban futballozó Győr nyomásától, illetve a közönség nagyon jó hangulatot teremtett. Mayerrel kiegészülve nagyon veszélyes támadásokat vezettek a hazaiak, de Kamber is nagyon jó csere volt. Történt egy váltás: Pátkai ment hátrébb, és Kamber támadott, a nagy bedobásai, a fejelőjátéka, a lendülete sokat lökött az ETO-n. Várható volt, hogy gólt szereznek a győriek, de a csapat jobb oldali védekezése a hosszabbítás perciben kimondottan rossz volt. Pekár László egyéni teljesítménye nagyon szép volt, le a kalappal azelőtt, ahogy megcsinálta magának a helyzetet, és belőtte a gólt.
Ne bújjunk a pénztelenség mögé
Amikor a vendégek húzták az időt a cseréknél, megjegyeztem, hogy szerintem öt-hat percet fog hosszabbítani a játékvezető, és abban az időszakban nyeri meg az ETO a mérkőzést, de a második félidő alapján meg is érdemli. Végül pont fordítva sült el egy szép egyéni teljesítmény és egy nagyon rossz visszarendeződés után. A győriek elvesztették a labdát, nem zártak vissza, és Pekár szép egyéni játék után szép gólt lőtt. A Győr közelebb állt a győzelemhez – mert a második félidőben sokkal jobb teljesítményt nyújtott, mint az első felvonásban a Nyíregyháza –, de a két érdekes kapott gól megpecsételte a sorsát, és olyan közönség előtt kapott ki, amely tényleg végig kifejezte a szimpátiáját a csapat felé.
A győriek megérdemelték volna, hogy nyerjenek, de elég hosszú elemzés kellene ahhoz, hogy megfejtsük, hazai pályán miért kaptak ki. A Kecskemét ellen sem játszottak jól az első húsz perc után. Én azt mondom, hogy mivel profi labdarúgókról van szó, ne bújjunk a mögé, hogy mi van a klubnál, kapnak-e fizetést vagy nem? Hosszú edzői pályafutásom alatt hetvenöt százalékban anyagi gondokkal küszködő csapatoknál dolgoztam, de mindig úrrá tudtunk lenni ezen, és a mérkőzések nagy többségén hajtottak a játékosok. Az első félidőben most nem éreztem ezt, a másodikban viszont nagyon szép, harcos arcát mutatta az ETO, és jól játszott. Jó hangulatú, jó mérkőzés volt – mondta végül Glázer Róbert.
