Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Levélben fordult a pro licences fociedzőkhöz a jelenleg az NB III-as FC Hatvant irányító Híres Gábor, aki a Magyar Edzők Érdekvédelmi Szövetségének megalapítását kezdeményezte. A korábban a Balmazújvárost és a Vác FC-t is irányító 56 éves tréner a DigiSport televízió kedd reggeli műsorában elmondta, a szervezet célja a hazai szakemberek rangjának és becsületének helyreállítása.
– Miért éppen most jött el az ideje, hogy a magyar edzői társadalom összefogjon?
– Egy beszélgetés eredménye ez, Supka Attilával találkoztam. A beszélgetésünk alatt vetődött fel, itt az ideje, hogy az edzők összefogjanak, egy közösséget alkossanak. Úgy gondolom, a futballunk egyre jobban közelít Európa felé. Szép stadionjaink vannak, és reméljük, a válogatott is továbbjut. Az edzőknek is kellene egy olyan összefogást csinálni, mint amilyen Európában van – kezdte Híres Gábor.
– Az edzők a maguk érdekeiket és problémáikat próbálják egy közösségben megbeszélni?
– Tizenegyezer edző és háromezer-ötszáz klub van hazánkban. Rengeteg edző dolgozik, fiatalok, idősek, és itt az ideje, hogy összefogjunk, és az edzők érdekvédelmében legyen egy olyan szervezet, hogy közösen tudjunk felszólalni bármilyen ügyben, ami előreviszi a magyar futballt. Aki ebben dolgozik, annak ez az élete és a szerelme. Ha nekem van egy ötletem, és egyedül felszólalok, akkor az igazából elhal, és nem jut el a megfelelő fülekhez.
– Mi az a tipikus gond, amit egy ilyen szövetség meg tud esetleg oldani?
– A magyar edzőket esetleg egy picivel jobban el kéne ismerni, mint eddig. Az edzők megbecsülése nincs olyan szinten, mint ahogy kellene.
– Anyagi vagy erkölcsi értelemben?
– Mondhatom, hogy anyagi értelemben sem, és itt elsősorban az alacsonyabb osztályokban dolgozó, és utánpótlásban dolgozó trénerekre. A TAO sokat segített, de a legalsóbb osztályokban még mindig nem úgy működik, ahogy kellene, nincsenek megbecsülve ott az edzők, akiknek a hangja nem jut el megfelelő helyre. Ebben például már tudna segíteni ez az érdekszövetség.
– Akkor ez nem egy elitszervezet, hanem bárki, aki edzősködik, helyet kaphat ebben a szövetségben?
– A gondolkodással a pro licencesekhez fordultam, de A-, B- és C-licences edzőkhöz is elküldtem ezeket a leveleket. Nagyon sok visszajelzést kaptam, hogy tényleg szükség van erre. Rengeteg gondjaik vannak, amelyek mind megoldásra várnak, és ezt ez a közösség jobban meg tudná csinálni. Ez nem az elitedzőknek készül. A pro licences szakembereknek van nevük, és olyan befolyásuk, hogy ebben nagyon tudnának segíteni. A hétvégén volt egy pro licences továbbképzés, amelyre meghívtak. Azt láttam, hogy tényleg olyan szürkeállomány van ott, hogy ezektől az edzőktől tényleg csak tanulni lehet. Ez az egész vonatkozna az amatőr edzőkre, utánpótlásedzőkre, női edzőkre, és tényleg szeretnénk mindenkinek a gondját-baját meghallgatni, és megfelelő csatornákon közvetíteni.
– A közvélemény mindig elég hamar lehurrogja a magyar edzőket az eredménytelenség miatt. Milyen alapon mondja azt a magyar edzőtársadalom, hogy alul van értékelve?
– Mindenben van részigazság, de ez nem feltétlenül csak az edzők hibája. Az infrastruktúra mostanában kezd el abba az irányba menni, amilyenben a külföldi edzőknek lehetőségük van dolgozni. Nincs összehasonlítási alap, most kezdenek kialakulni olyan infrastrukturális körülmények, hogy lehessen jó játékosokat képezni. Nem biztos, hogy a tudással van a baj, de nyilván ebben is előre kell lépni, fejlődni. Nemrég volt egy olyan kinyilatkoztatás, hogy a magyar edzők azért képzetlenek, mert nem beszélnek nyelveket. Nem tudom, hogy a spanyol edző tud-e németül, és tanul-e spanyol anyagot. Minden edző a saját nyelvén tanul, a magyar edzőknek is magyar anyagokat kellene tanulniuk, és örömmel hallom, hogy Szalai Lászlóék megvalósították, hogy online is lehet gyakorlatokat nézni. Még mindig hiányoznak azonban szakkönyvek, szakújságok, amik eljutnak az ország legkisebb klubjainak edzőihez is. Ma még nem tartunk ott, hogy minden faluban, minden utánpótlásedző csak az utánpótlással foglalkozzon. Van más munkája, nem tud egész nap internetezni, de ha konkrét anyagokat és oktatást kapna, akkor tudna modernül edzést tartani.
– Attól nem fél, hogy a szervezet összeütközésbe kerülhet a klubtulajdonosokkal és a játékvezetőkkel is?
– Mondhatjuk, hogy ez egy nagy család, és minden együttélésben vannak problémák, amiket meg kell beszélni. Ez nem a játékvezetők, vagy az MLSZ ellen van. A játékvezetőknek is van testületük, ahol a játékvezetők érdekeit képviselik, akár az MLSZ előtt, és biztosan lobbiznak is bizonyos dolgokban. A játékosoknak ott van a Hivatásos Labdarúgók Szervezete, és ők is tudnak lobbizni a játékosok érdekében. Az edzőknek még nincs ebben a családban semmilyen szervezetük. Nem biztos, hogy érdekellentétek vannak, de ha vannak ilyenek, akkor azokat meg kell oldani tárgyalás, beszélgetés, vagy a nyilvánossághoz fordulás útján. Vannak lehetőségek arra, hogy a problémákat megoldjuk. Tanulmányoztuk az osztrák hasonló szervezet feladatait. Ott már huszonöt éve megalakultak, és négy éve érték el azt, hogy olyan egységes szerződés van, ahol csak a nevet, összeget kell beírni. Mindenki aláírja, és ahhoz tartják magukat.
