Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
A hazaiaknál három, a vendégeknél négy magyar játékos szerepelt a kezdőcsapatban… Újpesti oldalon Ahjupera és Tshibuabua, fehérvári részről pedig Caneira, Gyurcsó, Kleinheisler és Oliveira hiányzott.
A hatodik percben Sándor György közeli próbálkozását ütötte ki bravúrral Dmitrovics. A szögletet követően a berobbanó Sándor fejelt, de a hazaiak szerb kapusa megint nagyot védett. A 13. percben Szuljics passzából Lázár lőtt fölé. A 19. percben Lázár Bence fordult kapura az ötösnél, Brachi nagyot mentett, a következő percben pedig Vinícius fülelte le Lázár megindulását. A 27. percben egy bedobás után Zé Luis lőtt közelről a kapu fölé. Apró szabálytalanságokkal tarkított percek következtek, illetve mezőnyjátékkal telt az idő.
A 39. percben Zé Luis passza után Álvarez megcsinálta magának a helyzetet, ám Dmitrovics ezt is védte. A 44. percben Vasziljevics lövése kipattant a kapusról, Koszovics rástartolt, de Calatayud másodjára megfogta.
A szünet után Zé Luis lépett ki Nikolics remek labdájával, lövésébe belevetődtek, így szöglet következett, amit Álvarez ívelt be, Zé Luis érkezett és az ötösről mellé fejelt. Az 58. percben Stopira beadását Zé Luis közvetlen közelről a hálóba fejelte (0-1). Ezután Zé Luis kapott labdát Nikolicstól, és egy percen belül a második gólját is megszerezte (0-2). a hazaiak gyorsan kétgólos hátrányba kerültek, ezért – miután rendezték soraikat – nekiestek ellenfelüknek, és fejvesztve támadni kezdtek. A 74. percben ismét Zé Luis tört kapura, de ezúttal Dmitrovics megszerezte a labdát.
A 81. percben Szuljics remek ütemű passzát Kabát Péter néhány lépés után magabiztosan lőtte a hálóba (1-2). A szépítés sikerült, de mivel több gól nem született, megszakadt a Videoton hetek óta tartó rossz sorozata.
– Csak az eredményben látok változást a Videoton szempontjából, a játékban nem igazán – kezdte értékelését a Rangadó.hu állandó szakértője, Tiber László, a Videoton egykori válogatott játékosa. – Az első félidőről a hatvanas-hetvenes évek jutottak eszembe, amikor létezett az üzemi bajokság. Csak annyi volt a különbség, hogy annak idején a TMK asztalos üzem néhány dolgozójának fején még játék közben is svájci sapka volt. Munka után összeálltak, játszottak, aztán egy jót söröztek. Színvonalában és ötletgazdaságában tényleg azt az időszakot idézte az első felvonás. Egészen szánalmas volt, magyar viszonyok között is. Lassú és körülményes. Ezért nem szabad középszerű külföldieket hozni, a tehetséges magyarokat pedig a kispadra kényszeríteni. A második félidőben volt húsz perc, amikor nagyobb sebességre kapcsolt a Videoton, és Zé Luis két remek megoldással eldöntötte a mérkőzést. Annyi elég volt, hogy kicsit koncentráltabban futballoztak, és kicsit felgyorsították a játékot. Utána visszasüllyedtek a magyar valóságba.
