NB I

Még nem érzi magát kívülállónak

A Paksról tíz év után távozó Mészáros István számára furcsa volt ellenfélként szerepelni egykori társai ellen.

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Idén nyáron tíz év után távozott a Paks együttesétől Mészáros István, aki visszatért szülővárosa, Szekszárd harmadosztályú csapatába. A 33 éves középpályás 2003-ban került az akkoriban még az NB II-ben szereplő Pakshoz, ahol egy évtized alatt szép sikereket ért el. Mészáros majdnem kétszáz mérkőzésen lépett pályára, szerdán pedig éppen volt csapata ellen játszott felkészülési találkozót, immár a Szekszárd játékosaként. Az edzőmeccsen 7-1-es paksi siker született.

A Rangadó.hu érdeklődésére a bajnoki ezüstérmes, Ligakupa-győztes Mészáros István úgy fogalmazott, számára minden élvonalbeli mérkőzés örök emlék marad.

– Jól éreztem magam a pályán, nagyon jó minőségű volt a talaj. Úgy gondolom, jó edzőpartnere voltunk a Paksnak, mi is próbáltuk játszani a futballt – mesélte Mészáros. – Szerintem tudtuk segíteni a felkészülésüket a hétvégi meccsre, és ők is a miénket. Természetesen furcsa volt tíz év után ellenfélként pályára lépni a stadionban. Mindenki nagyon kedvesen fogadott, a játékosokkal a mai napig jó kapcsolatban vagyok. Nem érzem még annyira, hogy kívülálló lennék, biztosan több meccset kell még néznem kívülről, és többször idegenként mennem az öltözőbe, hogy teljesen átérezzem, vége ennek a korszaknak.

Mészáros István arról is beszámolt, hogy rengeteg szép élménnyel gazdagodott a Pakson töltött tíz év alatt.

– Rengeteg élmény köt a paksi csapathoz. A harmadosztályból kerültem oda kétezer-háromban, és szépen meneteltünk. Volt egy bajnoki cím az NB II Nyugati-csoportjában, aztán következett az élvonal – emlékezett a tapasztalt középpályás. – Úgy gondolom, ha nem kerültem volna Paksra, akkor nem biztos, hogy megadatott volna a lehetőség, hogy az NB I-ben tudjak játszani. A gárdával szerepeltünk két Ligakupa-döntőben is, az egyiket sikerült megnyernünk, illetve abban az évben lettünk ezüstérmesek a bajnokságban. Ezek egytől egyik nagyon szép élmények. Minden mérkőzés, amelyen az első osztályban pályára léptem, az örök élmény marad. A vezetőséggel, a szakmai stábbal és a játékosokkal is mindig jó volt a kapcsolatom, és sok barátra tettem szert.

A 33 éves játékos a távozása okairól elmondta, eddig jobbára kiegészítőjátékosként számoltak vele, de most a keretszűkítés áldozata lett.

– Lejárt a szerződésem, és nem kínáltak újat. Az az elképzelés, hogy egy szűkebb kerettel vágnak neki a bajnokságnak, hiszen eddig mindig több játékos alkotta keretet – magyarázta Mészáros. – Volt ez a létszámszűkítés, pluszban szerintem a korom is közrejátszott a dologban, és nyilván az is, hogy nem mindig voltam foglalkoztatva a mérkőzéseken, hiszen jobbára kiegészítő játékosként számoltak velem.

A mai viszonyok között nagyon ritkának számít, hogy egy labdarúgó tíz évet lehúzzon egy klubnál. Mészáros István azt mondja, egy remek közösség tagja volt, mindig is szeretett Pakson futballozni, ezért nem került sor soha a váltásra.

– Ha valahol jól érzi magát az ember, akkor onnan nem szívesen vált. Egy profi játékosnak természetesen pluszmotivációt jelentenek az anyagiak, de engem nem feltétlenül motivált – ismerte el Mészáros. – Pakson mindig is jó közösség volt, és híres volt arról a csapat, hogy minden új játékost hamar befogadtunk. Igazából egyébként nem nagyon volt más megkeresésem. Amikor a perifériára kerültem, akkor volt szó arról, hogy kölcsön adnak Kozármislenybe vagy Bajára, de én mindig elzárkóztam ez elől, mert a paksi klubban szerettem volna játszani.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik