Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Missziós lendület hajtja, folyamatosan munkában van. Volt labdarúgó, majd szakvezető, mellette rendkívül sikeres üzletember, a magyar labdarúgás fontos háttérfigurája, akire sokan hallgatnak.
Korábban háromszor pályázott az MLSZ elnöki székéért, volt a Vasas edzője, ma a Puskás Akadémia egyik vezetője, ami amolyan „kötelező tananyag” az ő számára, akinek mindenről megvan a véleménye.
Genzwein szomorú eseményről érkezett a beszélgetésre, Tavasz Barna temetéséről. „Ritka az, amikor valaki kiváló kézilabdásból lesz a labdarúgás szerelmese, de ő ilyen volt. Ötszörös kézilabdázó válogatottként vállalta el a Vasas labdarúgó-szakosztályának vezetését, és kiváló sportvezető lett” – mondja Genzwein Ferenc, majd hozzáteszi: „Gyerekkorom óta a foci a szerelmem nekem is, az egész életem ezzel van körbebástyázva.”
Rögtön szóba hozom a magyar pályák szörnyű látogatottságát, ő meg kész a válasszal: „Még én is meggondolom, amikor csodás meccseket adnak a tévében, hogy kimenjek a hazai mérkőzésekre. Ami a nézők távolmaradását illeti, túl sok a mérkőzés a tévében, a labdarúgás kedvelői inkább otthon néznek meg több meccset, mint hogy elindulnának a pályákra. Nyilván mindez a játék színvonalával, az általános gazdasági helyzettel és a nézőbarátsággal nem nagyon tüntető hazai stadionok állapotával is összefügg. Továbbá az is igaz, hogy az éghajlati viszonyaink, a nagyon meleg nyár és hideg tél is inkább arra ösztönzi az embereket, hogy a tévé előtt üljenek a meccsek alatt. A válogatott mérkőzések persze kivételt képeznek ez alól, hiszen ez egy amolyan közös ügy. Ezek a meccsek akkor is érdeklik a szurkolókat, amikor annyira nem megy a csapatnak. Hát még most, amikor valami, úgy tűnik, elindult” – tér rá a nemzeti tizenegy körüli dolgokra, aminek apropóján nem lehet elmenni a magyar–román vébéselejtező körüli nemzetközi anomáliák mellett.
„A büntetés keménységét nem minősíteném, mert tudni kell, hogy az ilyen jellegű cselekmények hasonló szankciókkal fenyegettek eddig is. Inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy elsőre nem illik ilyen ítéletet hozni. Másrészt, ha egy játékost például kupameccsen állítanak ki, akkor azt sem bajnoki meccsről tiltják el. Így lenne ez jogos egy barátságos meccsen történt atrocitás esetén is, amelyet semmiképpen sem egy rendkívül fontos világbajnoki selejtezőn kellene szankcionálni. Ez eddig nem volt szokás a nemzetközi futballban, s ez elég ijesztő” – húzta alá Genzwein, aki ettől függetlenül bízik a józan ész győzelmében, s hogy a meccset mégis nézők előtt játszhatják le.
A korábban Vasas edzőjeként is bizonyító Genzwein neve felvetődött már az olasz harmadosztályban, majd egy gyengélkedő osztrák másodosztályú csapatnál is, de aztán ott az utolsó pillanatban jöttek az eredmények, így a kontraktus aláírás nélkül maradt. „Az edzőség továbbra is a szenvedélyem, hazai NB I-es, vagy valahol nem túl távol Magyarországtól, külföldi alacsonyabb osztályú csapatok is szóba jöhetnek. Szóval erről még nem mondtam le” – mondja a szakember, aki az Austria Wiennél volt szakmai tanulmányúton. – Külön öröm, hogy egy olyan csapatnál voltam, amely nemcsak a Nyilasi, Magyar Pista duóval dicsekedhet, hanem tagjai sorában tudhatta azt a Sáfár Szabolcsot is, akit annak idején én tettem be először félig kamaszként a Vasas első csapatába. S ha már magyar kapcsolat, akkor azt se felejtsük el, hogy ennek a csapatnak volt egy zseniális magyar edzője, mégpedig az a Guttmann Béla, aki korábban a Benficával kétszer nyert BEK-et, s akit ma is a világ minden idők legjobb edzői között tartanak számon.”
A bécsi tanulmányút óta is árgus figyelemmel kíséri a nemzetközi edzői életet. „Tanulmányozom az edzői filozófiákat s a napi történéseket egyaránt. Izgatnak az edzőváltások, és hogy mi miért történik. Itt van például Guardiola esete a Bayernnel, mert ritka az ilyen jó döntés, amikor edző és csapatvezetés is megtalálhatja a számításait. A Bayernből már Hitzfeld óta hiányzott egy igazán nagyformátumú edző, eddig sorozatban rossz döntéseket hoztak ez ügyben. De Guardiola is jól döntött, a bajoroknál egészen kiváló a játékosállomány, tudatosan építik a csapatot, nem szórják feleslegesen a pénzt annak ellenére, hogy a negyedik leggazdagabb csapat a világon, de a szükséges erősítésekre nem sajnálják. Hogy ebből mi fog kisülni, az a jövő kérdése. Azt gondolom, hogy az azonban nem kérdéses, hogy bárki a világon Ferguson mester nyomába tud-e szegődni, aki már a harmadik-negyedik játékos-generációval bizonyít, ami lélegzetelállító teljesítmény, de ha csak a West Ham példáját veszem elő, ahol száz év alatt volt összesen nyolc edző, kimondható, hogy Angliában mintha türelmesebbek lennének a szakvezetőkkel, s a hosszú távú munka hívei. Nagy kedvencem még Luciano Spaletti, akit személyesen is ismerek, s aki az Udinese és az AS Roma után most a szentpétervári Zenitet irányítja kiválóan. Határozott elképzelésekkel bíró, nagyszerű edző.”
Ha már a Zenit, akkor persze szóba kerül a korábban ott játszó Huszti Szabolcs neve is. „Halottam én is, hogy Egervári Sándor többször is kereste a válogatottba való visszacsábítása miatt. Bár csak az újságokból tájékozódtam az ügyről, de annyit mondhatok, hogy ilyen szituáció elő sem fordulhatott volna. Nekem már az sem tetszett, hogy Huszti megsértődött, hiszen profi játékosról van szó. Érthetetlen számomra az ügy. Egervárit olyannak ismertem, aki ért a játékosok nyelvén, egyébként pedig kifejezetten jó edzőnek tartom, és ezt nem csak a válogatott összekapása miatt mondom, hanem az egész pályafutása tükrében. Egervári nem nemzetközi kupákat hódított ugyan el, de nyert magyar bajnokságot, ráadásul két különböző csapattal, ami nem kis dolog. Bizalmat érdemel játékostól, szurkolótól egyaránt.”
