Közös megegyezéssel szerződést bontott Tomiszlav Szivics vezetőedző és a Kecskeméti TE. A klub vezetője szerdán azt nyilatkozta, egyelőre egyetlen olyan edzőnek a neve sincs a fejében, aki a jövőben a KTE-t vezetheti. A hétvégi találkozón az eddigi segítők irányítják majd a csapatot.
Ezen felbuzdulva a Rangadó.hu legújabb összeállításában megpróbálta a teljesség igényével, ábécésorrendben összeszedni azoknak az edzőknek a nevét, akik leülhetnek a távozó szerb tréner megüresedett helyére! Mindemellett érvelünk is mindenki mellett, és ellen.
Bozsik Péter: Legutóbb egykori nagy sikere színhelyén, Zalaegerszegen vetődött fel a neve, és akkor a Rangadó.hu érdeklődésére nem is tagadta, hogy szívesen dolgozna újra az élvonalban, tehát megfelelően motivált. Szivics meglehetősen nehéz, problémás embernek tűnt, amit Rózsa Pál a közelmúltban már szemmel láthatóan elég rosszul viselt, Bozsik viszont éppen az ellenkezője: higgadt, nyugodt, az esetek döntő többségében visszafogott ember, jól kijönne a tulajdonossal.
Csábi József: A fiatal edzőgeneráció egyik meghatározó tagja, bár igazán jelentős feladatot vezetőedzőként még nem kapott, itt az idő, és a remek alkalom, hogy bizonyítson. Jelenleg a magyar válogatott edzői stábjának tagja.
Csank János: Zalaegerszegi távozása óta többször felvetődött már a neve, például Kecskeméten is! Őt senkinek nem kell bemutatnunk, mellette szól szaktudása, rutinja és eredményei, az életkorából adódó kérdés csak az, mennyire motivált, de egy új környezetben valószínűleg képes lenne kihozni a legjobbat magából és csapatából is.
Dajka László: Sok helyen megfordult, de az utóbbi időben kikerült a reflektorfényből, a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémián dolgozik. Vele kapcsolatban az egyetlen aggály az lehet, hogy az igazi sikerek eddig rendre elkerülték, ha felnőtt csapattal dolgozott…
Disztl László: Székesfehérváron és Zalaegerszegen voltak komoly feladatai, mostanság pedig a Videoton-utánpótlás szakmai felelőse. A mostani, kecskeméti lehetőség tökéletes időpont és helyszín lenne számára a felnőtt mezőnybe való visszatérésre!
Garaba Imre: Lehet, hogy egyedül nekünk jut eszünkbe még mindig, minden edzőváltáskor… 1996-ban, az MTK-nál volt utoljára vezetőedző, azóta a sportágtól is igyekszik távol tartani magát. A politikai pályába is belekóstolt, de abból is kiábrándult. Kérdés, hogy túl akar-e, illetve túl tud-e lépni a sértődöttségen, megbántottságon, és szakmailag mennyire felkészült?!
Gellei Imre: Eredményes edző, aki sok csapatnál dolgozott már, legutóbb a Paks vezetőedzője volt, tavaly tavasszal távozott. Jelenleg ő is Puskás Akadémián tevékenykedik, könnyű embernek nem mondanánk, jó szakembernek viszont mindenképpen!
Glázer Róbert: Szivicsen kívül csak a fiatal garnitúra képviselői dolgoztak Kecskeméten, úgyhogy nem tudjuk, a 61 éves mester személye mennyire mozgatja meg Rózsa Pál fantáziáját. Az mindenesetre biztos, hogy vele nem venne zsákbamacskát a tulajdonos, hiszen rendkívül tapasztalt, eredményes edzőről, korábbi szövetségi kapitányról van szó, aki még a közelmúltban is dolgozott, tehát lendületben és képben van, ráadásul egy igazi régi vágású úriember.
Herczeg András: Debrecenben már bizonyított, nem is egyszer! Higgadt, szerény, kulturált ember, egyben remek szakember. Egyetlen aggály vele kapcsolatban, hogy hajlandó-e elhagyni a DVSC kötelékét.
Hevesi Tamás: Páratlan lelkesedése és elhivatottsága minden tiszteletet megérdemel, talán nem túlzás a magyar labdarúgás üde színfoltjának nevezni a rendkívül szimpatikus zenészt. Kérdés, hogy megvan-e a kellő tekintélye és szaktudása egy felnőtt élvonalbeli férficsapat irányításához. Szerintünk igen!
Kiss László: Hát ő igazán nem egy simulékony ember, de elképesztően sikerorientált, a cél érdekében képes fanatizálni játékosait, és a lehető legjobbat, vagy néha még annál is többet kihozni belőlük! A Mini Menotti zseniális figura, de rendkívül megosztó személyiség, akiért sokan rajonganak, és sokan utálják.
Komjáti András: Ő időről-időre Vasas-edzőként tűnik fel, majd el a láthatáron. Legutóbbi regnálása során bizonyította, hogy viszonylag nyugodt körülmények között átlagos játékosállománnyal is képes jó eredményt produkálni.
Kozma István: A Vasas másodedzőjeként dolgozott, önálló munkája még nem volt, de egyszer mindent el kell kezdeni! Kérdés, hogy a tulajdonos rá merné-e bízni a dobogó közelébe vágyó együttese irányítását olyasvalakire, akinek még nincs élvonalbeli vezetőedzői tapasztalata.
Külföldi: Rózsa Pál nem külföldi-mániás, Tomiszlav Szivics már játékosként is szerepelt Kecskeméten, annak idején így került képbe az edzőkeresésnél is. Ha külföldi trénerben gondolkozik a klubvezető, akkor szerintünk adja magát Zoran Kuntics! Elég sok délszláv labdarúgója van a KTE-nek, ő velük is kiválóan szót értene, és magyar első osztályú vezetőedzői tapasztalata is van, hiszen korábban a Diósgyőrt, a Ferencvárost és a Pápát is irányította.
László Csaba: Az ő nevét is gyakran halljuk, amikor felszabadul egy kispad idehaza. Nem rossz ötlet, hiszen ő egy igazi egyéniség. Ráadásul a fradisták megpukkadnának az irigységtől, hiszen az egyik kedvencükről van szó, aki Prukner László távozása után tárgyalt is az FTC vezetőivel, de igényei jelentősen eltértek a fővárosi klub lehetőségeitől. Ez lehetne a buktató Kecskeméten is.
Lengyel Ferenc: Aki csodálkozik azon, miért került a neve a listába, az csak egy érvet mondjon, miért ne ez a szimpatikus, szerény ember legyen a KTE új vezetőedzője? Jelenleg a Paks második csapatát irányítja, kifejezetten nem egy „gengszter-típus”, de szerintünk az alföldiekkel is remekül boldogulna!
Mészöly Géza: Egy újabb slágernév napjainkból, aki újpesti távozása óta munka nélkül van, és minden bizonnyal vágyik már az újabb kihívásra. Szakmailag megkérdőjelezhetetlen, az elhivatottsága előtt is le a kalappal, minden szempontból képben van, szóval ő is ideális jelölt!
Dr. Mezey György: A bajnokcsapattól eltávolított edző a Magyar Kupa-győztes kispadján? Alapvetően miért ne? De ha jobban belegondolunk… Ha olyanja van, annyira nyűgös tud lenni, hogy szinte lehetetlen szót érteni vele. Az előző szezonban, Székesfehérváron ismét bizonyította szakmai felkészültségét és tudását. Tudni kell elviselni… Ennyi!
Nagy László: Játékosként olimpiai aranyérmes volt, edzőként pedig dolgozott már Kecskeméten. Az elmúlt években csak alsóbb osztályú csapatoknál alkalmazták, pedig az ő szaktudásával sikeres lehetne az élvonalban is. Ha nem felejtették még el teljesen, akkor nem csodálkoznánk, ha szóba kerülne a neve Kecskeméten!
Pajkos János: A Debrecen, a Diósgyőr, a Békéscsaba és a Győr korábbi edzője jelenleg a DVSC-DEAC és a Balmazújváros munkáját segíti szakmai igazgatóként. Szép és fontos feladat, de egy élvonalbeli együttes vezetőedzői posztjánál nem nagyobb kihívás…
Pintér Attila: Állítólag nagyon közel volt a Videoton kispadjához, amikor Paulo Sousa irányításával még erősen botladozott a bajnoki címvédő, aztán a tulajdonos végül nem szánta rá magát a váltásra, így a legutóbb Győrben dolgozó Pintérnek továbbra sincs állása. Habitusát ismerve egy dolog biztos: ha valaki, ő garantáltan képes lenne ráncba szedni a kecskemétieket!
Reszeli Soós István: Legutóbb éppen Kecskeméten dolgozott, szeptemberig ő volt az utánpótlás szakmai vezetője, de távozott. Azt nem tudjuk, hogy haraggal vagy békességgel, de nem valószínű, hogy négy hónap után ugyanoda visszahívják…
Róth Antal: Az MLSZ vezetői valószínűleg nem engedik, hogy párhuzamosan irányítsa az U21-válogatottat és a KTE-t, ő pedig egy esetleges megkeresés esetén valószínűleg a biztos állást és biztos pénzt jelentő szövetségi munkát választja, még akkor is, ha a jelenlegi játékoskeret nemzetközileg nem kimondottan erős, illetve akkor is, ha szakmailag a kecskeméti lehetőség talán nagyobb kihívást jelent.
Szentes Lázár: Ha nehéz embert kellene mondani, ő bizony az! Nem is kicsit! Egyébként remek szakember, de a vezetőedzői dolgok nem nagyon jöttek neki össze a közelmúltban. Talán nem is baj, hogy a háttérbe vonult, és Diósgyőrben szakmai igazgatóként tevékenykedik. Ha visszatérne a pálya mellé, elkavarná az állóvizet, az egyszer biztos!
Tornyi Barnabás: Legutóbbi, diósgyőri szerepvállalása során elég nagyot bukott, de az élvonalbeli klubok néhány éve egyébként sem kapkodnak utána, a szurkolók pedig nem szimpatizálnak vele. Őszinték leszünk: hiába keresünk olyan érvet, amely ebben az esetben mellette szól, nem találunk.
Tóth Bálint: Jó ideje nem volt vezetőedzői feladata az idén 61 éves trénernek, aki megbízható szakembernek számít. Nagy sikerei nem voltak, de ez nem is csoda, hiszen eddig csak élvonalbeli középcsapatokat irányított.
Urbán Flórián: Bizonyára a Vasas jelenlegi pályaedzője is vonzónak talál egy önálló munkát, amelyre a habitusa alapján tökéletesen alkalmasnak is tartjuk.
Urbányi István: 2010 szeptemberében távoznia kellett a KTE korábbi vezetőedzőjének, de egy évvel később már vissza akarta hívni Rózsa Pál, hogy legyen az utánpótlás irányítója. Nem lett, inkább a Maldív-szigetek válogatottjának szövetségi kapitányi posztját foglalta el, nyilván sokkal több pénzért…
Várhidi Péter: Szigetszentmiklóson már nem ő irányít, nem tudni, a szakmai igazgatói poszthoz hosszú távon mennyire van kedve. Ha nincs, akkor remek ötlet lenne rábízni a kecskeméti csapatot, mert bár nem számít a szurkolók kedvencének, van tekintélye, és egy élvonalbeli együttes irányításához talán motivációja is.
Véber György: A Pápa korábbi trénere nem tagadja, hogy nagyon szívesen irányítaná az Újpestet, ahonnan azonban egyre nehezebbnek tűnik Zoran Szpisljak elmozdítása, hiszen a csapat egyre jobban szerepel! Vébernek így tehát más lehetőség után kell néznie, itt van mindjárt a KTE, ahol az ő stílusa nyerő lehet! Ha Bíró Péterrel három évig kijöttek, akkor Rózsa Pállal sem lesznek gondjaik.
Verebes József: A Mágus! 🙂
Szivics: hamarosan lesz új csapatom!
– Nem szeretnék már a múlttal foglalkozni, született egy döntés, úgy egyeztem meg a tulajdonossal, hogy korrekten válunk el, ezért nem szeretnék a miértről beszélni – mondta a delmagyar.u-nak Szivics, aki tehát kitért a Sallóival kapcsolatos kérdés megválaszolása elől. – Végleg költözöm Kecskemétről, de a jövőmről még korai kissé beszélni. Vannak érdeklődők, így vélhetően hamarosan új csapat kispadjára ülök le. Vannak NB I-es és külföldi ajánlataim is, így konkrétan még nem tudom, hol folytatom. Várok egy kicsit, utána meghozom a döntést. Úgy érzem valamit sikerült letennem az asztalra, és szeretném folytatni a munkát.
