Szombaton, a DVTK–ZTE (4-1) meccsen eleinte mindkét csapat taktikusan futballozva, többnyire a mezőnyben kísérletezgetett. Jó húsz percig igazi gólhelyzet sem alakult ki, majd megingott a Zalaegerszeg hátsó alakzata, és beindult a hazai henger. A 28. percben Seydi, majd Luque, aztán ismét Seydi talált a kapuba. A zalaiak kapkodtak, keveset futottak, rengetet hibáztak, így nem volt meglepetés az eredmény. Bár tapasztalt spanyolokat igazoltak a vendéglátók, de a jelentős előny nem elsősorban a légiósok tudásának volt köszönhető, hanem a zalaiak rendkívül fegyelmezetlen futballjának. Ez persze semmit sem von le a borsodiak sikerének értékéből, hiszen újoncként magabiztos előnnyel térhetett a félidőben rövid pihenőre (3-0) – áll a Zalai Hírlap cikkében.
A második játékrész kiegyenlítettebb futballt hozott. Csank János megpróbálta egy kicsit átszervezni csapatát, de ez csak többé-kevésbé sikerült. Sőt, inkább az utóbbi igaz. Továbbra sem játszott jól a ZTE, de legalább nem kapott újabb gólt a hajráig. Sőt, a 85. percben egy szöglet utáni kavarodásnál Varga Róbert talált közelről a kapuba és ezzel szépített. Ekkor néhány percig úgy tűnt, ha a dunántúliak megemberelik magukat, talán még szorossá is tehetik a meccset, de ez sem következett be, mert tíz emberrel ugyan nem játszottak rosszul, de kaptak egy újabb gólt: Gohér Gergő kapásból, óriási erővel bombázott tizenkét méterről a hálóba. Előtte azonban körülbelül negyven métert szállt a labda, értetetlen, miért nem próbálta valaki megszerezni a hazaiak felfutó védője elől. De ez csak egy volt a szezonnyitó sok nagy zalai hibája közül.
A játék miatt legfeljebb közepesnek volt tekinthető a meccs, bár az öt gól azért emelte a színvonalat. A ZTE-nek gyorsan rendezni kell a sorait, mert hasonló teljesítménnyel nem reménykedhet jó folytatásban.
– Ilyen rajtra számított?
– Jobban sikerült a rajt, mint ahogyan vártam, harcos játékra és győzelemre számítottam, de nagyobb lett a gólkülönbség, mint amit elképzeltem. Egy edző csak örülhet annak, ha a játékosai túlteljesítik az elvárásait. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a 4-1-es győzelmünkhöz nem csak a mi jó játékunk kellett, hanem a Zalaegerszeg gyengébb teljesítménye is – vélekedett a borsodiak trénere a klub honlapján.
– Az első húsz perc még nem volt olyan jó, mint a mérkőzés többi része.
– Az elején sem az akarással volt a probléma, azonban nem abban a stílusban kezdtük a játékot, ami az erősségünk. A mérkőzés kezdetén kicsit türelmetlenek voltunk, minél hamarabb az ellenfél térfelére akartuk juttatni a labdát. Amikor az ívelések helyett elkezdtük rövidpasszos játékunkat játszani, akkor rögtön jöttek a helyzetek, először egy lesgól majd a szabályos gól is. Ez megnyugtatta a csapatot, mert azt tapasztaltuk, hogy nem csak a másodosztályban, hanem az NB I-ben is dominálni tudunk.
– Ön üzent be a pályára, hogy hagyja abba a csapat az ívelgetést?
– A csapat tudja, mit kell játszania, nem kellett külön üzenni emiatt. Azonban az elején volt egy kis lámpaláz a játékosokban, de ahogy kezdtek belemelegedni, és tapasztalták, hogy melyik stílus a célravezető, és megjött az önbizalmuk is, úgy kezdték játszani a saját játékunkat. Köszönjük a szurkolóknak, hogy átsegítettek a kezdeti nehézségeken!
– Eredményességet, látványosságot tekintve sikerült ott folytatni az NB I-ben, ahol abbahagyta a Diósgyőr a másodvonalban. Még sincs akkora különbség a két osztály között?
– Továbbra is fenntartom, hogy igenis nagy a különbség, de valóban sikerült ott folytatnunk, ahol abbahagytuk. Ne felejtsük el, hogy a tavalyi csapathoz Seydi és Gallardo személyében két eredményes játékos csatlakozott, és a csapat extra módon motivált volt. A védekezésben nagyon jól alkalmazkodtunk a ZTE játékához, a taktikai utasításokat maximálisan betartva játszott a csapat, elégedett vagyok a labda nélküli mozgásokkal is. Nagy segítséget nyújtott, hogy Vitelki Zoltán pályaedző a helyszínen térképezte fel szerdán a ZTE-t a Sopron elleni felkészülési mérkőzésen, az ő meglátásainak is szerepe volt ebben a sikerben.
– Elégedetlen talán senkinek a teljesítményével nem lehet. Kivel kifejezetten elégedett?
– Először Budovinszky Krisztián nevét kell említenem, aki hosszú sérülés után beugróként tért vissza az NB I-be és kiválóan oldotta meg ezt a nem egyszerű feladatot. A két új fiú, Francisco Gallardo és L’Imam Seydi jól mutatkozott be, de a védelemben és a középpályán is sok jó teljesítményt láttam. És, hogy ne csak a pályára lépőkről essék szó, ahogy Budovinszky Krisztián nyilatkozatában és Ivan Rados pólóján, én is Savo Rakovicnak ajánlom ezt a győzelmet.
– A mérkőzés előtt azt nyilatkozta, hogy a bajnokság végén a bennmaradás a cél. Változott ez?
– Hogy milyen teljesítményre képes a DVTK, az nem egy forduló után derül ki. Még el kell telnie egy kis időnek ahhoz, hogy reális képet alkothassunk a Diósgyőr játékerejéről. A keretünk nem túl bő, amelynek akkor lesz különösen jelentősége, ha elkezdődnek a Ligakupa és a Magyar Kupa küzdelmei, valamint beindul az NB III is. Ez a többfrontos harc majd megmutatja, mit ér a csapatunk.
