NB I

Labdarúgónak érzi magát Diósgyőrben

Farkas Balázs a DVTK egyik legrutinosabb játékosa, Dobos Attila és Lippai Ákos után ő rendelkezik a legtöbb NB I-es mérkőzéssel.

A Diósgyőr kapusa, Farkas Balázs az RTK-ban és a BVSC-ben nevelkedett. A Sopron játékosaként mutatkozott be az élvonalban, 2001-ben. Később szerepelt a REAC, a Pécs, a Felcsút és a Szolnok együttesében is. Az előző szezont a ciprusi másodosztályban szereplő Akritas Chloraka, majd az Agnayenisis Derineia csapatánál töltötte, ahol az egykori diósgyőri középpályás, Virág Aladár játékostársa volt.

– Mindig is kapus szeretett volna lenni, vagy beállt egyszer, és ott ragadt?

– Utóbbi. Az RTK csapatában kezdtem a pályafutásomat csatárként, azonban tízéves korom körül egyszer nem jött el a kapusunk, és mivel nem nagyon szerettem futni, engem állítottak a kapuba. Ezután már soha nem is játszottam a mezőnyben – mesélte a hálóőr a Diósgyőr hivatalos honlapján.

– Nem öreg, mégis elég sok csapatban megfordult eddigi pályafutása során.
– Igen, rám is sütötték, hogy vándormadár vagyok. Az biztos, hogy szeretek új helyeket megismerni és folyamatosan keresem a kihívásokat.

– Hogyan került képbe Diósgyőrben?
– Cipruson szerepeltem az elmúlt bajnokságban, de meguntam, hogy napról-napra azért kelljen könyörögnöm, hogy megkapjam a jogos járandóságomat. Volt más ciprusi klubtól is ajánlatom, de úgy döntöttem, hazatérek Magyarországra és inkább kevesebb, de biztos pénzért játszom. A DVTK éppen kapust keresett és engem Veréb György, a csapat kapusedzője régóta ismer. Abaújszántón közösen tartottunk kapustábort, és megkérdezte, lenne-e kedvem idejönni. Volt. A ciprusi tapasztalat miatt, persze, utánakérdeztem az anyagi háttérnek, de mindenhonnan azt az információt kaptam, hogy rendezettek a viszonyok Diósgyőrben. Mindig szerettem volna ilyen közönség előtt játszani, itt labdarúgónak érezheti magát az ember. Ivan Rados már másfél éve véd Diósgyőrben, egyelőre mögé érkeztem, de hosszú a szezon, a bajnoki mérkőzések mellett lesznek Ligakupa- és Magyar Kupa-találkozók is, bízom benne, hogy előbb-utóbb én is megkapom a lehetőséget a védésre.

– Milyen a kapcsolata Ivan Radossal?

– Mondhatni baráti viszonyba kerültünk ebben a néhány napban. Mindketten rutinos kapusok vagyunk, nekem most az a feladatom, hogy segítsem őt abban, hogy minél jobb teljesítményt nyújtson a Diósgyőr kapujában.

– Mit vár a bajnokság nyitányán a DVTK-tól?

– A rajton a ZTE ellen egy nehéz mérkőzés vár ránk, de ennek ellenére győzelemre számítok. Az NB I-be frissen feljutott csapatok számára az idénynyitó plusz motiváció, és abban is biztos vagyok, hogy teli lelátók előtt léphetünk pályára, ami további érv mellettünk.