A Magyar Labdarúgó Szövetség feljelentése nyomán vesztegetés bűntette miatt ismereten tettes ellen indult nyomozás 2009 decemberében. Erről tartott közös sajtótájékoztatót szerdán kora délután a fővárosban a Központi Nyomozó Főügyészség és a Nemzeti Nyomozó Iroda.
A bűnszervezet egyik vezetője
A két szervezet június 28-án, kedden összehangolt, nagyszabású akciót hajtott végre. Az ügyészség és a rendőrség összesen ötven embere egyidejűleg 12 helyszínen tartott házkutatást, amely a legtöbb esetben eredményes volt, mivel a hatóságok számos tárgyi bizonyítási eszközt, okiratokat, elektronikus adathordozókat és nagy összegű, körülbelül százmillió forint értékű valutát foglaltak le.
Dr. Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség sajtószóvivője elmondta, hogy a közös akció során a főügyészség hét személyt vett őrizetbe, akiket még aznap gyanúsítottként hallgatott ki többrendbeli bűnszervezetben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és vesztegetés miatt. A hét személy közül három volt és jelenlegi játékos, négy pedig játékvezető.
A megalapozott gyanú lényege szerint K. Zoltán 2010-ben egy olyan nemzetközi bűnszervezet tagja, egyben magyarországi vezetője lett, amelyet egy távol-keleti személy irányít, és amelyben a vezető alatt közvetlenül elhelyezkedő szinten K. Zoltán mellett még négy főszervező állt.
A bűnszervezet célja az volt, hogy szerte a világon a fogadóirodák által kínált labdarúgó-mérkőzésekből kiválasszanak olyanokat, amelyeknél reális esélyük volt arra, hogy az eredményt a velük kapcsolatban álló – vesztegetésre, és ezáltal a találkozók manipulálására hajlandóságot mutató – játékvezetők és/vagy játékosok segítségével befolyásolják. A megbeszéltek szerint ezen manipulált mérkőzések eredményére különféle fogadóirodákban fogadásokat kössenek, és a fogadóirodákat tévedésben tartva – jogtalan haszonszerzési céllal – nekik kárt okozzanak.
Magyar meccs is
K. Zoltánnak, mint a bűnszervezet egyik főszervezőjének a feladata az volt, hogy az úgynevezett szindikátus vezetője által kiválasztott, vagy kiválasztásra jóváhagyott mérkőzéssel kapcsolatban szervezze meg a játékosok és/vagy a bírók megvesztegetését, utaztatását, juttassa el hozzájuk a vezető által rendelkezésre bocsátott vesztegetési pénzt, egyben jelezze a vezetőnek, hogy az adott meccs manipulálásával kapcsolatban a rábízott feladatot elvégezte.
Ennek megtörténte után a bűnszervezet vezetője a fogadóirodákban a beépített emberei segítségével a befolyásolt mérkőzésre több százezer eurós fogadásokat kötött. Amennyiben a manipulált találkozó a kívánt, és az általuk történt fogadásoknak megfelelő eredményt hozta, akkor an realizált tiszta haszonból a szindikátus valamennyi tagja (még az adott mérkőzés szervezésében részt nem vett tagja is) egyenlő arányban részesült. A fogadás kedvezőtlen kimenetele esetén a költségeket a szervezet egésze viselte.
A közölt megalapozott gyanúk több nemzetközi – részben utánpótlás, részben felnőtt – válogatott mérkőzésre vonatkoznak, de a nyomozás egyebek mellett finnországi első ligás, valamint magyarországi bajnokik manipulálására is kiterjed. Az eddigi gyanúsításközlések hat megvett mérkőzésre vonatkoznak, amelyek közül a bűnszervezet tagjai négyet az általuk kívánt módon tudtak befolyásolni. Az említett hat összecsapásból három finn, kettő dél-amerikai és egy magyar.
Több százmillió
A szindikátus egy-egy mérkőzésnél a játékosok vagy a bírók manipulálására 40 ezer és 85 ezer euró közeli összeget fordított. A bűnszervezet egy-egy sikeresen manipulált mérkőzéssel összesen 400-600 millió euróval károsította meg az érintett fogadóirodákat.
A gyanúsítottak tagadták a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését. A többségük megtagadta a vallomástételt, és a panasszal élt a kényszerintézkedésekkel és a gyanúsításközlésekkel szemben.
A párhuzamosan több európai országra kiterjedő büntetőeljárását a Központi Nyomozó Főügyészség és a Nemzeti Nyomozó Iroda – az Interpollal és az Eurojusttal összehangolva – széles körben, nagy erőkkel tovább folytatja, melynek során a gyanúsítások és a gyanúsítottak köre is bővülhet.
A hivatalos hatósági közlés szerint a három labdarúgó K. Zoltán, L. Mátyás és H. Gábor, a négy játékvezető pedig L. Kolos, M. Tamás, S. Krisztián és Cs. János. Azért használnak csak kezdőbetűt a gyanúsítottak vezetékneve helyett, mert Fazekas Géza szerint egyelőre kérdéses, hogy közszereplőnek tekinthető-e egy futballista.
Konkrét nevek
Sajtóértesülések szerint Kenesei Zoltánról, Lázár Mátyásról, illetve Lengyel Kolosról, Selmeczi Krisztiánról és Cs. Jánosról van szó.
Kenesei Zoltán 1972-ben született, a Volán játékosaként 1990-ben szerepelt először a magyar élvonalban, aztán a Haladás, a Sopron, az MTK, a Csepel, a Szeged, és végül – 2005-ben – a Nyíregyháza futballistája is volt, mindeközben Albániában és Cipruson is játszott. Sajtóinformációk szerint neki már 2004-ben is voltak fogadási ügyei, ezt a hatóságok képviselői nem kívánták kommentálni. Lázár 1971-ben született, 1996-ban a Stadler FC színeiben mutatkozott be az NB I-ben, később a Videoton, a III. Kerületi TVE, legutóbb 2002-ben pedig a Kispest-Honvéd játékosa volt.
A Lengyel Kolos, Cs. János és Selmeczi Krisztián trió nem tartozik a FIFA keretébe, itthon legfeljebb NB III-as meccseket vezethet. Korábban ők fújtak az egyaránt botrányos Argentína–Bolívia U20, a Bulgária–Észtország, illetve a Honvéd–Dukla Banská Bystrica meccseket.
A sajtótájékoztatón elhangozott még, hogy a nemzetközi ügy szálai Németországba, Finnországba, Horvátországba és Szlovéniába nyúlnak. Ezek felgöngyölítése folyamatban van, a mostani akció csak az első csapás volt a sorban!
– Ez a pillanatnyi helyzet, de nem a végső mérleg – közölte Fazekas. – Ezek az ügyek még sehol sem értek véget jogerős ítélettel. Az említett hét személy esetében az ügyészség indítványt tett az előzetes letartóztatás elrendeléséről, döntés csütörtök délelőttre várható.
Lappföldi kihallgatás
Papp Csaba, a Nemzeti Nyomozó Iroda Gazdaságvédelmi főosztályának vezetője hozzátette, eddig összesen öt feljelentés érkezett ebben az ügyben. Az első volt a Magyar Labdarúgó Szövetségé 2009 decemberében, amelynek hatására kezdődött a nyomozás, de később magánszemélyek, sőt a Szerencsejáték Zrt. is tett feljelentést, illetve két olyan ügyet is egyesítettek, amelyek megyei kapitányságokon futottak.
– A tavaly márciusi kapcsolatfelvétel óta zajlik információcsere és rendszeres egyeztetés a német, szlovén, angol és finn illetékesekkel – folytatta Papp Csaba. – A nyomozás megalapozottnak bizonyult, eredményes volt. Nem sikkadt el az ügy, a helyén kezeltük. Hatékony, szakszerű és harmonikus volt a szakmai együttműködésünk. Ez egy klasszikus nemzetközi bűnszervezet, távol-keleti központtal. Érdekesség, hogy ebben az ügyben még Finnország északi részén, Lappföldön is voltak kihallgatások.
Újságírói kérdésként a sajtótájékoztatón felvetődött, hogy ennek az ügynek van-e bármi köze a bochumi-ügyként elhíresült akcióhoz, hiszen ott 14 magyar mérkőzés szerepel a gyanús meccsek listáján. Az illetékesek közölték, hogy azokkal kapcsolatban gyanúsításközlés nem történt, de az ügyészség azokat is megvizsgálja. Hozzátették, az egyik szál a tavalyi Gyirmót–Tatabánya mérkőzés Kiprich Dániel-féle vesztegetési kísérlete.
Kenesei Zoltán vonatkozásában elmondták, hogy a testvérét, Krisztiánt, a Haladás jelenlegi labdarúgóját gyanúsítottként nem hallgatták ki. Az ügy gyanúsítottjai jogerős bírósági ítélet esetén öt és húsz év közötti börtönbüntetések számíthatnak, mert a csalások halmazatban állnak a vesztegetésekkel.
