„Rövid távon biztosan versenyhátrányba kerülhetünk, ám mostantól azon dolgozunk, hogy miként tudjuk ezt a helyzetet az előnyünkre fordítani” – nyilatkozta Kovács Zoltán, a Diósgyőr sportigazgatója.
Borbély Balázs, az ETO FC vezetőedzője a Paks elleni 3–3-as döntetlen után az M4 Sport kérdésére úgy felelt, „Jó lenne, ha valaki megfogalmazná és leírná papírra, hogy mikor lehet cserélni, és milyen helyzetekben, mit lehet csinálni. Eddig mindenki csak beszél róla, valahol megjelenik, de pontosan nincs lefixálva, így jó lenne, ha valaki venné a fáradtságot és megtenné.”
Kubatov Gábor is megszólalt a témában. A Fradi elnöke az NB I hétvégi rajtja előtt közösségi oldalán – félreérthetetlenül az Újpest FC-re utalva – egy lila téglalapra fehér betűkkel írva azt a kérdést tette fel: „Szerintetek ki lett valakire írva a bajnokság?”
A sportvezetők háborgását az váltotta ki, hogy miután az MLSZ májusi közgyűlésén megfogalmazta, majd június 5-én kihirdette a minden egyes klubbot egységesen kezelő, egyforma helyzetbe hozó, a köznyelvben csak „4+1-es magyarszabályként” elhíresült legújabb ajánlását, a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet (NSMI) csavart egyet ezen a hét kiemelt állami támogatású akadémiai háttérrel rendelkező NB I-es klubnál. Az azonban valójában az első bajnokin vált világossá mindenki számára, hogy mekkora is volt ez a csavar, és hogy immár ahány klub, annyiféle szabály.
A sportállamtitkárság az elmúlt napok nemtetszését érzékelve sajtótájékoztatót hirdetett a témában. Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár és a 86-szoros válogatott labdarúgó Szalai Ádám, aki 2023 júliusa óta a kiemelt állami akadémiákat felügyelő NSMI módszertani igazgató-helyettese, azzal a céllal érkezett, hogy elmagyarázza, pontosan mikor, hogyan, milyen elvek miatt és milyen szándékkal, céllal erősített rá az NSMI az MLSZ mind a 12 NB I-es csapatra egységesen vonatkozó versenyszabályzatára, és miért nincs igazuk a hőzöngőknek.
