Kis túlzással már nem is emlékszünk, hogy milyen egy igazán izgalmas utolsó NB I-es forduló, amelyben a bajnoki aranyérem a tét.
Egyszerre jelzi a sorozatban hetedik elsőségére hajtó Ferencváros dominanciáját és a konkurencia versenyképtelenségét, hogy 2016/2017 – és a Honvéd–Vidi (1–0) „bajnoki döntő” – óta először fordul elő sorsdöntő utolsó kör.
Míg 2000 és 2010 között tíz bajnokságból ötben maradt a zárókörre a döntés, azóta ritka a szoros bajnoki versenyfutás: a 2013/2014-es évadban ugyan papíron az utolsó fordulóban dőlt el az aranyérem sorsa, de ténylegesen már a 29. kör lezárta az izgalmakat, az említett 2016/2017-esben az utolsó percig ment a csata, és most jöhet a következő kiélezett párharc, melyben a Ferencváros hárompontos előnyből indul.
A Felcsútra látogató DVTK számára minimális tétje van a mérkőzésnek, a Puskás Akadémia egy győzelemmel megadná magának az esélyt a bajnoki címre. Ha az összejön, akkor – ez senkit sem lephet meg – Felcsút lesz a legkisebb település, amely valaha magyar élvonalbeli bajnokcsapatot adott (eleve Felcsút a legkisebb település, melynek valaha NB I-es csapata volt).
Az ETO 4. helye már garantált, de a győriek 15 meccses bajnoki veretlenségük meghosszabbítására készülnek hazai közönség előtt az arany kapujában álló Ferencváros ellen. A Fradi egymást követő 12 bajnokin nem szenvedett vereséget, Robbie Keane csapatának egy aprócska iksz is elég lenne ahhoz,
Bajnok a Ferencváros, ha:
- nem kap ki Győrben,
- vagy a Puskás Akadémia nem nyer.
Bajnok a Puskás Akadémia, ha:
- legyőzi a DVTK-t, a Ferencváros pedig kikap Győrben (pontszámazonosság esetén a több győzelem rangsorol, ez a felcsútiaknak kedvezne).
El lehet-e bukni hárompontos fórból a bajnokságot az utolsó körben?
Amióta az NB I-ben három pont jár a győzelemért (1994/95), ez a negatív értelemben vett bravúr még egyetlen csapatnak sem jött össze. Olyan azonban többször is volt, hogy az utolsó fordulóba listavezetőként érkező csapat megbotlott, és lemaradt az elsőségről.
A legemlékezetesebb talán a 2003-as és a 2004-es végjáték. A Ferencvárosnak a 2002/03-as bajnokság utolsó fordulójában „csak” le kellett volna győznie a DVSC-t hazai pályán, de 0–0-t játszott, az MTK pedig Juhász Roland góljával nyert Újpesten, és kiénekelte a sajtot ősi riválisa szájából. Az Üllői úton edzőrugdosós-játékoskergetős-tombolós káosz következett bajnokünneplés helyett.
Egy évvel később az a ritka eset fordult elő, hogy három klubnak is megvolt még az esélye a bajnoki címre a 32. kör előtt: a DVSC kezdte az utolsó fordulót az élről (56 pont), követte az Újpest (55) és az FTC (54). Az elmúlt húsz év legizgalmasabb zárófordulójában a Ferencváros 3–1-re legyőzte a Debrecent, az Újpest pedig botlott a Puskás Ferenc Stadionban az MTK ellen (1–1), így ezúttal a zöld-fehérek ünnepelhettek.
A lila-fehéreknek két évvel később megint a kezükben volt a bajnoki cím: a Fehérvár elleni győzelem elsőséget eredményezett volna, ám emberhátrányban vereség (1–3) lett a vége, a DVSC meg legyőzte a már kiesett Lombard Pápát, így előzni tudott – a lilák szurkolói azóta is hallgathatják, hogy „mindig jövőre”. Hasonló, háromszereplős aranycsata nagyon nagy ritkaság, az 1947/48-as kiírásban fordult elő hasonló (a Csepel lett a bajnok a Vasas és az FTC előtt, ráadásul a Csepel és a Ferencváros egymással játszott egy 4-3-as rangadót).
