Plattkó Ferenc 1898. december 2-én született Budapesten, hogy a vezetéknevében mitől lett hosszú a t mássalhangzó, nem tudni, mindenesetre édesapja Platkó Pál néven élt és napszámosként dolgozott.
A fiú 11 évesen a BTK-ban, majd a GlobusTC, később a Vasas (akkori nevén a Vas- és Fémmunkások Sport Club) játékosa volt. A csapat feljutott az élvonalba, ahol 1917-18-ban a negyedik helyen végzett, Plattkó pedig olyan nagyszerűen teljesített, hogy 1917. július 15-én, Bécsben a válogatottban is bemutatkozhatott egy 4-1-es győzelemmel véget ért mérkőzésen.
A hazai sportsajtó ünnepelte, higgadtságát és bravúrjait kiemelve úgy fogalmaztak a szakírók, hosszú időre megoldhatja a válogatott kapusgondjait. Már azzal klubtörténelmet írt, hogy ő lett a Vasas első labdarúgója, aki bemutatkozhatott a nemzeti csapatban, ám a válogatott jóslat végül nem vált be: mindössze hat alkalommal szerepelt a legjobbak között, öt győzelem mellett csupán egy 1923-as, genovai 0-0 áll a neve mellett, de ott védéseivel az őrületbe kergette az olasz támadókat.
Ha a Ferusnak jó napja volt, akkor elképzelhetetlen volt az, hogy egy labdát kiejtsen — lett légyen az akár a legerősebb bombalövés.
A magas beadásokat pedig olyan megvesztegetően szép és könnyed stílusban húzta le, hogy az ellenfél csatárainak eszük ágába sem jutott, hogy a beadásra rámenjenek… tudták, hogy ha a csodakapus kijön a beadásra, akkor nekik már ott nincs keresni valójuk” – emlékezett vissza a teljesítményére 1944. május 16-án a Képes Sport.
Vajúdtak a hegyek és szültek egy egeret
A magyarországi karrierje a Tanácsköztársaság idején szakadt meg, amikor a gazdasági helyzet és a létbizonytalanság miatt többen is külföldön próbáltak szerencsét. Így tett Ging József és Plattkó is, akik a Wiener AF (WAF) ajánlatát fogadták el. Igen ám, de felmerült velük szemben a professzionalizmus gyanúja, ráadásul Plattkó elkövette azt a hibát, hogy egy ismerősétől, a Nemzeti SC futballszakosztályának alelnökétől, Fischer Lajostól többször is kölcsönt vett fel.
Ezt pedig a vetélytársak, no meg a sajtó úgy értelmezte, hogy a magyar klub így akarja hazacsábítani.
Az MLSZ vizsgálatot indított, és az 1920 tavaszán lefolytatott, Plattkó-Ging néven elhíresült hercehurca során végül azt a megállapítást tette, a két játékos nem számít profinak. Ahogy a Sporthírlap 1920. május 10-én Horatius Ars poeticajából idézve fogalmazott:
Parturiunt montes, nascitur ridiculus mus (Vajúdtak a hegyek és szültek egy egeret.)
Azaz a nagy nekikészülődés után semmit sem találtak – de azért négy és hat hónapra eltiltották őket, mondván anyagi érdekeltséget sejtető klubcsere látszatát keltették. A kiváló kapus köszönte, és a fél év kényszerpihenő helyett inkább a Hajduk Kulába igazolt, amellyel feljutott a Szerb, Horvát és Szlovén Királyság II. ligájába.
Onnan rövid időre a prágai Spartába vezetett az útja, 1922 januárjában pedig ismét Budapesten tartózkodott. Ahogy Az Est 1922. január 28-án írta róla: „Újra föltűnt a láthatáron a magyar football elveszettnek hitt globetrottere, Plattkó Ferenc, a magyar csapat kivételes képességű kapusa.”
És jött a Barcelona
A Vasassal hozták hírbe, végül az MTK-hoz szerződött, ahonnan egy szezon után bajnokként és kupagyőztesként távozott. Voltak problémái, a prágai kalandja során beállt rövid időre a helyi hadseregbe, ezt itthon nem vették jó néven, olyannyira, hogy amikor válogatott behívót kapott, akkor a kétszeres olimpiai bajnok Hajós Alfréd, aki az MLSZ alelnökeként dolgozott komoly támadást indított ellene, mondván, megbízhatatlan embert nem szabad a nemzeti csapatba állítani.
A helyzetet végül az MTK spanyolországi túrája oldotta meg, a magyar csapat 1922-23 fordulóján hét meccsen lépett pályára, a portya öt győzelemmel és két döntetlennel ért véget. Az FC Barcelona addig azzal büszkélkedett, hogy még nem járt Katalóniában olyan külföldi csapat, amely ellen legalább egy gólt ne tudott volna szerezni, nos, akkor a két MTK-iksz éppen a Barca elleni két 0-0 volt.
1923. május 24-én a Budapesti Hírlap tömör hírben tudatta, hogy Plattkó Ferenc távozik az MTK-tól.
„A magyar labdarúgósportot súlyos veszteség érte. Plattkó Ferenc, az MTK válogatott kapuvédője Barcelonában alkalmazást kapott egy motorjavító műhelyben s a kitűnő játékos holnap délután már el is utazik, hogy elfoglalja állását. Az idegenben természetesen hódolni fog a sportnak is és valószínűen a Barcelona FC fogja magához hódítani, mert a hírneves spanyol csapatnak Zamora elpártolása óta amúgy sincsen most megfelelő kapuvédője.”
És valóban Ricardo Zamora utódja lett, azé a legendáé, akiről a spanyol bajnokság legkevesebb gólt kapó kapusának járó díjat nevezték el.
A Sporthírlap három hónappal később már arról számolt be, a magyar kapus éli világát Barcelonában, a neve közszájon forog a spanyol futballtársadalomban.
„Mindenki ismeri a nevét és egész Spanyolországban tudják, hogy a csodás képességekkel megáldott magyar kapus Barcelonában telepedett le. Híre ma már vetekedik a legismertebb torreádoroknak a hírével, ami nagy szó, mert a legnagyobb torreádorok spanyol honban nagyobb tekintélynek örvendenek, mint akár a miniszterelnök.”
A lap még arról is beszámolt, hogy a Kiss Gyula szövetségi kapitánnyal levelezőlapon tartja a kapcsolatot, szívesen játszana a magyar válogatottban, de addig is azt írta a spanyol kalandról:
Olyan dolgokat mutatok nekik, hogy szemük-szájuk nyitva marad.
És valóban így tett.
Akiről ódát is írtak
1923 és 1930 között hat katalán bajnokságot és három Király Kupát nyert, első duplázására éppen száz éve, az 1924-25-ös szezonban került sor. De tagja volt annak az FC Barcelonának is, amely megnyerte az 1929-ben alapított La Liga első idényét.
Az 1928-as kupagyőzelmet még egy vers is megörökítette, a Barca ugyanis az első, majd a megismételt mérkőzés 1-1-es eredményei után harmadjára 3-1-re verte a Real Sociedadot. Az első összecsapás azonban egészen elképesztően alakult.
Plattkó ugyanis fejsérült szenvedett, amikor testi épségét kockáztatva a Sociedad-csatár, Cholín lábai elé vetette magát, nagy bravúrral megmentve a helyzetet. A támadó azonban eltalálta a fejét, felszakadt a bőre, a sebét össze kellett ölteni. Miután a cseréket akkoriban még nem engedélyezték, a helyére a csatár, Ángel Arocha állt be. Azonban nem sokkal később a középpályás Josep Samitier is megsérült, így Plattkó az állapota ellenére kénytelen volt visszatérni a pályára, és a második félidőben a tudósítások szerint hat bravúrt is bemutatott.
El mítico meta húngaro Franz Platko tras siete años en el FC Barcelona firmó por el @recreoficial la temporada
30 31
El jugador al que Rafael Alberti le dedico una oda pic.twitter.com/IJbHtsgBVe— rafael martin garcia (@tacuenco) June 23, 2024
A bátorsága lenyűgözte Rafael Albertit, a Nyugat-Andalúziából indult művészeti mozgalom, az ún. 27-es generáció egyik mesterét, aki részt vett a meccsen, és néhány nappal később Óda Platkóhoz címmel verset írt.
Nem feled senki, Platkó,
nem, senki, senki, senki
te szőke magyar medve
– olvasható Somlyó György fordításában.
Plattkó a temesvári Ripensia után a játékos pályafutását a Recreativo de Huelvánál fejezte be, bár egyes források szerint még futballozott FC Basel és a francia Roubaix csapataiban is, de oda már inkább az edzői munka első lépései kötötték.
Chilében ért fel a csúcsra
A Gazeta Sporturilor 1933 júniusában azt írta, hogy felajánlotta szolgálatát a román szövetségnek, majd minimális tapasztalattal a háta mögött 1934-35-ben a Barca edzője lett, és irányításával sikerült megnyerni a katalán bajnokságot. Azonban a spanyol polgárháború miatt távozott, dolgozott Portóban, majd az Egyesült Államok válogatottjánál, de az 1936-os olimpián már nem ő, hanem Elmer Schroeder vezette az amerikaiakat.
Következett a nagy vándorlás időszaka, 1936-1937-ben a Venus Bucurestit vezette román bajnoki címre, majd rövid ideig dolgozott a Dacia Unirea Braila és a Gloria CFR Galati csapatainál is.
A lo largo de sus 94 años de historia Colo-Colo ha tenido grandes entrenadores. Uno de ellos es Francisco (Franz) Platko, revolucionario DT, campeón en los años 1939, 1941 (invicto) y 1953. #AbrilMesColocolino pic.twitter.com/zUI2uJ0ORz
— @CSDColoColo (@CSDColoColo) April 25, 2019
A legnagyobb edzői sikereit Chilében aratta, ahol három alkalommal is elvállalta a Colo-Colo irányítását és 1939-ben, 1941-ben és 1953-ban is bajnoki aranyat nyert vele. De három különböző alkalommal volt chilei szövetségi kapitány is: 1941-45 között tizenkettő, 1950-ben négy, majd 1953-ban három mérkőzés erejéig. Legnagyobb sikerét a Copa América elődjén, az 1945-ös nem hivatalos dél-amerikai kontinensbajnokságon érte el, ahol a harmadik lett válogatottjával. Az összmérlege: 8 győzelem, 2 döntetlen és 9 vereség volt.
De irányította a két argentin óriást, a River Plate-et és a Boca Juniorst is.
Ötven évig állt a rekordja
1955-ben még egyszer visszatért Barcelonába, amely Luis Suárezzel és Kubala Lászlóval a soraiban egy ponttal lemaradva az Athletic Bilbao mögött a második helyet szerezte meg úgy, hogy a 22 győzelem, 3 döntetlen és 5 vereség a klub addigi legjobb mérlegének számított.
Ráadásul egy nagyszerű szériát is elért a csapata, hiszen zsinórban tíz bajnoki győzelmet aratott, ezt csak ötven évvel később a Frank Rijkaard irányította utódok tudták felülmúlni.
Miután a bajnokság befejezését követően a májusi kupanegyeddöntőben 7-5-ös összesítéssel alulmaradt a városi rivális Espanyollal szemben, a klub vezetése megállapította, hogy megromlott a viszonya a játékosokkal, és menesztette.
A következő éveket Plattkó Brazíliában töltötte tehetségkutatóként és játékosmegfigyelőként, majd később visszatért Chilébe, ahol 1965-ben egy utolsó edzői megbízatást is elvállalt a San Luis de Quillotánál.
Plattkó a chilei Santiagóban, rákbetegségben halt meg 1983. szeptember 2-án, földi maradványait a 2015-ös újratemetése óta a legendás santiagói egylet, a Colo-Colo mauzóleumában őrzik.
FRANZ PLATKO, el técnico húngaro CAMPEÓN INVICTO de 1941 será trasladado el 19/04 al Mausoleo de los Viejos Cracks pic.twitter.com/7jlLx7gKt1
— @CSDColoColo (@CSDColoColo) April 14, 2015
