1. 1973. május 19.
FTC–Komló 1-0. A Népstadionban mutatkozott be a zöld-fehérek első csapatában, Engelbrecht Zoltánt váltotta az 53. percben. A Géczi – Vépi, Páncsics, Bálint, Megyesi – Juhász, Ebedli Zoltán, Mucha (Tátrai) – Szőke, Branikovits, Engelbrecht (Nyilasi) összetételű Ferencváros egyáltalán nem remekelt, de a tizennyolc éves újonc győzelemmel (1-0) debütált mindössze 5000 néző előtt. A gólt Szőke István szerezte szabadrúgásból, a komlói kapus Buús és bánatos volt.
2. 1974. november 5.
FTC–Liverpool 0-0. A Ferencváros „ifjúsági” tagozata kiejtette a KEK-ből a Liverpoolt. A Géczi – Martos, Bálint, Rab, Megyesi – Nyilasi, Mucha, Magyar (Szabó) – Pusztai (Ebedli), Kelemen, Máté összetételű együttes az Anfield Roadon elért 1-1 után 0-0-val zárta az Üllői úti visszavágót, így Máté János idegenben szerzett bravúros szólógóljával továbbjutott. A zöld-fehérek utóbb a Kupagyőztesek Európa Kupája döntőjébe masíroztak, a bázeli csúcstalálkozót azonban 3-0-ra elvesztették a Dinamo Kijev ellenében.
3. 1975. augusztus 10.
Irán–Magyarország 1-2. Nyilasi nemhogy bemutatkozott a válogatottban, hanem a Kovács László – Török Péter, Bálint, Horváth, Tóth József – Kovács József (Kolár), Nyilasi, Tóth András – Fazekas, Várady, Nagy László (Magyar) összetételű együttes legjobbja volt. A teheráni találkozó magyar góljait Várady Béla és Nagy László szerezte.
4. 1975. október 19.
Magyarország–Luxemburg 8-1. A Szombathelyre kihelyezett Eb-selejtezőn Nyilasi Tibor öt gólt ért el, nyomban elnevezték Luxemburg grófjának. A Népsport azt írta: „Nyilasi ezen a mérkőzésen 10-es osztályzatot érdemelt”. Még szép.
5. 1976. május 15.
Újpest–FTC 8-3. Ekkor Fazekas László szerzett öt gólt, és kapott 10-est; ez a mérkőzés volt Nyilasi pályafutásának legszomorúbb másfél óráinak egyike. Bő három évvel később, 1979. szeptember 22-én az FTC 7-1-gyel vágott vissza az Újpestnek, de a 8-3 – a kisebb gólkülönbség ellenére – valamiért mélyebb nyomot hagyott a köztudatban.
6. 1976. június 16.
ZTE–FTC 1-3. Ezen a találkozón ünnepelte első bajnoki címét Nyilasi Tibor. A zalaegerszegi találkozón, amelyen 22 000 néző tolongott, a “bólints, Tibi!” felszólításnak eleget tevő középpályás fejelte az aranyérmesek második gólját.
7. 1977. október 29.
Magyarország–Bolívia 6-0. A vb-pótselejtező – legalábbis annak első félideje – az ötvenes-hatvanas évek legszebb napjait idézte a 70 ezer nézővel zsúfolt Népstadionban. A Gujdár – Török, Kocsis István, Kereki, Tóth József – Nyilasi (Nagy László), Pintér, Zombori – Fazekas (Pusztai), Törőcsik, Várady összetételű csapat a szünetben 5-0-ra vezetett, az első gólt Nyilasi lőtte. A La Paz-i visszavágót honfitársaink 3-2-re nyerték.
8. 1978. június 2.
A FIFA szégyenére a szélsőjobboldali Videla-rendszer borzalmai idején rendezett világbajnokság csoportmérkőzésének hajrájában a két labdarúgó elvesztette a fejét a házigazdák megannyi – a kínzókamrák szörnyűségeihez persze nem hasonlítható – brutalitásától, meg attól, hogy a durvaságokat rendre eltűrte Antonio Garrido portugál játékvezető. A vendéglátók a 83. percben szerezték a győztes gólt; Törőcsiket a 87., Nyilasit a 90. percben küldte le a pályáról a találkozó nem éppen makulátlan bírája. A vereség – és főként a pont nélküli kiesés – után a két „főbűnös” ellen valóságos hajtóvadászat zajlott a szövetségben és a sajtó egy részében, a ferencvárosi és újpesti ikont hónapokra eltiltották a válogatottságtól. Nyilasi Argentína után legközelebb 1979. március 28-án, az NDK elleni 3-0-on szerepelt újra a címeres mezben.
9. 1979. október 10.
FTC–Volán 0-1. Az Üllői út 20 000 nézője nagyon nehezen viselte, hogy az esélytelen ellenfél nyerni tudott a ferencvárosi katlanban. A vesztes csapatra zúduló szitkok nyomán Nyilasi két héttel később a következő levelet küldte klubja vezérkarának:
Tisztelt Elnökség! Azzal a bejelentéssel fordulok Önökhöz, hogy labdarúgó-pályafutásomat a mai nappal (1979. október 25-én) befejezem. Elhatározásom oka: egészségi állapotom az utóbbi időben megromlott, ezért úgy érzem, a követelményeknek nem tudok teljes mértékben eleget tenni. Átigazolási szándékaim nincsenek, és ha önök esetleg úgy gondolják, társadalmi munkában az FTC rendelkezésére állok.
A zöld-fehér talizmánt a hozzá és családjához Kelenföldre ellátogató Sándor Károly és Szepesi György győzte meg a folytatásról. Nyilasi legközelebb 1980. március 15-én, a Salgótarján ellen játszott bajnoki mérkőzést az FTC-ben, és az Üllői út megint csak 20 000 nézője előtt győztes gólt szerzett (1-0).
10. 1980. október 26.
FTC–Honvéd 4-2. Nyilasi vezérletével nyert a Ferencváros, a mezőny legjobbja mesterhármast ért el, és 10-es osztályzatot kapott. Már nem szapulták, azt írták róla:
„Elsősorban nem is három góljáért jár a 10-es. Hanem azért, mert bejátszotta az egész pályát, szervezett, irányított, remek labdákkal dobta támadásba társait, s ezúttal a védekezésből is alaposan kivette a részét: nemegyszer saját 16-osának előterében szerelt látványos becsúszásokkal. S tette ezt hallatlan könnyedséggel, szemre is tetszetősen.”
11. 1981. június. 13.
FTC–Pécs 4-0. Nyilasi ezen a találkozón lett bajnok másodszor. Abban az évadban a gólkirályi címet is elhódította, sőt 30 góljáért európai Ezüstcipőt kapott. Az idő tájt úgy hívták, akár egy expresszvonatot: hol arany, hol ezüst Nyílnak becézték.
12. 1981. október 14.
Magyarország–Svájc 3-0. Két gólt ért el, és gólpasszt adott Fazekasnak a vb-selejtezőn, amelyen a végig jól játszó társak (Mészáros – Szántó, Kerekes Attila, Garaba, Tóth József – Müller, Sallai – Fazekas, Törőcsik, Kiss László, majd csereként Kerekes György) közül is kiemelkedett. Honfitársaink csoportelsőként jutottak el a világbajnokságra Anglia, Románia, Svájc és Norvégia legjobbjai előtt.
13. 1982. június 15.
Magyarország–El Salvador 10-1. Felejthetetlen gálaműsor Elchében, a vb-n. Mielőtt Salvadorra bárki legyintene, az 1980-ban Eb-döntős Belgium 1-0-ra, a vb-címvédő Argentína 1-0-ra nyert ellene, és legjobbját, Jorge Gonzalezt „Mágicónak” hívták klubjában, a Cadizban. Nyilasi két góllal vette ki részét a futballtörténeti tízesből.
14. 1983. augusztus 31.
Austria Wien–Magyarország 5-2. Miután Nyilasi a bécsi klubhoz szerződött, a válogatott barátságos meccsre érkezett a császárvárosba, és ugyanúgy ötöt kapott, mint két héttel korábban szintén az Austria Wientől a ZTE (5-0). A zöldet lilára, a 8-as mezt 10-esre váltó Nyilasi az osztrák csapatban centert játszott, és mindjárt első bécsi évadában bajnok, valamint (26 góllal) gólkirály lett. A következő két évadban is aranyérmet ünnepelt, míg a góllistán előbb második, majd negyedik lett úgy, hogy gerincproblémái miatt a szezon második felében keveset játszott. Ausztriában azért is szerették, mert – miként azt örömmel konstatálták – „szinte akcentus nélkül tanult meg németül”.
15. 1983. november 23.
Austria–Internazionale 2-1. Az UEFA Kupa-mérkőzésen a bécsiek mindkét gólját Nyilasi érte el. Az évad szenzációja volt, hogy a milánói 1-1-gyel az Austria Wien kiejtette az olasz favoritot. Nyilasi előzőleg négy gólt jegyzett a luxemburgi Aris Bonneweg elleni bécsi gólfesztiválon (10-0).
16. 1984. november 17.
Ciprus–Magyarország 1-2. Abból a vb-selejtezősorozatból az osztrákok elleni 3-1-re és 3-0-ra meg a hollandok 2-1-es rotterdami legyőzésére mindenki emlékszik, de azt szinte senki nem emlegeti, hogy Limasszolban csak a 89. percben sikerült megszerezni a döntő gólt. A mentőövet Nyilasi Tibor dobta a csapatnak.
17. 1985. október 16.
Wales–Magyarország 0-3. Nyilasi utolsó, 70. mérkőzése a válogatottban. A mexikói Mundialra Mezey György szövetségi kapitány – máig tisztázatlan okokból – nem vitte el a legjobbak egyikét. Minden fraternizálás nélkül, közel állok Nyilasi Tiborhoz, de azóta sem tudom, mi történt valójában. Ezzel a vb-keret tagjai is így vannak mindmáig.
18. 1992. június 20.
Diósgyőr–FTC 0-2. Először lett bajnok edzőként is a ferencvárosi bálvány. Másnap a Nemzeti Sport a fejléc fölötti zöld-fehér szalagcímmel jelent meg, akár egy klubmagazin. A meccs után Nyilasi azt mondta akkor már újságíróként dolgozó korábbi játszótársának, Zombori Sándornak: „Csodálatos délutánt juttatott számomra a sors.” Akkor is, máskor is, de még mennyiszer!