„Jól dolgozott a csapat a felkészülési időszakban, és úgy gondolom, jó állapotban várjuk a bajnoki rajtot. (…) Ambiciózus céljaink vannak a szezonra, de a legfontosabb az, hogy ne legyen akkora hullámzás a csapat teljesítményében, mint a tavalyi szezonban. Kiegyensúlyozottabbnak kell lennünk, mert csak így érhetjük el a kitűzött célokat.
A bajnokságban a dobogóra kell állnunk, és fontos célkitűzés számunkra a minél jobb szereplés a MOL Magyar Kupában is.
A döntőbe szeretnénk jutni, annál is inkább, mert tavaly nagyon elszúrtuk és ezt szeretnénk kiköszörülni” – nyilatkozta még a bajnoki rajt előtt Sallói István, a Fehérvár sportigazgatója a molcsapat.hu-nak.
Sallói az eredménytelen szereplés miatt már hónapok óta nem áll a klub alkalmazásában, vele együtt a vezetőedző, Michael Boris is távozott, akivel pedig a nyáron hosszabbítottak. A német szakember helyére kinevezett Huszti Szabolcs, Toldi Gábor párost is menesztették a napokban, miután 23 fordulót követően az utolsó előtti, azaz kiesőhelyen áll az NB I-es mezőny egyik legmagasabb költségvetésével rendelkező, a magyar válogatottba jelenleg is két labdarúgót delegáló csapat, amely a 2023-ban lejátszott hét bajnokiján mindössze öt pontot szerzett, aminél gyengébb mutatója csak a sereghajtó Vasasnak van. Nem meglepő módon a kupában sem sikerült teljesíteni az elvárásokat, ott a legjobb 32 között, a Puskás Akadémia elleni hazai meccsen véreztek el a székesfehérváriak.
Nem meglepő, ha az ősszel kinevezett sportigazgató, a klub korábbi játékosa, Juhász Roland elérkezettnek látta az időt a váltásra a kispadon, így Husztiék kirúgása után egy nappal már a Lengyelországban született svéd szakemberrel, Bartosz Grzelakkal fotózkodott. Juhász M1-nek adott nyilatkozata alapján nem egy hirtelen elhatározás volt mindez, már az ősszel is egyeztetett vele, de akkor még Huszti Szabolcsékra esett a választás.
A 2025 nyaráig szóló szerződést aláíró Grzelakra nem vár könnyű feladat. Tíz fordulóval a bajnokság vége előtt tíz ponttal van lemaradva a dobogótól a Fehérvár, de nem is ezen kell matekozni, merthogy az elsődleges feladat a kiesés elkerülése lenne. Különösen fontos fordulók várnak most a Vidire, ugyanis a következő három körben két olyan csapattal találkozik (Budapest Honvéd és Újpest), amely közvetlen riválisa a bennmaradásért folytatott harcban.
Grzelak szerdán már edzést vezényelt a csapatnak, előtte azonban még adott egy interjút a fehérvári klub hivatalos oldalának, amiben röviden bemutatta magát. A Szczecinben született, majd a családdal négyéves korában Svédországba költöző, egykori középpályás ugyan többszörös svéd utánpótlás-válogatott volt, de a svéd élvonalban mindössze perceket kapott az AIK-ban. Úgy jellemezte magát, mint aki tehetséges volt, ám az utolsó lépést mégsem tudta megtenni ahhoz, hogy magas szinten játszó profi váljon belőle.
„Hamar eldöntöttem, hogy inkább edzőként szeretnék dolgozni, a stockholmi testnevelési egyetemen vezetéselméletet tanultam, majd 28 évesen játékos-edzőként kezdtem dolgozni alacsonyabb osztályban. Amikor feljutottunk a negyedosztályból a harmadosztályba, előléptettek az IK Frej vezetőedzőjének, sikerült feljutnunk a másodosztályba is, amikor már sportigazgatóként is dolgoztam a klubnál. Itt tanultam meg az edzői szakma alapjait. Innen hívott az AIK másodedzőnek, 2018-ban svéd bajnokok lettünk, majd az U21-es válogatott mellett nemzetközi tapasztalatot is szereztem” – mondta Grzelak, akit aztán egy nehéz időszakban felkértek vezetőedzőnek is annál az AIK-nál, ahová ezer szállal kötődik.
Örömmel vállaltam, 24 hónapból 22 pedig remekül alakult. A végén nem minden úgy sikerült, ahogyan terveztem, de az ilyen időszakokból is sokat lehet tanulni.
Mivel a helyzet kísértetiesen hasonlít arra, amiben az AIK Solna volt, koncentráljunk erre az időszakra. Grzelakot 2020 augusztusában nevezték ki az AIK-nál, amikor a csapat meglepően rosszul szerepelt és nem a bajnoki címről, hanem a kiesés elkerüléséről volt szó. Nem sikerült ideálisra a rajt vele, osztályozós helyre is csúszott az AIK a 16 csapatos svéd élvonalban, de szép lassan megmutatkozott, milyen játékot vár el az új edző. Grzelak többnyire 4-4-2-ben és 4-3-3-ban játszatta együttesét, és egyszerűséget kért játékosaitól, azaz kevesebb cselezést – főleg a pálya közepén – és több passzt. A szélsőit inkább a pálya közepe felé terelte, így viszont megnyíltak a területek a felfutó szélsőhátvédek előtt. A bajnoki hajrára egy kifejezetten jó szériával érkezett meg az AIK, nyolc bajnokin a megszerezhető 24-ből 20 pontot is megszerzett, de még ennek ellenére is csak a kilencedik helyen zárt.
A támadófutball elnyeri a drukkerek szívét, de stabil védekezés bajnoki címet érhet
– mondta egy svédországi interjúban, amivel előre is vetítette, mit várhatnak majd az AIK szimpatizánsai 2021-ben.
Nem csak a levegőbe beszélt, a fenti kijelentés ugyanis megmutatkozott csapata játékán az első teljes szezonjában. 2021-ben az AIK kapta a legkevesebb gólt a svéd élvonalban, és a legkevesebb minőségi lehetőséget is Grzelak csapata ellen dolgozták ki a riválisok – köszönhetően annak, hogy eleve a legalacsonyabb xG-vel kecsegtető helyzetekből próbálkozhattak a Solna ellen az Allsvenskan csapatai.
Ekkor már elsősorban a 4-4-2 jellemezte az AIK játékát, ami a progresszív felfutásokra, a beívelésekre, és ezáltal a fejesekre építette a támadásait. A masszív védekezés persze azt is magával hozta, hogy támadásban nem volt annyira látványos a produkció, veszélyességben (xG-mutató) és a szerzett gólok terén is kevéssel a ligaátlag felett teljesített az AIK. Az eredmények viszont jöttek.
Így is mindenki az AIK látványos fejlődését csodálta, és ugyan a 2022-es szezon vereséggel indult, hamar kiegyenesedett a csapat teljesítménye, a hetedik fordulóban pedig az élre állt, majd utána is a dobogón maradt. Tavaly nyáron ugyanakkor kezdtek elmaradozni a győzelmek, tizenkét tétmérkőzéséből csak hármat nyert meg az AIK. A Konferencia Liga-selejtezőben sem volt túl acélos a teljesítmény, az ukrán Vorskla Poltava ellen hosszabbításban, az északmacedón Skendija ellen pedig tizenegyesekkel ment csak tovább a csapat, a playoff-körben pedig a cseh Slovacko ellen 3-0-ra kikapott az első meccsen, miközben a bajnokságban visszacsúszott az ötödik helyre.
Ekkor fogyott el a türelem, olyannyira, hogy Grzelakot Csehországból hazaérve menesztették. A hivatalos indoklás szerint a rossz irányba mutató tendenciák szerint.
Robert Flack, az AIK elnöke aztán arról beszélt később egy podcastos interjúban, hogy az edző elvesztette az öltözőt, azaz a játékosok nem bíztak már benne. Grzelak azt felelte erre, hogy neki ezt senki sem jelezte, de ha így is volt, az a vezetési stílusa miatt lehetett.
Érezhették magukat néhányan sértve, mert magas követelményeket támasztok a fegyelemre és a magas színvonalra tekintettel is
– mondta az edző, akitől egyébként Flack a hírek szerint bocsánatot is kért utólag.
A fenti ügyben igazságot nem tehetünk, mindenesetre a 44 éves svéd szakember egyszer már megoldott egy olyan helyzetet, mint amilyenbe Fehérváron került, sőt azután sikerült még európai kupaselejtezőt érő helyre is kormányoznia a csapatát. Utána valami megtört a csapatánál, de azt, amit az AIK-nál eleinte hozott, alighanem a Vidinél is elfogadnák – az NB II-es fenyegetettség mellett legalábbis mindenképp.
