Az NB1.hu-nak adott interjújában élete legemlékezetesebb meccséről, a barcelonai időszakáról, valamint a Fradi norvég légiósáról is beszélt Vincze Ottó.
Vincze nevének hallatán a magyar focidrukkerek nagy többségének valószínűleg a Grasshoppers elleni BL-meccs ugrik be 1995 őszéről, amikor a sok sebből vérző Fradi a kétgólos középpályás vezérletével 3-0-ra győzött a svájci csapat otthonában.
„Annyira nem örült a teljesítményemnek, végül mégis pályán maradtam. Azt mondta, össze kell kapnom magam, kapnunk magunkat, elég nagy nyomás alatt voltunk, sok szerencse is kellett, hogy megússzuk kapott gól nélkül” – idézte fel Vincze, hogy akkori edzőjük, Novák Dezső mit mondott neki a zürichi meccs szünetében.
Első (illetve második, ha a gyerekként a klubnál töltött éveket is számoljuk) ferencvárosi korszaka után a középpályás a svájci Sionhoz igazolt, innen vitte el 1997-ben a Barcelona, de a katalán klubnál végül csak a B csapatban jutott számára lehetőség.
„Nem sikerült a barcelonai időszak, ennek megvolt az oka, de én próbáltam előretekinteni. Egy fantasztikus klubnál kaptam lehetőséget arra, hogy a periférián bár, de ott legyek, és betekintést kaphassak a mindennapokba. Láthattam a világsztárokat Ronaldótól Pep Guardioláig, Sztojcskovtól Laurent Blanc-ig, és ott volt José Mourinho, valamint Bobby Robson a kispadon” – nosztalgiázott Vincze a barcelonai időszakról.
Természetesen szóba került az FTC jelenlegi csapata is, és a 11-szeres válogatott azt mondta, Tokmac Nguen és Kristoffer Zachariassen is meglepte, egyikükből sem nézte ki, hogy ennyire jó spílerek.
„Tokmac attraktívabb, Zachariassen pedig olyan játékos, akit, ha nem a megfelelő szemmel nézed, akkor alig veszed észre a pályán. De ha szakmailag, alaposan figyeled, azt látod, hogy atyaég, ez az ember mindenhol ott van. És még ami a jó játékosokra jellemző, hogy akkor rúgnak gólt, amikor a leginkább kell. Nemzetközi viszonylatban talán Frank Lampardhoz tudnám hasonlítani, akinek a játékából egy-egy pillanat nem maradt meg, de összességében minden megmaradt, amit ő képviselt.
Lampard a Chelsea-ben nyújtott világklasszis teljesítményt, és ha visszaemlékszünk, egy emlékezetes csele nem volt, mert nem biztos, hogy olyan jól tudott cselezni; nem volt gyors sem, nem volt talán zseni sem, mégis ő volt Lampard, aki a saját időszakának az egyik legjobb középpályása volt
– tett elsőre talán meglepőnek tűnő összehasonlítást Vincze.
Zachariassen az ősszel 26 tétmeccsen 11 gólt szerzett, köztük az Európa Liga-csoportkörben két fontos találatot a Crvena zvezda és a Monaco ellen, illetve az NB I-ben ő döntötte el a Puskás Akadémia és a Vasas elleni találkozókat.
