Soós Lajos / 24.hu
Magyar foci sport

Raducanunak Belgrádban a „hosszúba”: búcsú Szőke Istvántól, aki ötven éve az Eb négyes döntőjébe lőtte a válogatottat

75 éves korában meghalt Szőke István, a Ferencváros legendás, 13-szoros válogatott jobbszélsője. Bruckner Gábor és Hegyi Iván megemlékezése.

Azt mondják, az az igazi esemény, amelyről akkor is tudod, hol élted át, ha nem voltál a történtek helyszínén. Tehát: 1972. május 17., Surány. Tévéközvetítés Belgrádból, a Magyarország–Románia labdarúgó Eb-negyeddöntő harmadik mérkőzéséről. Budapesti és bukaresti döntetlen után az állás megint 1-1, három perc van hátra, Zámbó Kűhöz passzol, a középpályás érzéssel átlépi a labdát, amelyet Bene jobbra tol Szőkéhez

A szélső a tizenhatos jobb sarkától rálövi, a medve termetű Raducanu menne utána, de nem éri el, 2-1, Szepesi György a mikrofonnal berohan a pályára, nyolc év után megvan az újabb négyes döntő az Európa-bajnokságon!

A hetvenötödik évében elhunyt Szőke Istvánnak ez a gól lett a védjegye.

Kapcsolódó
Meghalt Szőke István, a Ferencváros legendája
Szélső létére 310 mérkőzésen 102 gólt rúgott az FTC mezében.

Több szempontból is a legjobbkor rúgta. Egyrészt alapszabály, hogy akkor kell a győztest belőni, amikor az ellenfélnek már nincs ideje egyenlíteni, másrészt azon a tavaszon sok volt a ferencvárosi csatár számláján: a Wolverhamptonnnal vívott UEFA Kupa-elődöntőben a Népstadionban és a Molineux arénában is kihagyott egy büntetőt. Itthon 2-2-vel, odakinn 1-2-vel zárult a parti, azaz ha Szőke mindkét tizenegyest a hálóba küldi, finalista a Ferencváros.

A zöld-fehér 7-es játszott azért európai kupadöntőt, mégpedig szintén angol csapat, a Leeds ellen 1968-ban. A szigetországban 1-0-ra nyert a United, a Népstadionban – hiába várt a gólra 70 000 néző – úgy fejeződött be a találkozó, ahogyan kezdődött, 0-0-val. A döntőig vezető úton az FTC kétszer 1-0-ra verte a Liverpoolt (édes jó Istenem…), kiejtette még a Zaragozát (1-2, 3-0), a Bilbaót (2-1, 2-1), a Bolognát (3-2, 2-2). Előzőleg meg úgy lett bajnok, hogy huszonnyolc fordulón át őrizte veretlenségét, majd az utolsó két körben váratlanul kikapott a Csepeltől (2-3) és a Szombathelytől (1-2). Hatvannyolcban megismételte elsőségét, ám ehhez az kellett, hogy a Vasas lepaktáljon a zöld-fehér csapattal a 102 gólt szerző Újpest ellenében…

A hetes bajnoki sorozatukat kezdő lilák már az 1969-es bajnokságban visszavágtak (2-0, 1-1), de az igazi reváns 1970-ben következett be, amikor külön döntővel zárult az NB I. A Megyeri úton Szőke bevarrt egy szabadrúgást, majd Füsi fejére tette a labdát, ezzel a 87. percig 2-1-re vezetett a Ferencváros. A hajrában Göröcs egyenlített, majd Tóth András átadását Dunai II betuszkolta, 3-2-re fordított az Újpest. A visszavágó a Népstadionban 1-1-gyel ért véget, döntött a Megyeri úti utolsó három perc.

Szőkét akkor nem érhette szemrehányás. A szélső egyébként is szerette a Megyeri utat, mert élete legjobb hazai meccsét a negyedik kerületi pályán játszotta. Hatvanhat novemberében, MNK-mérkőzésen négy gólt rámolt be az Újpestnek, azon kívül gólpasszt tálalt Németh Miklósnak. Két tizenegyesével és két távoli bombájával az FTC 6-3-ra győzött, Szentmihályi Antal, a házigazdák Eb-bronzérmes és olimpiai bajnok kapusa talán soha máskor nem látott a hálójára zúduló akkora gólesőt. De még mindig jobban járt, mint Bicskei Bertalan, akit 1967. szeptember 11-én hét gonosz góllal lepett meg a Szőke, Varga, Albert, Rákosi, Katona támadó ötössel felálló Ferencváros (7-1). Két tizenegyes is volt, ám egyiket sem Szőke rúgta: az elsőt Novák Dezső, a másodikat Albert Flórián passzolta be. (Amúgy 1967-ben az Újpest is megjárta: április 16-án az FTC fenomenális játékkal verte riválisát 3-0-ra, s bár a mérkőzés legnagyobb gólját Albert lőtte, Szőke is feliratkozott a 75 000 nézővel zsúfolt Népstadion eredményjelző tábláira.)

Pálfai Gábor / MTI Szőke István belövi az FTC második gólját az Újpesti Dózsa elleni NB I-es labdarúgó-mérkőzésen a Népstadionban 1967-ben.

Öt évvel később, az Eb négyes döntőjében a wolverhamptoni mizéria miatt nem rúghatta a büntetőt, pedig az a tizenegyes legalább ezüstérmet érhetett volna. Ám a Szovjetunió csapata elleni 0-1-en Zámbó Sándor állt a labda mögé, és rontott. Magam nem emlékszem Zámbó más tizenegyesére, fogalmam sincs, miért ő futott a labdának, bár a Szőke melletti specialisták közül Bene Ferencet és Kocsis Lajost már lecserélte Illovszky Rudolf kapitány. Ám a műfajban szintén járatos Bálint László a pályán volt…

A szélső létére feltűnően eredményes, 191 NB I-es mérkőzésén 71 gólt – és 59 gólpasszt – jegyző Szőke pályafutása nehezen indult, és csúnyán ért véget.

Első bajnoki találkozóján (1965. október 17-én, háromnegyed egytől, amikor még a rádióban a jó ebédhez szólt a nóta) az FTC szerény 1-1-et játszott a Szegeddel a Népstadionban – igaz, ezért bosszút állt 1967 októberében a Tisza partján, ahol az 5-1-es ferencvárosi győzelem alkalmával Szőke mesterhármassal szomorította a 20 ezres közönség többségben lévő szegedi részét –, utolsó fellépésén pedig a Vasas Müller Sándor góljával 1-0-ra nyert az Üllői úti stadion újjáavatásán, 1974. május 19-én. A jobbszélső egyike volt azoknak, akikre e kudarcot „rávarrták”, jóllehet nem lógott ki lefelé a Géczi – Martos, Bálint, Mucha, Megyesi – Juhász, Kű – Szőke, Branikovits, Máté (Kelemen), Magyar összetételű csapatból.

A válogatott búcsúval sem volt szerencséje. A címeres mezes bemutatkozással jóval több. Az első gólt szerző Dunai II-vel együtt debütált 1969. május 25-én a Magyarország–Csehszlovákia vb-selejtezőn (2-0), amelyen az összeállítás így festett: Szentmihályi – Káposzta, Mészöly, Noskó (Farkas, 19. perc), Páncsics – Zámbó, Albert, Szűcs – Szőke (Fazekas, 52.), Bene, Dunai II. Azon a találkozón 82 344 néző gyűlt egybe a Népstadionban, utolsó válogatott meccsén, 1973. november 21-én, az NDK-val vívott barátságos találkozón (0-1) viszont csak 6565. Azt megelőzte június 13-án a svédek elleni 3-3, amelyen még 80 ezren tolongtak, ám a vb-selejtezőkön végig veretlen válogatott a döntetlennel kiesett, miután Szőke szabadrúgását 3-2-nél a felső léc „hárította”.

Arra is emlékszem. De ha a szélsőre gondolok, akkor az agyam így vezet: irány Surány. S a legkevésbé sem idézhetem a költőt, hogy milyen volt Szőkesége, nem tudom már.

Nem lesz guba

Van a József (meg a Rigó) utca sarkán… Palotának nem mondanám. Hosszúkás pince, kicsit lepukkant, kicsit dohos, kicsit olajszagú. Mostanában vendég is alig-alig fordul meg benne.

 

A bejárat mellett – ahogyan a hetvenes évek vége óta – kis tábla: Belépés csak tagságival. Amolyan szűrő, akkoriban a „kocsisor” környékén jó szolgálatot tett, mára kordokumentum. Tagsági persze sosem létezett. Csak Pista volt és a gyerekkori szerelemből feleséggé lett Jutka. Meg brassói, meg mátrai borzas, meg Kőbányai, Unikum és rettenet bor. Meg voltunk mi, napi rutinból érkezve.

 

De guba csak egyszer volt. Annyit csesztettük Jutkát, hogy turbózza már fel az étlapot mákos gubával, hogy évek múltán azzal fogadott: Van guba!

 

Aztán már sose volt többet. Negyven éve, hogy Pirák, a menő pesti diszkós háromszor egy héten ott nyomta a Boney M-et meg Fenyőéket. Zengett a ház. Csendesebb napok délutánján a Bródy Sándor utcából átruccant a Rádió fél sportosztálya, Molnár Danistól, Török Lacistól, még a decens Novotny is néha. Elmúlt éjfél, az ultisok feje bele-belekoppant a karcos asztallapba, amikor jöttek a nyomdászok a Szikrából. És hozták magukkal a friss, ólomszagú Népsportot. Pistával meg zsűriztük a cikkeket, ő szidta élete másik értelmét, mi kicsit védtük a magyar focit, így volt kerek.

 

És addig ültünk, amíg el nem hangzott a varázsmondat: Na, szia, gyerekek! Vagyis pirkad, lehet hazamenni.

 

Felnőttünk, és elmaradtunk. Lett pénzünk, lett igényünk, előbb havonta, aztán félévente, aztán évente, ha egyszer megjelentünk. Kaptunk szépen, igazuk volt. Nem értette Pista-Jutka, mi a baj, hiszen semmi nem változott. Volt brassói, volt Kőbányai helyett Dreher és nem volt guba. És, ahogy régen, mindig volt Dalnoki (hogy miért utálta úgy a Szöszit), volt Szentmihályi (hogy mennyire remegett a lába a Fradi-Dózsákon, amikor Pista odaállt a szabadrúgáshoz) és volt…

 

Volt. A Volán klub még áll, a faajtó zárva, a gumírozott lépcsősor még levezet, de ott csönd és sötét. Nem hinném, hogy Jutka kinyitja valaha. A kocsmák Üllői útját? Szőke Pista nélkül?

Bruckner Gábor

Ahol a futball esze és szíve találkozik!

Válogatott írások a legjobbaktól.

Minden hónapban legalább 24 kiemelkedő színvonalú tartalom havi 990 forintért. Próbáld ki 490 forintért az első hónapban!

Ahogyan szerzőgárdánk összetétele ígéri, a legkülönfélébb műfajokban, témákban jelennek majd meg szövegek: lesznek elemzések, interjúk, kisprózák, riportok, lesznek hazai és nemzetközi témák, adat- és véleményalapú cikkek egyaránt.

Tartsatok velünk minél többen, hogy együtt alakíthassuk, építhessük az új magyar futballújságot, amely leginkább az írások nívójával és egyediségével akar kitűnni! Fizessetek elő, olvassatok, kövessetek minket, vitatkozzatok velünk, adjatok ötleteket! Várjuk ebbe a közösségbe mindazokat, akiknek a futball csak egy játék, s mindazokat, akiknek a futball több mint egy játék.

KIPRÓBÁLOM!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.