Egy meccs az élet, amit mindenkinek át kell érezni. Szurkolóként, ha nem szurkolsz, maradj otthon, ha játékosként nem hajtasz, bújjál el utána! Mindenki Felcsútra!
– hangzott az egyik kispesti szurkolói oldal felhívása a csapat idei legfontosabb meccse előtt.
A Honvéd szurkolótábora az utóbbi pár bajnokin többször is némaságba burkolózva tüntetett a csapat teljesítménye miatt, és ha időnként mégis kieresztették a hangjukat a drukkerek, a legtöbbször a „Kurva gyenge!” rigmust lehetett hallani tőlük. Persze, miért is dicsérték volna a csapatot, amely a legutóbbi hét fordulóban mindössze négy pontot kapart össze, és úgy utazik vasárnap az ezüstéremért még harcban álló Puskás Akadémiához, hogy pontot kell szereznie, hogy jövőre is az élvonalban szerepelhessen?
A Honvédért rajongók valószínűleg nem nagyon hitték, hogy hitványabb évük lesz az idei, mint a tavalyi: akkor az utolsó előtti fordulóban nyugodhattak meg, amikor Mohamed Mezgrani nagy góljával nyertek a kispestiek Budafokon, és ezzel eldőlt, hogy ők bennmaradnak, a Diósgyőr viszont alásüllyed a másodosztályba.
Az, hogy a kiesés szele 2021 után 2022 tavaszán is erősen meglegyintette a Honvédot, különösen amiatt lehet fájó a csapat drukkereinek, hogy mindössze öt évvel ezelőtt, 2017-ben még egy egészen valószerűtlen bajnoki címet ünnepelhettek. A klubot akkor még George F. Hemingway működtette, aki a nekünk adott interjúban is kiemelte, hogy ő bizony egyetlen új játékosért sem fizet, és azt is elárulta, nála 1000-5000 euró között keresnek a játékosok, ami az NB I-es mezőnyben viszonylag szerény javadalmazásnak számított.
Nem elhanyagolható szempont ugyanakkor, hogy Hemingway Honvédja amolyan kívülállónak számított az élvonalban, a karakán tulaj ugyanis a saját pénzét tolta be a klubba, miközben a mezőny nagy többsége jelentős állami forrásból, illetve NER-közeli üzletemberek pénzéből gazdálkodott. Bár a Hemingway-érában a Trollfoci rendszeresen élcelődött a Kispestre érkező légiósokon,
Bár a szurkolók számára nehéz volt ezt elfogadni, de Hemingwaynek nem volt problémája azzal, hogy a Honvéd nevelő egyesületté vált, ahonnan más magyar klubok vásárolgattak, így került Koszta Mezőkövesdre, Botka Endre a Fradihoz, vagy éppen Prosser Dániel Felcsútra. A bajnoki címet követő évben, immár a távozó Rossi nélkül, előbb a holland Erik van der Meerrel, majd az őt váltó Supka Attilával a kispadon a Honvéd két ponttal maradt csak le a dobogóról, majd a csapat az amerikai-magyar üzletember utolsó évében, a 2018-2019-es bajnokságban is negyedikként zárt (megint két ponttal kevesebbet szerezve, mint a harmadik), és eljutott a Magyar Kupa döntőjébe, de ott 2-1-re kikapott a Fehérvártól.
Az új korszak 2019 áprilisában köszöntött be, amikor a Metalcom csoporthoz tartozó Reditus Equity Zrt. megvásárolta a Honvéd Futball Club Kft. 100 százalékos üzletrészét Hemingwaytől, aki mindig azt hangoztatta, hogy a gyerekei kivételével minden eladó. Az üzlet révén immár a Honvéd is a NER-klubok táborát gyarapította, a Metalcom tulajdonosa ugyanis a fideszes politikus, Bozó Zoltán, aki 2014-ben a kormánypárt szentesi polgármesterjelöltje volt. Bozó távközlési technikával foglalkozó vállalata korábban azzal került a hírekbe, hogy évi 6,5 milliárd forintért üzemelteti a Magyarország szerb határán felhúzott kerítést, amelyet nagyrészt az ő cége is épített 18 milliárdért.
A Honvéd ezzel a kívülálló szerepet letéve a körön belülre került, és az új tulajdonos a székfoglalójában azt ígérte:
az eddiginél nagyobb költségvetéssel, a klub korábbi játékosainak bevonásával, és az eddiginél több saját nevelésű magyar fiatal focistával törnek dobogóra és európai kupaszereplésre.
Meg még azt is, hogy „sok területen követni akarják az eddig bevált receptet, de a szponzorok bevonásával, más fizetés- és átigazolás-politikával, a szurkolókkal való kapcsolattartással, és még több saját nevelésű tehetség beépítésével újítani is akarnak”.
Azt gondolhattuk, ha a saját nevelések ennyire fontosak, hogy egy közleményen belül kétszer is szerepelnek a szövegben, akkor ennek lesz majd foganatja a pályán is, ehhez képest az NB I előző fordulójában, a Mezőkövesd elleni, tíz emberrel elért 0-0 során a Honvédban két saját nevelés kapott szerepet, Hidi Patrik és a helyette a 93. percben, klasszikus időhúzó csereként érkezett Nagy Gergő.
De ne szaladjunk ennyire előre, mert voltak még furcsaságok. A kupadöntő és a bajnoki negyedik hely után az új tulajdonos elköszönt Supka Attilától, és talán abban bízva, hogy Rossi miatt az olasz vonal ismét beválhat, egy nagy vándort, az Itálián kívül Angliában és Görögországban is dolgozó Giuseppe Sanninót nevezte ki.
A kopasz olasszal első négy bajnokiját egyaránt elveszítette a Honvéd, amely az Európa Liga selejtezőjében a litván Zalgiris Vilniust kiejtette, a második körben azonban tizenegyesekkel kiesett a botrányos romániai visszavágón (a hazai ultrák egy hanggránátot dobtak be a bíró mellé, aki fájdalmasan rogyott a földre, de félórás közjáték után lejátszották a hátralévő időt, majd jöttek büntetők) a Craiova ellen.
A Honvéd edzője itthon folyton konfliktusba keveredett a bírókkal, már tíz forduló alatt összeszedte az eltiltást jelentő öt sárgát, és volt két piros lapja is. De nem csak az eltiltások miatt nem ülhetett le a kispadra, 2020 tavaszán az Európába akkor berobbanó koronavírus-járvány idején hazatért Olaszországba, így a klubja a visszatérése után két hétre karanténba küldte. Sanninótól végül a 25. fordulóban, a Kisvárdától elszenvedett 5-1-es vereség után köszönt el a Honvéd, amely ekkor a tabella hatodik helyén állt – tizenegy pontra a harmadik Mezőkövesdtől, és hat pontra az utolsó előtti ZTE-től.
Sannino kispesti szerepvállalásának legemlékezetesebb pillanata Gazdag varázslatos felcsúti győztes gólja volt:
Az olasz edző – aki jelenleg Líbiában, az al-Ittihad Tripolinál dolgozik – 25 bajnokin 9 győzelmet, 7 döntetlent és 9 vereséget számlált a Honvéddal, és meccsenként átlagban 1,36 pontot szerzett. Utódja ideiglenesen a Honvéd NB III-as csapatát vezető Pisont István lett, akinek nem volt ismeretlen ez a szerepkör, mert Sannino eltiltásai és karanténidőszaka alatt is ő meccselt.
A játékosként a szurkolók által csak a Legnagyobb királynak titulált Pisont beugrása jól sikerült, a csapat két borzalmasan gyenge, 0-0-s meccs után büntetőkkel továbbjutott az MTK elleni kupaelődöntőből, majd a fináléban 2-1-re nyert a Puskás Arénában a Mezőkövesd ellen. A döntőben pályára lépő 16 játékos közül négy volt saját nevelés (Gazdag, Hidi, Szendrei Norbert és Nagy Gergő), a meccs hőse pedig a duplázó Djordje Kamber lett, aki rendre olyan odaadással és mentalitással játszott, ami Ivan Lovriccsal együtt kiemelte őt a klub légiósai közül.
Az új tulajdonosok első éve tehát jól sikerült, a csapat a bajnokságban ötödik lett, és magasba emelhette a Magyar Kupát, így a nagy Honvéd-drukker hírében álló Szijjártó Péter mosolyogva akaszthatta az érmet a játékosok nyakába, sőt a díjátadó végén még neki is jutott egy medál Csányi Sándor MLSZ-elnöktől. Pisont első beugrása aztán a kupadöntővel ért véget, a klub ugyanis július elején bejelentette, hogy Bódog Tamás érkezik a kispadra.
„A klub további fejlődése szempontjából új vezetőedzővel vágunk neki a következő szezonnak, Tamás személyében pedig egy felkészült és nagyon motivált tréner érkezik hozzánk. Elmondhatom, hogy gyorsan ment a megállapodás, mivel mindkét fél elképzelései összhangban voltak. Egy megalkuvás nélkül küzdő, kezdeményező játékra törekedő csapatot szeretnénk látni” – nyilatkozta Bódog bemutatása után az ügyvezető, Kun Gábor.
Bódog eredményes és látványos futballt ígért a szurkolóknak, hogy aztán mindössze 16 tétmeccs jusson neki a kispestieknél. Ebbe a 16 meccsbe belefért egy hosszabbításban kivívott továbbjutás a finn Inter Turku ellen, majd egy 2-0-s vereség a Malmötől az EL-selejtezőben, valamint két sokgólos idegenbeli győzelem (4-2 a ZTE, illetve a Diósgyőr otthonában), és egy hét bajnokin átívelő nyeretlenségi sorozat. A Bódog-által meghonosítani próbált, letámadásra építő stílus egyáltalán nem működött a Honvédnál, és a vezetőség a 13. forduló után úgy döntött, elköszön a korábban Németországban is dolgozó edzőtől. 13 forduló alatt a Honvéd 13 pontot gereblyézett össze, és az utolsó előtti helyen állt, a klub pedig szokás szerint Pisontot riasztotta.
A Bódog-éra legszebb pillanata is egy Gazdag-gól volt:
Pisont első három meccsén négy pontot hozott a Honvéd, majd a téli felkészülést is vele csinálta végig a csapat, amely továbbra is hektikusan szerepelt, megtörte például a Fehérvár elleni, 11 meccse tartó nyeretlenségi sorozatát, de aztán a Paks, Mezőkövesd, Budafok hármas ellen mindössze egy pontra volt jó. Február közepén a vezetőség ismét úgy érezte, lépnie kell, hogy biztos legyen a bennmaradás, és Pisont helyére a klubbal már jóval korábban hírbe hozott Horváth Ferencet ültette le a padra, aki anno szintén tagja volt a Szijjártó-, Kun-féle dunakeszi futsalos társaságnak.
A korábbi 32-szeres válogatott csatár 2021 tavaszán 12 bajnokin irányította a Honvédot, amely 14 pontot gyűjtött vele (1,16 pont meccsenként), és a már említett Mezgrani-gólnak köszönhetően végül épp a vonal fölött zárt. Az idei bajnokságot két vereséggel és egy döntetlennel kezdte a Honvéd, aztán jött egy olyan sorozat, amikor négy győzelembe csak a Fradi elleni, emberelőnyben is vereséggel végződő rangadó csúfított bele, így nyolc kör után, az idény negyedénél az 5. helyen álltak a kispestiek.
Aztán jött néhány emlékezetes összeomlás: két 85. perc után kapott góllal vereség a tíz emberrel hajtó Mezőkövesd ellen, 3-1-es félidei vezetés után 5-3-as zakó Debrecenben, úgy, hogy Dzsudzsákék 13 perc alatt gyűrtek be négy gólt, majd 1-0-ról 1-2 a hajrában az Újpest, és 2-0-ról 2-2 a ZTE ellen. A csapat a nyolcadik helyen vonult a téli pihenőre, aztán jött az első 2022-es bajnoki, amikor a sereghajtó Gyirmót nyerni tudott a Bozsik Arénában, és a frappánsakat nyilatkozó, de idén csak 1,11-es pont per meccs átlagra képes Horváth ideje lejárt.
aki 14 forduló alatt három győzelmet aratott, de az Újpest elleni idegenbeli 2-0-s diadal óta hét forduló pörgött le újabb sikerélmény nélkül. A Honvéd hetek óta úgy lépett pályára, hogy egy győzelem megadná a bennmaradás felszabadító érzését, ehhez képest Felcsúton remeghetnek majd a lábak, mert pontot kell szerezni, különben attól függ a csapat sorsa, hogy mit játszik az MTK a Debrecennel, amelynek ez a találkozó már tét nélküli.
Azok a szurkolók, akik húzták a szájukat Hemingway óvatos, ám racionális gazdálkodása láttán, most amiatt dühönghetnek, hogy végre felépült az új stadion, hogy információnk szerint az NB I-es mezőny felénél nagyobb költségvetéssel rendelkezik a klub, amely csábító fizetéssel igazolt le korábbi magyar válogatott játékosokat, és közben már a második évben táncol pengeélen.
Úgy tűnik, mintha Kispesten elfeledkeztek volna arról az ordas nagy közhelyről, hogy a pénz még nem tesz egy csapatot naggyá, és nem elég egy havert odaültetni vezetőnek, kellene koncepció és szakmai hozzáértés is. A Honvédnál bő három év alatt hatszor volt edzőváltás, ami egyben azt is jelzi, nincs egy kitaposott irány, és bár a bemutatkozásnál beígért dobogónak a közelében sincs a csapat, a vezetőség mintha azt próbálná kifelé üzenni, nyugi, gyorsan hozunk valakit a mostani edző helyére, és máris becélozzuk vele az élmezőnyt.
Nekem már lassan minden energiámat felemészti a többiek hajtása. Nem szeretnék mártírkodni, de profi játékosként mindenkinek tudnia kéne, hogy kell bizonyos szituációkban viselkedni.
Vagyunk páran, akik erőn felül is próbálják mentálisan tartani vagy felkészíteni a csapatot, mert látszik, hogy egy-egy passz után lehajtott fejjel jövünk vissza. Már kiskorban megtanítják, hogy ez nem jó üzenet, ennek nem kellene kifelé látszódnia. De abban a helyzetben, amelyben jelenleg vagyunk, ez még érthető is lehet” – hangzott a láthatóan feldúlt kapus, Szappanos Péter nyilatkozata a Mezőkövesd elleni 0-0 után, ami betekintést nyújtott a kispesti focisták lelkivilágába.
A Honvéd 1909 óta íródó történelmében a csapat mindössze egyszer esett ki, 2003-ban, egy olyan idényben, amikor hat edző fordult meg a kispadon (Fitos József, Gujdár Sándor, Ioan Patrascu, az örök beugró, Szurgent Lajos, Őze Tibor, Duró József), amikor januárban Schobert Norbert érkezett erőnléti edzőnek, és amikor a korábbi MLSZ-elnök, Kovács Attila egy rövid időre fantáziát látott a klubban, amely aztán a télen igazolt Hrutka Jánossal, Erős Károllyal, Zombori Zalánnal, Mracskó Mihállyal a soraiban süllyedt addig sosem látott mélységbe.
„A szezont egyetlen szóval jellemezhetjük: káosz. Ha többel akarjuk, akkor: kapkodás, szakmaiatlanság, hibás döntések, rossz igazoláspolitika” – írta egy kispesti drukker a Csakblogon olvasható visszaemlékezésében a 2002-2003-as idényről.
