Egy átlagos NB I-es klub éves szinten nagyjából 600 millió forint MLSZ-től érkező forrással számolhat. A közvetítési jogdíjból, a produktivitási rendszerből – minél magasabb szinten szereplő futballistát nevel egy klub, annak játékpercei után kap növekvő mértékű anyagi támogatást –, a bajnokságok végeredménye után járó jutalomból, stb., álló bevétel az NB II-ben jóval szerényebb összeg. Utóbbi nagyságrendileg 125 millió forint.
A két szám közti ordító különbség jól mutatja, az NB I-es tagság megőrzése, vagy éppen elvesztése a tulajdonosok számára zsebbe vágó kérdés. Éppen ezért érdekes, vajon az OTP Bank Liga felénél, a vészhelyzetben lévő két kiesőjelöltnél, a 12. Gyirmótnál és a 11. MTK-nál hogyan gondolkodnak az NB I-es tagság megőrzéséről. Vajon az utóbbi évek gyakorlatából melyiket választják: a csapategység megőrzésére voksolnak, és maximum egy-egy helyen erősítenek, vagy a szinte teljes sorcserét tekintik kifizetődőbb modellnek?
Szembemennek az öt évvel ezelőtti döntéssel
Az összehasonlítás azért is érdekes, mert
- öt éve, a 2016-2017-es bajnokság félidejében szintén ez a két klub állt kiesőhelyen,
- és az idei télen mindkét vezetés pont ellentétes módszerben látja a megmenekülés kulcsát, mint fél évtizede.
A 2016-os bajnoki rajton az MTK kispadján még Teodoru Vaszilisz ült, ám 19 lejátszott forduló után, a decemberi féltávnál leváltották. A Sándor Károly Akadémia szakmai vezetője, Tamási Zsolt vette át az első csapat irányítását, aki vagy nem kért, vagy nem kapott a tulajdonosi körtől teli pénztárcát. Összesen három labdarúgót igazolt, honi sztárt, vagy annak gondolt idegenlégióst egyet sem, talán csak a Haladásnál korábban szép rajtot vevő argentin-olasz Leandro Martínez tűnt átlag felettinek.
Ezzel szemben a tök utolsó Gyirmót tulajdonosai vagy bepánikoltak, vagy Urbányi István vezetőedző pánikoltatta be őket, lévén 11 (!) új, köztük hét külföldi állampolgárságú futballista érkezését jelentették be az átigazolási időszak végéig.
Nem látunk bele Horváth Ernő és testvére Horváth Ferenc, a Gyirmót FC Győr tulajdonosainak a fejébe, ezért azt sem tudhatjuk, milyen tanulságot szűrtek le a 2016-os esztendő vesszőfutásából. A jelekből arra lehet következtetni, hogy azt tanulták meg a csont nélküli kiesésből – és a DVTK tavalyi, illetve a Kaposvár 2020-as kipottyanásának történetéből (lásd alább), vagy a Honvéd 2020-as nyári, és szintén Urbányihoz köthető nagybevásárlásából (11 fő érkezett), majd vergődéséből –, fölösleges erőn felül össze-vissza igazolgatni.
Ugyan az idei téli átigazolási szezon január 15.-február 14. között zajlik, ám a többi klubbal ellentétben a Gyirmót még nem nagyon aktivizálta magát. Vagy nem kapkodnak, vagy nem is akarnak fölöslegesen pénzt szórni, mert egy távozó, Lencse László (csatár) mellett egy héttel a tavaszi rajt előtt csak három labdarúgó, az egyaránt középpályás Denis Ventúra (szlovák) és Vlagyiszlav Klimovics (fehérorosz), valamint egy támadó, Gino van Kessel (holland-curacaói) érkezését jelentették be. Utóbbi tíz éve tartó profi karrierje alatt éppen a 15. klubja mezét húzza magára, egy éve nem játszott meccset, és ezek eléggé beszédes adatok ahhoz, hogy kijelentsük, aligha a kettős állampolgár támadó menti meg a Csertői-csapatot a kieséstől.
Ezzel szemben Polyák Balázs, az MTK sportigazgatója és Zakor Sándor, a klub tulajdonosa semmit sem bízott a véletlenre, máris öt játékost elküldtek – Tiago Ferreira (portugál, szabadon igazolható), Srdjan Dimitrov (szerb), Nikolai Alho (finn, Volosz – Görögország), Nagy Barnabás (kölcsönbe – Szentlőrinc), Haraszti Zsolt (kölcsönből vissza a Paksi FC-hez) távozott –, és hét új labdarúgót jelentettek be. Mindezt nyilván annak reményében, hogy a klub megőrizze NB I-es tagságát. Már kék-fehérbe öltözött Andrej Kadlec (szlovák, SKF Sered – Szlovákia), Futács Márkó (Olimpija Ljubljana – Szlovénia), Szakály Dénes (BFC Siófok), Szépe János (Mezőkövesd), Sztefan Szpirovszki (északmacedón, FK Mariupol – Ukrajna), Slobodan Rajkovic (szerb, Topolyai SC – Szerbia), Branislav Sluka (szlovák, MSK Zilina – Szlovákia). Polyák azt nyilatkozta, egy fővel még akár gyarapodhat az érkezők sora.
Eddig keveseknek jött be a sorcsere
A futballban az adott célt több módszerrel, üzletpolitikával is el lehet érni. Mindenesetre az elmúlt öt bajnokság kiesőhelyen telelő csapatainak féltávnál megejtett átigazolásait összevetve az adott esztendő bajnoki végeredményével azt látjuk, keveseknek sikerült kiesőhelyen állva csapatnyi új labdarúgót igazolva megmenekülni a másodosztályba kerüléstől.
Ha csak a kiesés elkerüléséért folytatott versenyt vizsgáljuk, úgy 2016-2021-es évek bajnoki végeredményei ismeretében azt látjuk,
- az öt évad 25 kiesőzónában telelő csapatból kevesebb mint a fele, 11 igazolt télen 5 vagy annál kevesebb új labdarúgót.
- 14 klub hatot vagy annál is többet, azaz a sportvezetők 56 százaléka hitt abban, hogy csak minimum félkezdőnyi új játékossal lehet elkerülni a kiesést.
- A tíz kiesőhelyen telelő klubból hatnál szerződtettek télen hat vagy több labdarúgót, ám közülük csak csak kettőnek sikerült a bravúr, az NB I-es tagság megőrzése.
Kuttor Attila vezetőedző számára Tállai András klubelnök 2018 telén kinyitotta a pénztárcát. Tíz új futballistát szerződtetett, és végül helyet cseréltek a féltávnál még 9. Vasassal, avagy pont a csak 4 futballistát igazoló piros-kékek kárára tartották meg a tagságot. Igaz, kifejezetten szerencsés kézzel nyúltak bele a keretösszetételbe, mert azóta is bizonyító labdarúgók érkeztek. Például tavasszal Bognár István vitt színt a játékba, aki azóta már a Paksban lövi a gólokat és osztja a gólpasszokat, de Stefan Drazic vagy Matija Katanec is ekkor öltözött sárga-kékbe, és jelenleg mindketten a Kövesdet erősítik.
A Kisvárda hasonló bravúrt mutatott be 2019 tavaszán. Révész Attila ugyan csak bő félcsapatnyi (6) labdarúgót igazolt, de a csatár Délczeg Gergely mellett öt külföldi is érkezett. Köztük az NB I-ben már több helyen bizonyított kameruni Patrick Mevoungu, az ukrán Anton Kravcsenko, a román válogatott Gheorge Grozav is. Utóbbi végül tavasszal öt góllal segítette a megmenekülést.
2020 januárban a kiesőhelyen álló Kaposvár hét-, míg 2021 telén a DVTK tízfőnyi labdarúgóval hajtott végre sorcserét, de semmire sem mentek vele. Eközben a Paks 2020-ban Bertus Lajos, Szakály Dénes és Szélpál Norbert leigazolásával, Sajbán Máté kölcsön-, később megvételével, illetve egy kölcsönből visszahozott, és egy utánpótlásból felvitt saját nevelés mélyvízbe dobásával azt a tételt bizonyította be, hogy a nyugalom, egy-egy már ismert tudású, posztján azonnal erősítést jelentő magyar labdarúgóra, vagy a saját bázisra támaszkodás bennmaradást érhet.
Összességében az elmúlt évek tapasztalata inkább azt bizonyítja,
A kiemelt képen Georghe Grozav (jobbra) az MTK játékosa látható, valamint az újpesti Lirim Kastrati a két csapat 2021 augusztusában játszott bajnokiján.
