Kisbenedek Attila / AFP
Magyar foci sport

U21-es Eb: német férfiak játszottak magyar fiúk ellen

A címben rejlő kijelentés akár degradálónak is tűnhet, de a szándék szerint nem az. Pusztán objektív ténymegállapítás a szerda esti magyar-német (0-3) U21-es Eb-nyitány kapcsán. Márpedig egy-egy sporteredmény megítélésének, elemzésének pont a tárgyilagosság a lényege, még ha éppen a játék összképe és a végeredmény fájó is ránk nézve. Íme az állítás mögött rejlő okok.

Az U21-es, félig hazai rendezésű – Szlovénia a másik házigazda – Európa-bajnokság szerda este tükörsima 3-0-s vereséggel indult Magyarország számára. Bár válogatottunk pályára lépő tagjai becsülettel küzdöttek, a magyar és a német válogatott játéka közötti minőségbeli különbséget semmi sem ábrázolja jobban, mint a mérkőzés alapstatisztikái, ahol a piros szín durván Stefan Kuntz csapata felé billent.

A tizenhat vizsgált játékelem közül csak háromban produkált nagyobb számot a magyar csapat, mégpedig a szabálytalanságok a sárga lapok, illetve a két kapus közti védések tekintetében – ezek nem az örömre okot adó kategóriák. Minden más téren a németek durva fölényét mutatja a statisztika. Lássuk, mi okozhatja a támadások és a veszélyes támadások, a szögletek, illetve a mindebből következő kapura lövések száma közti hatalmas differenciát, a magyar válogatott tehetetlenségét!

1. A német U21 inkább U23, a magyar közelebb áll az U19-hez

Az okokat első blikkre kézenfekvő a címben foglalt „férfiak játszottak fiúk ellen” megállapítással magyarázni, merthogy az tényszerűen igaz. Ezen az sem segített volna, ha a nyolc, a keretből koronavírus és sérülés miatt kiesett labdarúgó (tán Schön Szabolcs hiánya érződött) is Gera Zoltán rendelkezésére áll.

Ugyanis miközben az U21-es Európa-bajnokság nevében azt sugallja, hogy itt kérem 21 éves, vagy annál fiatalabb fiúk szaladgálhatnak csak a pályán, ezzel szemben a szabály szerint 1998. január 1. után született labdarúgók vehetnek részt a magyar-szlovén rendezésű tornán. Avagy gyepre léphetnek itt olyanok, akik már jócskán elmúltak 23 évesek. Minket az is sújtott, hogy a felnőtt és a U21-es Eb összecsúszásával megszűnt a lehetősége annak is, hogy a korosztályba beférő A-válogatott Szalai Attila, Schäfer András, vagy az egyébként sérült Szoboszlai Dominik itt játsszon.

Aki kicsit is képben van a fejlődésélettannal, az tudja, 23 éves korra még a fizikai téren később érő játékosok is minden téren felnőtté válnak, bőven utol kell érjék a normál ütemben növekvő, vagy a korán érő gyerekeket.

Ennek tudatában érdemes összevetni a két csapat kezdő tizenegyének átlagéletkorát. Tekintsük ezt a 17. objektív, statisztikai adatnak.

A két válogatott kezdő játékosainak alapadatai:

Magyarország
Név Született Kor Klub Érték (EUR)
Bese Balázs 1999.01.22 22 Budafok 100000
Deutsch László 1999.03.09 22 Puskás Akadémia 250000
Mocsi Attila 2000.05.29 20 Szombathelyi Haladás 150000
Balogh Botond 2002.06.06 18 Parma Calcio (olasz) 800000
Bolla Bendegúz 1999.11.22 21 MOL Fehérvár 450000
Mezei Szabolcs 2000.10.18 20 MTK 450000
Kata Mihály 2002.04.13 18 MTK 400000
Kiss Tamás 2000.11.24 20 Puskás Akadémia 450000
Szendrei Norbert 2000.03.27 20 Budapest Honvéd 350000
Palincsár Martin 1999.01.03 22 MTK 250000
Szőke Adrián 1998.07.01 22 Heracles (holland) 500000
Átlag: 20,45 4 150 000

 

Németország

Név Született Kor Klub Érték (EUR)
Finn Dahmen 1998.03.27 22 1. FSV Mainz 700000
David Raum 1998.04.22 22 Greuther Fürth 3000000
Nico Schlotterbeck 1999.12.01 21 Union Berlin 4000000
Amos Pieper 1998.01.17 23 Arminia Bielefeld 4500000
Josha Vagnoman 2000.12.11 20 Hamburger SV 4000000
Niklas Dorsch 1998.01.15 23 KAA Gent (belga) 7000000
Jonathan Burkardt 2000.11.11 20 1. FSV Mainz 3500000
Arne Maier 1999.04.08 22 Arminia Bielefeld 5000000
Ridle Baku 1998.04.08 22 Vfl Wolfsburg 17000000
Mergim Berisha 1998.05.11 22 RB Salzburg (osztrák) 10000000
Luke Nmecha 1998.12.14 22 RSC Anderlecht (belga) 8000000
Átlag: 21,7 66 700 000

Bár elsőre szembeötlő a különbség a játékosok klubjai, és a két csapat kezdő tizenegye közötti piaci értékkülönbség között, mégse erre fókuszáljunk. Inkább arra, hogy a magyar válogatott átlagéletkora a 20,45 év, szemben a németek 21,7 évével. Már ez az 1,3 év differencia is árulkodó, de ha még jobban összevetjük a táblázatot, látszik, hogy

  • a német válogatottban hét labdarúgó született az 1998-as évben,
  • kettő már elmúlt 23 éves, további négy egy-két hónap múlva ünnepli a születésnapját,
  • szemben az egyetlen 1998-as magyar (Zentán született, Szerbiából honosított) Szőke Adriánnal.

Tovább árnyalja a képet, hogy

  • míg ellenfelünknél a két legfiatalabb 2000-ben született,
  • addig nálunk négyen 2000-ben, ketten 2002-ben!

Aki foglalkozott már utánpótlásképzéssel, szülőként látott már bármilyen labdajátékban korosztályos mérkőzést, pontosan tudja, hogy egyévnyi korosztálykülönbség U9-U19-ig bezárólag komoly, futballban minimum három gól különbséget jelent az idősebb csapat javára.

2. A játékminőség különbsége azonban csak a korral nem magyarázható

Ez azonban mégiscsak U21-es Eb, ahol a szurkoló azt várja, akármelyik évben is születtek játékosaink, ha már pályára léptek, megfelelő játékszervezés és játékosminőség mellett mossák el ezt a korosztályos differenciát. Akár jogos is lehetne ez az elvárás, ha hazánkban a mai napig nem úgy tekintenének erre a korosztályra, mint akik „a felnőtt futball előszobájába léptek”. Itthon az utánpótlásképzés egészen kis kortól kezdve a felnőtt futballba való átvezetésig bezárólag ezt a szemléletet követi. A 19-20-21-22 éves labdarúgókat hazánkban egy-két kivételtől eltekintve ezért hívják a legjobb esetben is csak tehetségnek. Ennek megfelelően kapnak játékpercet a felnőtt első és a másodosztályban is a legjobbak.

Általánosságban elmondható, és statisztikailag többször kimutták már, nem eleget. Ezt a kritikát az MLSZ elnöke, Csányi Sándor is megfogalmazta már többször, több helyen. 

Ezzel szemben a német labdarúgás koncepciója (az osztrák, svájci, belga, holland  minta is ez) lassan két évtizede egészen más. A 2000-es évek elején lerakott futballreformjuk a futballistaképzés tervezett lezárását előrébb hozta. Nézőpontjuk szerint olyan hatékonysággal kell egészen fiatal korban kiválasztani, majd másfél évtizeden át úgy kell foglalkozni a labdarúgó-palántákkal, hogy az igazi tehetségek mind fizikai, mind taktikai, mind mentális értelemben 19 éves korukra készen álljanak a felnőtt futballra. (Ausztriában például U18-as az utolsó utánpótlás-bajnokság, utána ki-ki az addig megszerzett tudása, képessége szerint elérhető felnőtt futball valamelyik szintjén folytatja)

A Bundesliga-csapatok így is állnak hozzá a fiatalokhoz. E folyamatot kifejezetten segíti az, hogy az első-, másod-, harmadgenerációs bevándorlók gyermekei biológiailag korábban érnek az átlagnál – a magyarnál még inkább –, de láthatóan az echte németek közül is azok maradnak 19 évesen felszínen, akik sebességben, technikai tudásban már elérik a kívánt szintet, vagy bizonyítottnak látják, hogy bár későn érő típus, de 2-3 év múlva utoléri a többieket.

Kisbenedek Attila / AFP

Ennek köszönhetően lassan tíz éve uralják a németek az U15-ös, U17-s, U19-es európai utánpótlástornákat – a spanyolokkal és az utóbbi években az angolokkal. Mivel gondolkodás nélkül dobják a legmagasabb szintű felnőtt futball mély vizébe azt, aki arra alkalmas, az U21-es Eb-ken már olyan komplett futballisták állnak a rendelkezésükre, akiknek 70-80 Bundesliga meccs van a lábukban, lásd, Maier, Ridle Baku, stb..

3. Sematikusan játszani miért is gáz?

A magyar és a német futballképzés, ergo a profi bajnokság játékelképzelése közt más jelentős különbséget is találunk, amely a szerda esti meccsen is kidomborodott, mégpedig a játék folyamatosságában, végső soron a játék sebességében. Szögezzük le gyorsan, ha párba állítanánk és 30 méteren versenyt futtatnánk egy-egy német és magyar válogatottat, nem kapnánk jelentős különbséget, sőt, kijelenthető, több párosnál is felénk billenne a mérleg.

A szerda este látott jelentős játéksebességbeli különbséget ugyanis nem első sorban a futógyorsaság, hanem a labda, annak továbbításának sebessége határozza meg. Ehhez tökéletes technikai tudás, játék-elővételezés, vagy játékértés, és megfelelő játékszerkezetben mozgó csapat, ha úgy tetszik, játékséma szükséges.

Szerda este a stúdióban ülő Simek Péter szakértő is arra hivatkozott, semmi különöset nem csinálnak a németek, minthogy sémák szerint építik a támadásokat. A szünetben mutatott is egyet, amint a bal szélen passzal viszik beadásig a labdát, majd azt mondta, ilyenből harmincat is kiemelhetne. Ebből akár az is leszűrhető, a „sematizált játék” gáz, ellene könnyű játszani. Pedig dehogy.

Ferenczi Attila, aki a labdarúgásunk múltját kutatja rendületlenül, minderre remek, ráadásul magyar példát hozott. Egy internetes hozzászólásában Holits Ödön és Mamusich Mihály 1936-ban kiadott „A Modern futball elmélete” című könyvében Holits így fogalmaz a sablonjáték előnyeiről:

  • ez adja meg a játékosoknak a cselekvés biztonságát és a csapat játékának jellegét,
  • biztos útmutatóul szolgál a játékosoknak,
  • elvezet a helyzetek tudatos kialakításához és megismétlődéséhez és ennek folytán a játék eredményesebb kihasználását hozza magával.

Ugyanebben a könyvben az ötletjáték és a sablonjáték összevetésekor úgy fogalmaz Holits, aki 1924-ben a válogatott szövetségi kapitányaként tevékenykedett:

  • Mindig alkalmazni fogom a sablonokat, ha az ellenfél nem ismeri fel azokat, ha nem tud ellenük védekezni (lásd a magyar U21-es válogatottat), vagy ha a helyzet írja elő.
  • Elhagyom azonban, ha látom, hogy az ellenfél már felkészült rá, kiismerte (nyilván Gera Zoltán felkészítette erre Mezeiéket) és ellenhúzásaival meg tudja hiúsítani (na ez az, ami nem ment).
Kisbenedek Attila / AFP

Ha azt gondolnánk, Holits lassan százéves könyve idejétmúlt, tévedünk. A németek  futballgondolkodása, alapjátéka – és nem csak az övék – épp úgy sablonokra épül, avagy a gondolkodásmód mit sem változott Holitséhoz, ha úgy tetszik, a legendás dunamenti iskolához képest. A németek leoktatott és a meccsen is számon kért, alkalmazott sémái segítik a labdarúgóikat abban, hogy az ellenfél kapuja elé érve előtérbe kerülhessen a játékosaik ötletessége.

A magyar labdarúgó utánpótlásképzésére legkevésbé jellemző a sablonok leoktatása, ezért a gyerekektől mérkőzéseken látott játékban, különösen a támadásépítés terén, elvétve látni sematizált, avagy visszatérően felismerhető játékmenetet. Egyrészt azért, mert a mondás szerint „az ellenfél játékát elrontani mindig könnyebb, mint építeni a sajátodat”, másrészt az általános edzői magyarázat szerint azért, „ha sematizálsz, megkötöd a gyerek kezét, ezzel a labdarúgódból kiölöd a kreativitást”.

Ezért is alakulhattak ki azok a ma már szakzsargonként elkönyvelt futballfrázisok, mint például „az ellenfél hibáiból él”, mert aki abból él, annak nincs elképzelése, hogyan szerezzen gólt, ezért inkább kivár.

Eközben tény, a csapatsportágak mindegyike sablonokra, figurákra épül, amit rogyásig gyakoroltatnak az edzők – lásd, amikor a röplabdázó a feneke mögött bemutatja a nyitónak a figurát, vagy a kosárban az irányító egyik kezével a labdát vezetve másikat felemelve egy számot mutat, hogy a többiek tudják, ki hova mozogjon, milyen támadásvariációt vigyenek végig a pontok érdekében.

Marco Rossi is azért volt képes a Honvéddal óriási meglepetésre bajnoki címet szerezni a költségvetésben fényévekre előttük járó Fradi és a Videoton előtt, sokakat meglepve azért tudta az utóbbi időben eltüntetni válogatott szinten a magyar futball nyilvánvaló hendikepjét, mert van játékkoncepciója, amelyet jól legyakoroltatott játékséma képében jelenít meg a pályán.

„A sablonok használata mellett az ötletes játék semmit sem veszít értékéből, rangjából. Mert már ahhoz is ötletesség kell, hogy az adott pillanatban a megfelelő sablont válassza ki a játékos – feltéve, ha több is van a csapatnak” – idézi Ferenczi Attila a ’20-as, ’30-as évek nagy magyar edzőinek alapvetését. A szerda esti U21-es válogatott meccskép alapján azt kell mondjam, alighanem igazuk van.

4. Nemzetközi meccsen sokkal kevesebb a szabálytalanság

A magyar és a német képzés, a felnőtt futball játékelképzelés közötti jelentős különbség az is, hogy míg nálunk az inkább „állítsd már meg valahogy”-ban, avagy szabálytalanságban gondolkodik az edző, ergo a játékos is, ha az ellenfél gyors támadásépítését kell megakadályoznia, addig a német koncepció szerint a labdavesztés utáni védekezésbe átmenet is gyors, rendezett és tudatos területszűkítéssel zajlik és csak legvégső soron van szabálytalanság (az esetek többségében az sem szándékos, inkább elkésett szerelési kísérlet).

Kisbenedek Attila / AFP

Egészen kis gyermekkortól erre, avagy tiszta játékra, szabályos szerelési kísérletre oktatják a gyerekeket, mondván: a modern futballban a saját védőharmadodban, a kaputól 20-30 méterre szabálytalankodni felér egy bekapott góllal.

E magyaros edzői felfogásnak köszönhetően az utánpótlásban eltöltött évek alatt már-már reflexszerű szabálytalanságra nevelődnek a labdarúgóink. Egy-egy átlagos magyar NB I-es meccsen 30-40 közötti szabálytalanság miatt áll a játék, nincs ez másképp a korosztályos nagypályás bajnoki mérkőzéseken sem. Ehhez képest a szerdai magyar-német első félidejében összesen kilenc szabálytalanság történt, a németek részéről három (a másodikban összesen 13; 7 magyar, 6 német).

Megjegyzendő, mindkét ország játékvezetői felfogása is alkalmazkodik ehhez a szemlélethez. A Bundesligában gondolkodás nélkül oszt ki a spori a második percben sárgát egy-egy ellentámadást megakadályozó, jól láthatóan nem a labdára irányuló szabálytalanságért, ennek szellemében vezetik a nemzetközi felnőtt és korosztályos válogatott meccseket is a FIFA- és UEFA játékvezetői keret tagjai. Magyarországon a játékvezetők még mindig távol állnak ettől a szemlélettől, igaz, a játékosok sem partnerek a tiszta játékban.

A honos edzői és játékvezetői felfogás összességében azt eredményezi, hogy aki eddig itthon ahhoz edződött, hogy több alkalommal is a játék leállása közben hátrasétál, és úgy foglalja el a védekező pozícióját, az a folyamatos játék mellett mindvégig futva, gyakran sprintben kell hátrafelé közlekedjen, és

ehhez nyilvánvalóan nincs megfelelő meccsterheléssel trenírozva a szervezete. A németek által diktált iram miatt játékosainknál a 60. perc magasságától egyre inkább elfogyott az oxigén,  ami előbb ez egyre több helyezkedési hibában, végül gólokban öltött testet.

Kisbenedek Attila / AFP

Összegzés

Az elmúlt 12 évben Németországon (2009, 2017 – 2019-ben második helyen végeztek) és Spanyolországon (2011, 2013, 2019) kívül csak egyszer nyert más nemzet U21-es Eb-t (2015-ben Svédország). Avagy bár a szerda este látottak okán megtettük, hogy magyarázatot adtunk arra, mi okozta a magyar és a német válogatott közti bántóan nagy különbséget, de kijelenthető, pont ezen okok alapján nem Stefan Kuntz együtteséhez kell mérni a magyar válogatott teljesítményét. Sokkal inkább a szombati románok, majd a keddi, csoportzáró hollandok elleni meccs után kell mérleget készíteni, hol tart ez a fiatal válogatott.

Igazából akkor sem dől össze a világ, ha Gera Zoltán csapata pont nélkül esik ki és nem lesz érdekelt a május végi egyenes kieséses szakaszban. Azért nem, mert ezeknek a srácoknak a zöme korukat, a lábukban lévő minőségi felnőtt futballban eltöltött játékpercet tekintve a 2023-as U21-es Eb-n lesz számon kérhető igazán. Oda persze előbb ki kell jutniuk, de talán a szerdai, németek elleni, illetve a következő két Eb-csoportmeccs pont abban segíti majd őket, hogy felmérjék, milyen magasan van a nemzetközi futball szintje, egyéni és csapatszinten mennyit kell fejlődjenek két év alatt.

Ahol a futball esze és szíve találkozik!

Válogatott írások a legjobbaktól.

Minden hónapban legalább 24 kiemelkedő színvonalú tartalom havi 990 forintért. Próbáld ki 490 forintért az első hónapban!

Ahogyan szerzőgárdánk összetétele ígéri, a legkülönfélébb műfajokban, témákban jelennek majd meg szövegek: lesznek elemzések, interjúk, kisprózák, riportok, lesznek hazai és nemzetközi témák, adat- és véleményalapú cikkek egyaránt.

Tartsatok velünk minél többen, hogy együtt alakíthassuk, építhessük az új magyar futballújságot, amely leginkább az írások nívójával és egyediségével akar kitűnni! Fizessetek elő, olvassatok, kövessetek minket, vitatkozzatok velünk, adjatok ötleteket! Várjuk ebbe a közösségbe mindazokat, akiknek a futball csak egy játék, s mindazokat, akiknek a futball több mint egy játék.

KIPRÓBÁLOM!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.