„Nyár óta két NB I-es és két NB II-es csapattól kerestek. Ezek közül két komolyabb ajánlat volt, az egyik esetben nem én lettem a kiválasztott, a másik lehetőségre pedig én magam mondtam nemet. Nagyon messze lettem volna a családtól, ez is fontos szempont volt számomra” – nyilatkozta Horváth Ferenc a Csakfoci.hu-nak.
Azt szokta mondani a feleségének, ha edzőként nincs rá szükség, akkor majd játékosként visszatér.
A versenysúlyomnál vagyok, szögletek után össze tudnék még kaparni pár gólt.
Most már szívesen dolgozna, azt mondja, a kutya is megutálta, annyit látta mostanában.
„Otthon már kártékony voltam, úgyhogy itt Szigetszentmiklóson bekéredzkedtem a fiamék csapatához edzőnek, most 9 éveseknek tartok edzéseket. Emellett délelőttönként csatárokkal foglalkozom, kizárólag a támadások befejezését gyakoroljuk. Járnak hozzám NB II-es, NB III-as támadók, de akár az NB I-ből is szívesen fogadok bárkit.”
Az interjúból még kiderül, hogy…
- Legutóbbi két csapatával kiesett, de mindkettőre büszke: a Balmazújvárossal az utolsó pillanatig harcban volt a bennmaradásért, Szombathelyen pedig a tavaszi eredmények alapján a Haladás ott lett volna közvetlenül az élcsapatok mögött.
- Az ETO-nál azt mondta a vezetőknek, ha minden nyáron és télen kicserélhet három játékost a keretben, akkor három éven belül bajnokcsapatot csinál. Ha mégsem, akkor visszafizeti az addig megkeresett teljes bérét. „Nem mentek bele sajnos” – tette hozzá.
- Vannak motiválhatatlan játékosok: ha valaki 30 évesen lakótelepen lakik, 12 éves autóval jár és nem akar ennél többet elérni, azzal nehéz mit kezdeni.
- Számára fontos, hogy olyan emberekkel tudjon dolgozni, akikkel egyformán gondolkodik.
- Mindig igazságtalannak tartotta, ha egy edző azért került előnybe a magyarokkal szemben, mert másfajta színű az útlevele. „Mi mindig valakik akartunk lenni, spanyolok, portugálok, németek, de mi magyarok vagyunk és végre a saját utunkat kellene járnunk. Össze kell fognunk, ha viták árán is, de együtt kell mennünk előre.”