Csányi Sándor: Nincs szükség további stadionok építésére

„Túl vagyok a covidon, kimutatottan jelentős antitesttel rendelkezem, bár feleségem szerint ez az egész antitest. Ilyen szempontból még inkább védett vagyok, mint mások” – mutatott magára a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, Csányi Sándor, aki ezzel az öniróniával adta meg az alaphangját annak a szűk körű, online szerkesztőségek számára szervezett sajtóbeszélgetésnek, amelyet a szövetség a Puskás Ferenc Stadion egyik VIP-páholyába szervezett csütörtök délelőttre.

Az MLSZ elnöke a féloldali tüdőgyulladással járó betegsége kéthetes lefolyásának rövid taglalását követően rátért a lényegre, de nem csak a sikerekben gazdag 2020-as évről beszélt. A jelenlegi MLSZ vezetés ugyanis tíz éve indította el a futballfejlesztési programját, így ez az alkalom lehetőséget nyújtott a visszatekintésre, értékelésre.

Úgy ítéljük meg, hogy elég sok mindent elvégeztünk abból a stratégiából, amit célul tűztünk ki. Nyilván vannak olyan területek, ahol kevésbé voltunk sikeresek. Vannak bizonyos programok, amelyek gyakorlatilag befejeződtek, vagy legalábbis a fő célokat 95 százalékban teljesítettük, de ki kell jelenteni, ha nincs a kormánytámogatás, nem tartana itt a magyar futball

– fogalmazott az elnök, aki szerint az alábbiak a megvalósított célok:

• Infrastruktúra: Az elnök szerint amit ígértek, azt inkább túlteljesítették. „Megértem azokat, akik azt kritizálják, hogy túl sok invesztíció ment a sportba általában – nem csak a futballba –, mert lett volna helye máshol is. Másik oldalról viszont azt kell mondanom, nem arról van szó, hogy jött egy kormány, amely hirtelen felgyorsított egy folyamatot, hanem közel 30-40 éves stagnálást, leromlott infrastruktúrát kellett helyrehozni. Amit tíz év alatt elköltöttünk, azt 40 év alatt kellett volna folyamatosan rákölteni az állami sportingatlanokra, és akkor nem lett volna szükség ilyen invesztícióra.” Ezért a „folyamatban lévő nagyberuházások lezárása (például a Bozsik-stadion – a szerk.) után nincs szükség további stadionok építésére.” Mivel országos átlagban a csapatok 25, de a pályáknak csak a 7 százaléka található a fővárosban, az elnök a tömegesítés érdekében egyedül további budapesti sportpályák (nem stadionok), illetve néhány lokális vidéki helyszínen a grassroots-pályák fejlesztését, építését tartja szükségszerűnek.
• A játékosszám növelése: Csányi úgy látja, ez a terület lépést tartott a pályafejlesztéssel, hiszen „ahol pálya épült, azt egy héten belül benépesítették a gyerekek, csapatok.”
• A játékvezetés: „A magyar bírók teljesítményének a színvonala összességében nem rosszabb, mint az európai szint. Megszűnt az a fajta gyanú és vád is, amely korábban körüllengte az ítéleteket, mert nincsenek bundára utaló jelek.” A fejlődésben további segítség lehet, hogy, ha a covid is engedi a képzés lezárását, a 2021/22-es bajnoki évadtól az NB I-ben is bevezeti az MLSZ a videobírót.
• A versenyrendszer stabilitása: Rend, szervezettség és fegyelem alakult ki a magyar labdarúgásban, a versenyrendezésben és az MLSZ erre törekedne a jövőben is. Az elnök a 24.hu kérdésére úgy reagált, épp ezért az NB I lebonyolításának változtatásán, esetleg a csapatlétszám bővítésén jelenleg nem gondolkodnak. „Stabilitásra törekszünk, és a 12 csapat nem tűnik kevésnek. A probléma inkább az, hogy túl sok a budapesti és a kisvárosi csapat. Az NB II létszámcsökkentését reálisabbnak tartom, de erről ki fogjuk kérni a csapatok véleményét”.
• A szövetség és a klubok gazdálkodásának stabilizálása: „Nagy eredménynek tartom, hogy nemcsak az NB I, de az NB II és az NB III is részesedik a Szerencsejáték Zrt.-től származó, valamint a televíziós bevételekből”. Vági Márton főtitkár hozzátette, „a Szerencsejáték Zrt. bevétele az elmúlt tíz évben négyszeresére növekedett, amely ötven százaléka ma már a sportfogadásból jön, és ebből forgat vissza a magyar sportra, az internetes közvetítéseknek köszönhetően pedig a nézettsége is jelentősen nőtt a magyar futballnak.” Az elnöki beszámolóból kiderült az is, a szövetség körültekintően gazdálkodik. „Nem költjük el a rendelkezésünkre álló összes forrást, nagyjából 10 milliárd forint tartalékkal rendelkezik az MLSZ”.

Mindezek után az elnök bízik abban, hogy a jövőben, ha végre újra lesznek nézők a lelátón, kevesebbszer zúg majd a „buzi MLSZ” a stadionokban. E reményét az is erősíti, hogy a magyar futball a szurkolók számára legfontosabb, a klubok és a válogatott nemzetközi eredményessége terén is kifejezetten sikeres évet zárt.

Az elnök úgy érzi, ennek köszönhetően a magyar labdarúgás elismertsége jelentősen megnőtt Európában, de a világban is.

„A Ferencváros a BL-csoportkörbe jutással, de a MOL Fehérvár az EL-ben is sokat tett ezért” – mondta.

A férfiválogatott sikere egyértelmű, Marco Rossi szövetségi kapitánnyal is elégedett mindenki, ha meg tudnak állapodni vele, meghosszabbítják a szerződését. „Mint szakember és mint ember is jó választás volt. Képes fiatal játékosokat beépíteni, gyakorlatilag sikeresen levezényelt egy generációváltást” – jellemezte a kapitányt Csányi Sándor. Hozzátette, az előrelépés egyik legbiztosabb jele, hogy az elmúlt tíz év alatt még soha nem fordult vele elő olyan – nevet és klubot ugyan nem említett –, hogy „a négy legjobb európai csapat egyikének tulajdonosa azért hívjon fel telefonon, hogy kik azok a magyar játékosok, akikre érdemes figyelnie.”

A sikerek mellett átgondolt tervezésre sarkallja a honi sport szereplőit, hogy a magyar kormány 2021-re 120-ról 100 milliárd forintra csökkentette a hat labdajátékra fordítható társasági adó összértékét. A magyar futball gazdálkodása kapcsán ezért azt is megkérdeztük: van-e válságterv arra, ha az MLSZ-en keresztül a magyar futballba folyó taotámogatás tovább csökkenne, netán egy esetleges kormányváltást követően teljesen megszűnne?

„Elöljáróban szögezzük le, az infrastruktúra-fejlesztés stadion részét az állam közvetlenül finanszírozta. Ebben az MLSZ nem vett részt. Mivel a másik felével, az amatőr csapatok és a grassroots-pályák felújítási, építési programjával nagyjából készen áll a szövetség, ha van kormányváltás, ha nincs, egyébként is csökkenteni kívánjuk az erre fordítható összeget.

A tao egy része a fenntartási, működési költséget is biztosítja, így a teljes kiesése gondot okozhatna. Azonban amondó vagyok, ha figyelembe vesszük a labdarúgók, a családtagjaik, és a futball iránt érdeklődők számát, úgy egyetlen kormánynak sem lenne észszerű döntése, hogy amit felépítettünk, azt fenntartás, működtetés hiányában tönkremenni hagyja.

Ezért nem gondolom, hogy ez komoly veszélyként felmerül, nem is félek ettől” – mondta Csányi Sándor, aki szerint a fenntartás és a működtetés akkor is megvalósítható, ha a tao jelentős mértékben csökken.

Az MLSZ elnöke úgy látja, maradt olyan terület, ahol van még mit tennie a szövetségnek. Ezek:

• a sportszakember-képzés hatékonysága, elsősorban utánpótlásedzők képzése.
• Túl sok olyan külföldi játszik Magyarországon, amilyen tudású magyart is lehet találni.
• Bár javul a helyzet, de a hazai tehetségek beépítése az első osztályú csapatokba lassan halad, mert minden edző a túlélésre játszik. „A magyar akadémiák több tehetséget termelnek, mint ahány bemutatkozik az NB I-ben. Le kell számolni azzal a tévhittel, hogy a magyar labdarúgó 22-23 éves korában lesz érett a felnőtt futballra. 18 éves korára kész kell legyen az NB I-re, mert ha nem, sosem lesz belőle nemzetközi piacra érett játékos.”
• A fiatalok játékidejének növelésével összefügg az az elnöki hiányérzet is, hogy a klubok költségvetésének bevételi oldalát nem sikerült az egyik legalapvetőbb piaci forrás, a játékos adás-vétel irányába tolni.