Magyar foci

Izland átlátszó, mint az üveg, de pont ettől veszélyes

Csütörtök este 20.45-től Európa-bajnoki pótselejtezőt játszik a Puskás Arénában a magyar labdarúgó-válogatott, a részben budapesti rendezésű tornára való kijutáshoz Izlandot kell legyőzni. Erik Hamrén, a vendégek szövetségi kapitánya a mérkőzés előtt mindjárt ebbe a ténybe kapaszkodott bele, amikor csapata válláról azzal próbálta levenni a terhet, hogy:

A házigazdán van a nagyobb nyomás, mert nem sok nemzetnek adatik meg, hazai pályán játsszon az Eb-n.

Ezzel szemben az igazság inkább az, hogy amikor egyetlen ki-ki mérkőzés dönt arról, hogy részt vehetsz-e a kontinensviadalon, a szövetséged részesül-e a részvételért automatikusan járó 9,25 millió euróban vagy sem, ott kellően nagy nyomás nehezedik minden pályára lépő játékosra.

Krisztálytiszta futballracionalitás

Az izlandi válogatottat a 2010-es évekig nem jegyezték a nemzetközi futballban, klasszikus hajtós kiscsapatként tartották számon őket, akiket általában mindenki simán legyőz. A ’90-es években azonban első sorban szociál- és ifjúságpolitikai nyomásra, drog- és alkoholprevencióként sportágfejlesztést hajtottak végre, amely 15 évvel később a futballjuk robbanásszerű fejlődésében mutatta meg az eredményét.

A cikk, amit Orbán Viktornak és Csányi Sándornak el kell olvasnia
A két legelkötelezettebb futballszurkoló figyelmébe ajánlunk egy országot, ahol a futballreform nem cél, hanem eszköz, ahol a vb-szereplés nem más, mint ifjúságpolitikai melléktermék, ahol a csoda hátterében tudatos tervezés és következetes munka áll.

Izlandon azóta is krisztálytiszta futballracionalitással nevelik a labdarúgókat. A kis ország, kis futballnemzet elv szerint a szorgalomra, a kemény munkára oktatják a fiatal labdarúgókat, és akiben halvány szikráját látják a tehetségnek, az akaratnak és a kitűnni vágyásnak, máris a nyugat-európai bajnokságok felé terelik.

Az elmúlt hat évben ettől lett kellemetlenül erős a válogatottjuk.

A jelenlegi keret gerincét pont az első nagy generáció már kiöregedő félben lévő, de még nem öreg játékosai alkotják, 15-en már legalább harmincévesek. Ők azok, akik nagyjából 2014 óta futballoznak együtt, részesei lehettek az izlandi futball történelmi első, 2016-os Eb-részvételnek (továbbjutottak csoportból, sőt a nyolcaddöntőben kiejtették Angliát), majd a 2018-as világbajnoki szereplésnek (a csoportkörből kiestek, de Argentínával például 1-1-es döntetlent játszottak). Csütörtök este az utolsó, nagy dobásért játszanak.

A rutin és az összeszokottság a legnagyobb erényük

Az izlandi válogatott játékelképzelése a kis ország, kis csapat identitásuk miatt átlátszó, mint az üveg. De pont ettől veszélyesek, mert látszólag semmi különöset nem csinálnak, de azt rendkívül szervezetten, pontosan, összeszokott gépezetként teszik. Ez a legnagyobb erősségük.

Az izlandi labdarúgó-válogatott edzése a Magyarország elleni Európa-bajnoki pótselejtező előtt a Puskás Arénában. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Támadásban és védekezésben is évek óta 4-4-2-es felállásban – ettől csak a legritkább esetben térnek el, például legutóbb Belgium ellen, akkor 3-5-2-ben álltak fel –, pozíciós játékot játszanak és inkább átengedik a területet és a labdát is az ellenfélnek.

Mérkőzéseik zömén ennek megfelelően a 30-százalékhoz közelít a labdabirtoklásuk, viszont a labda nélküli játékban kifejezetten erősek. Támadásaik után villámgyorsan képesek visszarendeződni, előbb a labdát birtoklót veszik körül, nem adnak neki időt a döntéshozatalra, a gyors indításra. Ha sikerült ezzel lelassítani az ellenfél lerohanását, és felállt a két négyes védővonaluk, még a két támadó is kiveszi a szerepét a területek lezárásában. Elsősorban a térfelük középső részét biztosítják túl, inkább a szélekre terelik az ellenfelet, miközben ott létszámfölényes helyzetek kialakításával és párharcok erőltetésével próbálják kikényszeríteni a hibát és megszerezni a labdát. Hogy mennyire nehéz feltörni ezt a védekezést – különösen, ha már megszerezték a vezetést –, annak a magyar válogatottnak 2016-ról lehetnek emlékei.

Érdekes ugyanakkor, hogy magasabb szinten futballozó játékosaik tapasztalatát is felhasználva ma már képesek hirtelen sítlusváltásra is. A Nemzetek Ligája-playoff elődöntőjén Románia ellen (2-1) egyik pillanatról a másikra vagy tíz percen keresztül folyamatosan letámadtak, és már az ellenfél térfelén megszerzett labdával próbáltak kapura törni a rendezetlen védelem ellen. Az ilyen típusú stílusváltásra mérkőzés közben nehéz átállni.

Gyors ellentámadások, pontrúgások és nagy bedobások

Izland felállt védelem ellen nem feltétlenül szeret, tud futballozni. Egyedül talán az Everton 31 éves sztárjában, a Gylfi Sigurdssonban van meg az ahhoz szükséges kreativitás, hogy középen bontsa meg az ellenfél sorait. Éppen ezért nem is ezt erőltetik. Felállt védelem ellen inkább szélről íveléssel keresik a támadó fejét vagy az üres területet, ahova mélységből berobbanhat valaki. Saját térfelükön szerzett labdáik után gyorsan, de nem vaktában előrevágva, hanem pontosan tervezett és kivitelezett labdakihozatali útvonalakon, a játékhelyzetnek megfelelően azonnal a két csatár egyikének lábára lövik a labdát, vagy levegőben támadják az ellenfelük visszarendeződése során üresen maradó területeket. Utóbbi esetében hatékonyan gyűjtik be a második labdákat is.

A magyar válogatottnak vigyáznia kell arra, hogy a védekező harmadban ne szabálytalankodjon, mert Izland kifejezetten erős a pontrúgásokban, illetve hatalmas bedobásokkal is képesek ellenfelük kapuja előtt veszélyhelyzetet teremteni.

Mit tehetünk e szervezett védekezés ellen?

Izlanddal szemben annyi előnye biztosan van válogatottunknak, hogy míg náluk a meghatározó futballisták zöme nem, vagy alig játszik, nálunk Szalai Ádám kivételével immár mindenki rendszeresen – még Nagy Ádám is kezdőként lépett pályára utóbbi két meccsén –, ráadásul a többség nemcsak bajnokikon, hanem nemzetközi meccseken is.

Erik Hamrén a magyar válogatott legutóbbi mérkőzései elemzése közben nyilván kiszúrta, hogy csapatunk baloldala, egészen pontosan a Szalai AttilaHolender Filip Szoboszlai Dominik Sallai Roland kapcsolat az, amelyiktől fájhat a feje. Így biztosan különleges figyelmet szentel annak, játékosaival hogyan zárja le előttük a területeket, hogyan akadályozza meg a gyors, kispasszos bontási szándékukat vagy a Szalai Ádámra felívelt labdák utáni üres területre érkezésüket.

Ennek ellenére a válogatottunk baloldalának erősségében bízhatunk, illetve abban, ha nem sikerül első szándékból az ellenfél védelmét kipasszolva helyzeteket kialakítani, úgy Marco Rossi válasza az, amit már láttunk az oroszok elleni 2. félidőben, ahol a baloldalunk tudatos túltöltése után gyors fordításokkal kerestük a jobboldalon üresen maradt Bese Barnabás fejét, lábát, aki pontos centerezéssel okozhat problémát az izlandi védekezésben.

Szoboszlai súlypontáthelyezése az Oroszország ellen 3-2-re elveszetett NL-mérkőzés második magyar gól előtt. Forrás: m4sport.hu

Ha Izland végképp megszállja a kapuja előterét, úgy egy idő után Szalai Ádám–Nikolics Nemanja cserével egy, a felállt védelem ellen hatékonyabb csatárral hozhat új színt a játékba Rossi.

Ami tény, Izland a Nemzetek Ligája idei sorozatában még nem szerezett pontot. Igaz, az eredménytelensége csalóka, mert az A-liga 2. csoportjában – már magában ez jelzi az erejüket – nem akárkik ellen futballoztak. Angliától (0-1) és Belgiumtól (1-2) szoros meccsen kaptak ki, míg Dániától (0-3) és Belgiumtól újra (1-5) simán. Ehhez képest mi két győzelem és egy döntetlen mellett csak egy vereséget jegyzünk.

Összességében úgy tűnik, hogy két, szinte egyforma játékerőt képviselő válogatott találkozik csütörtök este a Puskás Arénában. A koronavírusa miatt ezúttal csak csak online szövetségi kapitányként tevékenykedő Marco Rossi azonban bízhat a jelenlegi keretében, a többségében győztes típusú, fiatalabb, klubcsapataikban folyamatosan játszó játékosaiban. A szurkolók is ebben reménykedhetnek, mert egyedül tán e két utóbbi tényező billenti a mérleg nyelvét pár százalékban inkább a javunkra. Már csak arra van szükség, hogy ezt a hangyányi előnyt csütörtök este valahogy realizálják Szoboszlaiék.

Nemzetek Ligája, playoff, döntő

Magyarország–Izland

20.45, Puskás Aréna, Budapest (zárt kapuk mögött)
Játékvezető: Björn Kuipers (holland)

Kiemelt kép: Az izlandi labdarúgó-válogatott edzése a másnapi Magyarország elleni Európa-bajnoki pótselejtező előtt a Puskás Arénában 2020. november 11-én. Középen Erik Hamrén szövetségi kapitány. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.