Magyar foci

DVSC: aki nem tud debreceniül, annak vége

Vajon mi az oka annak, hogy a tavaly még harmadik DVSC idén a kiesés ellen küzd? Elemzés.

A rossz emlékű 2016-17

Az elmúlt két évtized sikercsapata legutóbb a 2016-17-es bajnokságban táncolt pengeélen. Abban az évadban három edzőváltás is történt Debrecenben, Kondás Elemér helyére Herczeg András ugrott be a harmadik fordulóban, majd az ötödikben Leonel Pontest szerződtette Szima Gábor tulajdonos.

 

A portugál szakember a 32. fordulóig, a Honvéd elleni hazai pályán elszenvedett 5-2-es vereségig 1,07-es pontátlagot teljesített, minek nyomán a megmentő, Herczeg András váltotta a kispadon.

 

Az utolsó, 33. forduló előtt már nagyon remegett a léc, ugyanis ha az MTK és a DVTK is nyert volna, a DVSC kiesik az NB I-ből. Mindkettő kikapott.

 

Herczeg András a nagy megmenekülést követő évben előbb ötödik, majd 2019-ben harmadik helyre vezette a hajdúságiakat.

Kísértetiesen hasonló helyzetben van a Loki, mint három éve: kettő fordulóval az OTP Bank Liga vége előtt a még első osztályú tagságot jelentő vonal alatt, a tizedik Pakstól két ponttal lemaradva, a tizenegyedik, azaz még kiesést érő helyen áll. 2017 után ismét a bennmaradásért küzd.

Pedig tavaly Herczeg Andrással harmadik helyen, bronzéremmel zárták az NB I-et és a keret összetételét tekintve sem változott sok minden.

2019 nyarán a belső védő Mészáros Norbert visszavonult, míg a támadósorból eligazolt Takács Tamás, Könyves Norbert és a fiatal Zsóri Dániel is – helyükre érkezett két nigériai, Tunde Adeniji és Haruna Garba.

Általánosságban elmondható, ha egy erős, bronzérmes keret összetétele alig módosul, csak célirányosan, posztra igazolnak, inkább összeszokottabbá válik, ezzel még stabilabb lesz a csapat játéka, minthogy szétessen.

Debrecenben mégis utóbbi történt. A kérdés az: miért?

Debrecenben tudni kell debreceniül

Debrecen lokálpatrióta város. A DVSC öltözője ennek megfelelően olyan összezáró közösség, ahova az „idegennek” nem egyszerű beilleszkednie.

Ezért nem lehet véletlen az sem, hogy amióta Szima Gábor a DVSC Futball Zrt. tulajdonosa (2002), egymás után két teljes évadot csak három edző, Supka Attila, Herczeg András és Kondás Elemér élt meg a kispadon. Ugyan egyikük sem a város szülötte, de erős a kötődésük; mindhárman évekig játszottak a Lokiban.

Az elmúlt 18 évben rajtuk kívül Szentes Lázár, Miroslav Beránek, Zdeněk Ščasný és Leonel Pontes közül három magyarul sem beszélt, nemhogy debreceniül, de a második évben a korábbi győri csatárkedvencnek is adódtak problémái a helyiek megértésével és viszont.

Az elmúlt két évtizedben a DVSC játékospolitikája – talán az egy Pontes-szezont leszámítva – mindig hajdúsági, saját nevelésű játékosokra, az utóbbi években már a pallagi akadémiára épült. Szima Gábor azt vallja, ha valaki a legtehetségesebb játékosait vinné, és jó árat fizet, vigye. Van akit külföldre – 2008, Dzsudzsák Balázs, PSV; 2013, Varga József, Greuther Fürth, 2014, Middlesbrough; 2016, Balogh Norbert, Palermo – , mást hazai piacra – 2016, Bódi Ádám, és Varga József, majd 2019, Zsóri Dániel, mindhárom MOL Fehérvár FC – értékesített.

Csoda hát, ha több városi legenda kering arról, a többségében saját nevelésű debreceni játékosmag milyen nehezen fogad el, enged berken belülre kívülről jövő játékost, edzőt? 

Herczeg András ugyan minden fenti kitételnek megfelel, hovatovább a klub történelmi nemzetközi sikereit – BL- és EL-csoportkör – is irányításával érte el a Loki, tavaly decemberben mégis úgy döntött, újra háttérbe vonul és inkább az akadémia élén folytatja korábban megkezdett, majd az első csapat érdekében 2,5 évre félbeszakított munkáját.

Döntésének az is megágyazott, hogy az ötödik, majd harmadik hely után tavaly nyártól már nem úgy jöttek az eredmények, ahogy azt elvárta. A csapat ugyan három győzelemmel kezdett, de utána a 16. fordulóig, az őszi zárásig – azaz lemondásáig – három újabb győzelem és egy döntetlen mellett nyolc vereség is becsúszott. A 16 forduló alatt a maximális 48 pontból begyűjtött 19 és az ezzel kiérdemelt nyolcadik hely kifejezett visszaesés.

Herczegnél az utóbbi három évben az idősebb, rutinosabb tengely – Nagy Sándor (kapus) – Mészáros Norbert (belső védő) – Tőzsér Dániel (középpályás) – Takács Tamás és Könyves Norbert (csatárok) köré épültek be a saját nevelésű fiatal játékosok.

Fotó: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu

De 2019 nyarán a tengely fele távozott. Mészáros visszavonult – utolsó évében már csak hat meccset játszott, 412 percet töltött a pályán –, Takács, illetve Könyves (és Zsóri) eligazolásával a rutin mellett összesen 14 gól esett ki a csapatból. Utóbbi okozta a kisebb gondot, lévén a helyükre érkezett két nigériaival (15 gólt rámoltak be eddig), Szécsi Márkkal (további 9 gól) és Varga Kevinnel (négy gól, nyolc gólpassz) is kellően hatékony maradt a Loki.

Féltávnál a DVSC gólszerzés terén holtversenyben a harmadik legeredményesebb volt (26 találattal, de 31 forduló után 46 góllal is ötödikek momentán), avagy a törés okát, a jelenlegi penge élen táncolást semmiképp sem a támadójátékban, a csatárok környékén kell keresni.

Miért nem ment a Debrecennek Vitelkivel?

Herczeg távozása után Szima Gábor úgy nyilatkozott,

az új edzőtől az az elvárás, hogy  a játékosok megfelelő erőnléti állapotban legyenek, a csapat pedig modern futballt játsszon.

Ennek szellemében a tulajdonos a lokálpatriotizmust sutba dobva újfent kívülről hozott edzőt, és Vitelki Zoltán személyében látta a garanciát minderre.

A korábbi diósgyőri közönségkedvenc a modern, őszinte futball híveként van elkönyvelve futballberkekben. Ennek megfelelően a rövid, egy hónapos téli felkészülés alatt magasabbra tolta a védekezést, labdavesztést követő azonnali letámadást tanított és kért számon új csapatától annak érdekében, hogy a labda gyors visszaszerzését követően a rendezetlen védelem ellen támadhassák a kaput.

Négy forduló, az Újpest kiütése, a Puskás és favorit Fehérvár elleni döntetlen, majd a Diósgyőr legyőzése után úgy tűnt, a terv kiválóan működik. De csak négy mérkőzésig tartott a lendület, aztán valami megtört.

Vitelkinek összesen 12 mérkőzés jutott a 27. fordulóban történt menesztéséig. Az első négy, nyolc pontot hozó találkozója után további egy-egy győzelem és döntetlen mellet hat vereséget ért el, mindezt 13 rúgott és 21 kapott góllal, ami azt bizonyítja, bár biztosan sokat gyakorolták, de

se Herczeg, se ő nem tudta megoldani a csapat hatékony védekezését.
A DVSC védelme és támadósora között negyedik éve Tőzsér Dániel a legfőbb kapocs. A mélységi irányító 2016 nyarán tíz év folyamatos légiós élet után tért haza első magyarországi profi klubjába. Azóta a 2016-17-es évet 4/3-as gól/gólpassz mutatóval zárta, 2017-18-ben 6/2-es , tavaly 5/4-es statisztikát hozott össze. Számos kulcspassz és távoli átlövés kísérlet is jellemezte a játékát, és bár nem a szerelés a legnagyobb erénye, de emellett az ellenfél támadásainak lelassításból is kivette a részét.

Tőzsér a Loki lelke, a legkarizmatikusabb játékosa, akire hallgatnak a fiatalok. De nem fiatal. Idén májusban betöltötte a 35. életévét és ez már az eredményességén, a mutatóin is meglátszik. Ebben az évben 19 bajnoki és 1598 játékperc alatt már csak két gól és két gólpassz szerepel a neve mellett, miközben meccsenként már csak 1,31 kulcspasszt ad, amivel már nem fér fel az MLSZ meccscenter vonatkozó statisztikai top20-as listájára.

Tőzsér Dániel a Ferencváros brazilját, Isaelt próbálja távol tartani a kaputól Fotó: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu

Herceg játékrendszerében is, de Vitelkiében kiváltképp kulcsszerep hárult Tőzsérre. A tavaszi játékkép és a statisztikai mutatói azonban azt bizonyítják, a rutinja alapján tán még képes lenne erre a szerepkörre, de a futómennyiség és futógyorsasága már hiányzik ahhoz, hogy egy „modern stílusban” játszó csapatban, ezen a poszton a feladatkörét maradéktalanul ellássa.

A gócpont a védekezés

Alapvetés, a középpálya stabilitása a védekezés hatékonyságát is meghatározza. Kiváltképp a letámadásra épülő játékstílus esetében, ahol a feljebb tolt védővonal mögött értelemszerűen nagyobb üres terület tátong, ahova az átlagosnál gyorsabb belső- és szélső védőkre van szükség, akiknek meg kell birkózni az ebben a rendszerben gyakorta kialakuló egy az egy elleni játékhelyzetekkel.

A DVSC meghatározó védekező játékosainak statisztikai mutatói azt jelzik, a legnagyobb gondja a védekezéssel akadt mindkét edzőnek.

  • A már 27 éves, tehát rutintalannak semmiképp sem nevezhető , többnyire belső, vagy jobb védőként játszó Kinyik Ákos 17,
  • a bal belső védőként futballozó Pávkovics Bence (23 éves) 14,
  • a jobb oldalon, vagy a középpályán alkalmazott Kusnyir Erik (20 éves) 11,
  • a 26 éves, így szintén nem rutintalan jobboldali belső védő Szatmári Csaba 9,

azaz négyen összesen 51 gólhoz vezető hibát jegyeztek az MLSZ statisztikai kimutatása szerint (Kinyik és Pávkovics a top20-as lista első két helyét foglalja el előbbi 11 sárga lapot is begyűjtött már). A rendkívül rossz statisztika azon túl, hogy képességbeli problémát is felvet, azt is bizonyítja, nincs a védelem tengelyében olyan labdarúgó, aki irányítani lenne képes.

Kinyik Ákos. Fotó: dvsc.hu

Ha tehát arra keressük a választ, hogy miért áll két fordulóval a bajnokság vége előtt kieső helyen a DVSC, Vitelki miért növelte a Szima tulajdonos alatt jött-ment, debreceni kötődéssel nem rendelkező, kérész életű edzők táborát, úgy kijelenthető;

a tulajdonos által megálmodott modern futballhoz a meghatározó posztokon egyáltalán nem, vagy már nem rendelkezik a DVSC megfelelő képességű, játékértésű vagy fizikai állapotú játékosokkal. 

A megmentő. A megmentő?

A Vitelki helyére sebtében kinevezett Kondás Elemér a játékosok számára ismertebb debreceni stílushoz visszanyúlva célfutballt kér labdarúgóitól. Ez a labdavesztés utáni gyors visszarendeződésben, majd a stabil, a kaputól maximum húsz méterre meghúzott szervezett, fegyelmezett védelmi vonalból indított gyors támadásvezetésekben ölt testet.

A rövid idő alatt három belsővédős rendszerre való átállás, az ex-ferencvárosiként eddig szóhoz alig jutó Kundrák Norbert (a három belsővédős rendszerben bejárja a jobb oldalt) utóbbi két meccsen történő csapatba vezénylése, Tőzsér védekezés alóli tehermentesítése, feljebb vezénylése és a Diósgyőr elleni 4-0-ás győzelem már azt mutatja, a DVSC elkapta a fonalat; ebben a felállásban kevesebbet hibázik a védelem és a középpálya is.

A Loki szerdán a Mezőkövesden lép pályára, majd otthon a Paksot fogadja az utolsó fordulóban. Jelen állás szerint úgy tűnik, még ha meglepetésre be is gyűjti a jelenlegi bronzérmes ellen idegenben a három pontot, akkor is a 33. fordulóban, hazai pályán, a Paks elleni meccsen dől el, sikerül-e a nagy menekülés. Avagy az: Kondás Elemérből megmentő lesz, vagy beugrását megelőző állomáshelye, a Győri ETO után nyártól újra NB II-es csapatot irányít.

NB I, 32. forduló

kedden játszották:
MOL Fehérvár FC-Ferencvárosi TC 1-0
Újpest FC-ZTE FC 2-1

szerdán játsszák:
Mezőkövesd Zsóry FC-Debreceni VSC 16.55
Budapest Honvéd-Kaposvári Rákóczi FC, Új Hidegkuti Nándor Stadion 19.00
Kisvárda Master Good-Puskás Akadémia FC 19.00
Paksi FC-Diósgyőri VTK 21.05

Kiemelt kép: Vitelki Zoltán, a Debrecen labdarúgócsapatának egykori vezetőedzője. Fotó: Czeglédi Zsolt /MTI

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.