Magyar foci

A Fradiba akart igazolni, az Újpest legendája lett

Pénteken ünnepli 65. születésnapját Törőcsik András, az Újpest legendás csatára, háromszoros magyar bajnok és kupagyőztes, aki 45 válogatottbeli fellépésén 12 gólt lőtt, és két világbajnokságon is részt vett.

Nyilasi: Törő tudása zseniális volt

A korábbi válogatott csapattárs, Nyilasi Tibor az mlsz.hu-nak így beszélt Törőcsik Andrással szövődött barátságáról: „Törő a barátom, 17 éves korom óta ismerem, már az ifjúsági válogatottban is együtt játszottunk. Rendkívüli képességekkel megáldott, óriási tehetségű futballista volt. Mindig is sajnáltam, hogy nem a Fradiban futballozott. Így is nagyon sokat voltunk együtt a válogatottban, meccsek, túrák, edzőtáborok során és azon kívül is. Az évek alatt a barátságunk testvéri szeretetté alakult. Aki valaha is látta játszani őt tudja, hogy a tudása zseniális volt. Egy életvidám, remek humorú, jó lelkű, rendes srác volt világéletében, aki soha senkinek sem ártott, ahogyan ezt fanyar öniróniával mondani szokta: leszámítva önmagát.”

„Zuglóban, a Kassai téri templom előtti térségen azt hiszem, mi voltunk a legszorgalmasabb focisták, legszívesebben éjjel is játszottunk volna. 1965-ben a BVSC toborzót hirdetett, ott volt a pálya, ahol most a kis földalatti végállomása van. Farkas József vett először kezelésbe, aztán jöttek az újabb mesterek, mindegyiktől nagyon sokat kaptam, így Fábiántól, Jägertől, Mezeytől. Egyszer csak bekerültem az ifjúsági válogatottba, akkor kezdtem remélni, hogy továbbléphetek talán az NB I-ig. Mit mondjak? Imádom a labdarúgást, ebből a nagy szerelemből született az NB I meg a válogatottság” – mondta Törőcsik András az argentínai világbajnokság előtt a Labdarúgás című lapnak.

A BVSC-ből 1974-ben igazolta le az Újpesti Dózsa, elég váratlan fordulattal – legalábbis a szövetség honlapján található visszaemlékezés szerint.

Törőcsik szeretett volna a Ferencvárosba igazolni – örült volna ennek mérnök édesapja, aki egyébként a zöld-fehérek lelkes híve volt –, de úgy tűnt, a Bp. Honvéd az erő pozíciójából eldönti az érte folytatott versenyt, s egyszerűen bevonultatja. Törő semmiképpen nem akart oda menni. Akkor jött a fordulat: a Belügyminisztérium által támogatott Újpesti Dózsa tudott segíteni…

A klubbal háromszor lett magyar bajnok (1975, 1978, 1979) és háromszor Magyar Kupa-győztes (1975, 1982, 1983). Az 1983/84-es Kupagyőztesek Európa Kupája (KEK) szezonban az Újpest a negyeddöntőig jutott, ahol az előző évi győztes, skót Aberdeennel szemben maradt alul.

A Kesének is becézett játékos kiismerhetetlen cseleivel, parádés rúgótechnikájával vált a lila-fehér drukkerek legnagyobb kedvencévé. Virtuóz játéka kapcsán született a legendás “Táncolj, Törő!” rigmus, egyéni megoldásait, fifikás trükkjeit még pályafutása befejezése után évtizedekkel is emlegetik a szurkolók.

Két törés a karrierjében

Már Európa legjobb játékosai között jegyezték – példák erre az Aranylabda-szavazás, valamint az argentínai világbajnokság előtti és utáni (!) temérdek elismerő angol és francia lapvélemény –, amikor egy közlekedési balesetben súlyos csípősérülést szenvedett. Ő maga később azt mondta, attól kezdve nem tudott a régi színvonalon futballozni, de ez talán túlzottan szigorú megállapítás.

A nyolcvanas évek elejének Dózsájában újra remekelt, kevésbé befejező, mind inkább előkészítő szerepkörben. Huszonöt éves kora után sokkal inkább az előkészítésben, mintsem a befejezésekben jeleskedett. A Dózsában az 1980-as idény végéig 126 mérkőzésen 50 gól volt a mérlege, a következő öt szezonban ellenben 110 bajnokin csak 19 gólt lőtt.

Törőcsik András a Labdarúgás című lap egyik 1980-as számában (Forrás:? Arcanum.hu)

A magyar válogatottal részt vett az 1978-as argentínai és az 1982-es spanyolországi világbajnokságon, 45 válogatott mérkőzésén 12 gólt szerzett. Cselezése, helyzetfelismerése, ritmusváltásai és robbanékonysága nemzetközi szinten is kiugró pályafutásra predesztinálták, de – sokszor külső tényezők hatására – e lehetőségek töredékét sem sikerült megvalósítania.

Pályafutását a balesete mellett még egy törés hátráltatta, az 1978-as argentínai világbajnokságon történt kiállítása. Pedig az argentinok elleni meccs után ezt írta róla Brian Glanville, a hetvenes évek végének egyik leghíresebb szakírója:

A magyar válogatottnak két kulcsembere volt, a 23 éves Törőcsik András, az apró termetű szőke középcsatár, aki bámulatosan bánt a labdával és csodálatos cselekkel képes volt megőrjíteni minden ellenfelét, és a magas Nyilasi Tibor, utóbbi fejjel különösen veszélyes támadó középpályás. A meccs botrányosan ért véget, Garrido két magyart is kiállított. Az egyik Törőcsik volt, aki apró csodákat művelt a rárontó, s minden egyes pillanatban rugdosó védőkkel.

„Minden üveg sör mínusz ezer dollár”

1985-ben külföldre igazolt, egy évig a francia Montpellier csapatában játszott, 1986-tól kanadai teremlabdarúgó-csapatokban (Toronto, North York Rockets) szerepelt. Hazatérése után, 1987 tavaszán a Honvédhoz igazolt, ám ott egyetlen mérkőzésen sem kapott lehetőséget. Ezután előbb a másodosztályú Bp. Volán, majd az első osztályú MTK-VM játékosa lett, de itteni második meccsén lesérült, többször nem is lépett pályára.

Pályafutását bundagyanúk árnyékolták be, nem mindig élt sportemberhez méltó módon.

Egyszer azt mondta egy haverom, hogy minden üveg sör, amit megiszom, mínusz ezer dollárt jelent az életemből

– mondta egyszer.

2011-ben visszatért Újpestre, az egyesület utánpótlásának koordinátoraként dolgozott. Egészségi állapota ekkor már nem volt a régi, többször volt kórházban, hol csípőműtéten, hol fejsérülései miatt. Jelenleg is egy rehabilitációs intézetben kezelik, miután 2014 márciusában elesett, s olyan súlyosan beütötte fejét, hogy kómába került, az operáció során vérömlenyt távolítottak el az agyáról.

Az utolsó magyar világsztárként is emlegetett focistát a magyar FourFourTwo magazin a 21. helyen választotta be minden idők 50 legjobb magyar játékosa közé.

Forrás: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum, Mlsz.hu

Kiemelt fotó: Labdarúgás 1979. – Arcanum.hu

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik