Szinte mindent előre modelleztünk. Mit kell csinálni, ha ez történik, hogyan reagálunk, ha amaz. A lényeg az volt, hogy ne lephessen meg minket semmi és senki, ne legyünk kiszolgáltatva Marco hiányának.
Wales 1-0-s legyőzése után közvetlenül a felkészültség fontosságáról beszélt a sajtótájékoztatón összegyűlt magyar és külföldi újságíróknak a válogatott másodedzője, Cosimo Inguscio. A beugró kapitány nem az egyének méltatásával kezdte, nem a szerencsét vagy a kétségkívül kiváló szurkolói atmoszférát emelte ki, hanem a siker valódi kovászát,
Szimbolikus, találó gesztus volt, annál is inkább, mivel a magyar válogatott elsősorban ennek a szemléletnek köszönheti, hogy Marco Rossi kinevezése óta – csupa tétmeccsen – hazai pályán százszázalékos mérleggel rendelkezik.
Kezdőcsapatok
Mivel mi győzelemből (Azerbajdzsán ellen 3-1), a walesiek pedig vereségből (Horvátország ellen 1-2) érkeztek a meccsre, érthető módon a vendégek kapitánya, Ryan Giggs variált többet a kezdőcsapatával. A britek öt helyen is változtattak eszéki csapatukhoz képest: a védelembe a csapatkapitány Ashley Williams (Everton) és a válogatottsági rekorder Chris Gunter (Reading) is visszatért, a középpályán Matt Smith (Twente) helyét a Chelsea fiatal ígérete, Ethan Ampadu foglalta el, míg a támadók között ezúttal David Brooks (Bournemouth), illetve Tom Lawrence (Derby) neve került elő a kapitány jegyzetfüzetéből.
A mienknél az eltiltását töltő Rossit helyettesítő Inguscio csapatába két új ember került: a középpályán Kleinheisler László helyett a fegyelmezettebb, pontosabb, nem mellesleg a horvátok elleni hazai meccsen nagyszerűen játszó Pátkai Máté kapott lehetőséget, míg Nagy Dominik posztján az NB I-es gólkirály Holender Filipnek szavazott bizalmat a szakmai stáb.
A walesieknél a legnagyobb várakozás Gareth Bale játékát övezte, a Real Madrid szupersztárja ugyanis klubjában április óta egyszer sem lépett pályára, miután összeveszett edzőjével, Zinédine Zidane-nal. A világ egykori legdrágább játékosa ezzel együtt ismét ott volt Ryan Giggs kezdőcsapatában, igaz, szokásával ellentétben ezúttal nem előretolt ékként, hanem jobbszélsőként számított szolgálataira a kapitány. Ezzel párhuzamosan a frissen a Manchester Unitedhez igazoló ifjonc, Daniel James lett a center (azaz inkább hamis kilences).
Giggs mögöttes gondolata vélhetően az volt, hogy a vendégek – elviekben – legjobb játékosát a magyar védelem előzetesen leggyengébbnek gondolt pontja (Korhut Mihály) ellen lesz a leghasznosabb bevetni – ez azonban nem jött be.
Kivettük a játékból Bale-t
A magyar csapat ezúttal is szokásos, labda nélkül többnyire 4-1-4-1-et (vagy klasszikus 4-4-2-t) formázó, kompakt, elsősorban a pálya közepét védő, közepes magasra tolt blokkban kezdte a meccset. Az elsődleges cél Bale elszigetelése volt, ennek érdekében Rossi és stábja úgy sakkozott, a leghasznosabb, ha már csírájában elfojtják a walesiek próbálkozásait.
Ahogyan a képen látszik, Pátkai illetve Nagy Ádám szoros őrizet alatt tartja Brooksot és Joe Allent, miközben a két szélső, Holender és Dzsudzsák Balázs kettőse egyaránt a saját térfelén helyezkedik. A passzopciók betakarva, a pálya közepe hermetikusan elzárva, nem csoda, hogy Ampadu kénytelen visszalépni a két középhátvéd közé, hogy elkérje a labdát.
Ezzel a húzással a magyar csapat egyrészt lassította a walesiek építkezését – a meccs után Giggs egyik első gondolata volt, hogy válogatottja túl körülményesen és lassan játszott -, másrészt sikerült kikényszerítenie azt is, hogy a védőik felemeljék a labdát. Mivel a meccset lényegében center nélkül kezdte Wales, ez a forgatókönyv abszolút a mi malmunkra hajtotta a vizet: az alacsony James nem sok sót evett meg az Orbán Willi–Baráth Botond tengely szorításában.
Giggs nem sokáig nézte tétlenül csapata vergődését (már nagyjából a tizedik percben balra húzta át Bale-t), és a 20. perc tájékán változtatott a felálláson: Bale került centerbe, mögé Lawrence húzódott be középre, Brooks és James pedig a pálya jobb-, illetve baloldalát foglalták el. Ezzel együtt a játék képe nem változott nagyot: Bale-hez továbbra sem jutott el a labda,
Szintén remekül sikerült Allen elszigetelése: a walesiek egykor a Liverpoolban is szereplő mélységi irányítója 71 százalékos passzpontossággal és mindössze 23 jó átadással fejezte be a mérkőzést.
Nekünk volt Szalaink, nekik nem
A walesiek így jobb híján – esetileg – magas letámadással próbálkoztak, hátha a kapuhoz közelebb megszerzett labdákból képesek lesznek veszélyt teremteni.
Olykor hat emberrel szállták meg a magyar térfelet, mégsem tudtak kárt tenni a mieink alapjátékában. Egyrészt azért, mert ilyen esetekben Szoboszlai rendre remek érzékkel lépett vissza segíteni a labdás játékost – márpedig a fiatal salzburgi légiós a magyar keret presszingnek talán leginkább ellenállni képes tagja –, másrészt azért, mert ha minden kötél szakadt, még mindig ott volt Szalai, akire nagy biztonsággal lehetett felrugdosni a labdákat.
A Hoffenheim légiósát most már évek óta rengeteg kritika éri amiatt, mert nem elég labdabiztos, fordulékony, és a cselei sem feltétlenül jönnek be.
A Szalaira fellőtt labdák ráadásul úgy is hasznosulhatnak, ha a magyar támadó nem szerzi meg őket: a lecsorgó, úgynevezett második labdákat ugyanis tervszerűen lehet támadni az ellenfél térfelén, Rossi magyar válogatottja pedig rendre meg is teszi ezt. Pátkai, Szoboszlai, vagy éppen Dzsudzsák is kifejezetten jó ebben a műfajban, ez pedig lehetővé teszi a magyar csapatnak, hogy az ellenfél kapujához közel megszerzett labdákkal – vagy éppen kieszközölt faultokkal – okozzon veszélyt.
Hogy a magyar csapat mennyire tudatosan játszik, arra álljon itt két példa:
1) hiába készültek arra a walesiek, hogy a pontrúgásaink veszélyesek lesznek, szó szerint semmit nem voltak képesek kezdeni a feladattal: szinte minden egyes állított labdás magyar helyzetből gólszerzési lehetőség alakult ki a meccsen.
2) ugyanazt a figurát is el tudtuk adni, amiből a horvátok ellen gólt szereztünk tavasszal (itt Holender centikkel lemaradt a befejezésről az első félidőben):
A balhátvéd kimozgatva, Szalai pedig azonnal indul a résbe, Dzsudzsák pontosan ugrat ki, sakk, matt.
Lovrencsics indítását a pirossal jelzett területről visszamozgó (1.) Szalai megszerzi, és lekészíti Dzsudzsáknak. Vida Szalait követve elhagyta a védővonalat, mögötte üres terület, ahová Szalai fut be (2.). Leovac eközben kivált Dzsudzsákra, de a magyar játékos egy az egyben csatát nyer, és a Vidát lépéshátrányból lefutó Szalai elé tálal egy parádés labdát (3.), ezzel lesz 1-1.
A második félidőre ugyan Wales feljavult valamelyest – Bale-nek komoly ziccere is volt a 0-1-hez –, de ezzel együtt a magyar csapat jobban, összeszedettebben játszott, és több helyzetet is alakított ki.
Különösen meggyőző volt, ahogyan a villámgyors, de nem különösebben hasznos Daniel James semlegesítését oldotta meg a szakmai stáb: folyamatos megelőző faultokkal, még mielőtt rágyorsítana, még mielőtt felvenné az utazósebességet a szélen. A friss United-igazolás a tavalyi Championship-évadban meccsenként 5,35 szabálytalanságot harcolt ki, tegnap a magyar védők hatszor faultolták, de többnyire teljesen ártalmatlan helyén a pályának.
Miután megúsztunk egy hajmeresztő Gulácsi Péter-hibát (az amúgy nagyon magabiztosan védő magyar kapus Sam Vokesszal lövetett kis híján gólt), Inguscio pazar cseréjével gyorsan visszajöttünk a meccsbe: a látványosan elfáradó Dzsudzsákott Kleinheisler váltotta a jobboldalon. Az eszéki középpályás szokatlan poszton is remekül szállt be, tizenegy passzából mind a helyére ment, és volt egy kifejezetten jó lövése is a 75. percben, amelyet bravúrral kellett védenie Hennessey-nek.
Ezt követően, éppen, amikor már kevésbé lógott a levegőben, jött a beteljesülés: Szalai embertelen birkózása, Pátkai remek ütemérzékű felfutása (nem az első a meccsen), és a tökéletes befejezés.
Innentől már leginkább hősies bekkelés folyt a pályán, bejött a magas és gyors Bese, ezzel együtt Wales mégis neki tudta durálni magát még egyszer. Vokes – a helyi Böde – beküldésével Giggs beszorította a magyar csapatot, de Szalai ebben a szerepben is tündökölt (a szintén hibátlan Orbán, illetve Baráth mellett), és az utolsó pillanatokban még volt egy életbevágóan fontos mentése Bale elől.
A csapat legközelebb szeptember elején, Szlovákia ellen játszik Eb-selejtezőt – ha azt sikerül megnyerni, akkor van értelme számolgatni, addig nem.
