Honlapunk az elmúlt években többször is készített interjút Elbert Andrással, aki a 2006-os esztendő végén kezdett el Kuvaitban dolgozni kapusedzőként – Vadon Lajossal együtt, aki az al-Ketannál kapusedző és már egyedüliként maradt meg odakint a magyar foci hírvivőjének –, és hamar elismert szaktekintéllyé vált a délnyugat-ázsiai országban, elsősorban azért, mert profi szemléletmódot vezetett be ottani csapatainál.
Elbert az al-Salmiyánál kezdte kinti pályafutását, majd megfordult az al-Arabinál is, végül pedig egy alacsonyabb osztályú együttestől idén nyáron újra Magyarország felé vette az irányt. A kapusedzőt az élvonalbeli Újpest FC is megkereste, a megállapodás nem jött létre, később azonban sikerült elhelyezkednie az UTE Labdarúgó Akadémián vezető kapusedzőként.
Elbert hozzátette, a fiatal kapusok nagyon lelkesek az ő módszereire, tetszik nekik az a fajta munka, amit igyekszik bevezetni az akadémián, ez pedig nagy öröm a számára. A kapusedző a hazatéréssel kapcsolatban elmondta, szerencsésnek mondja magát, hiszen élt az Északi sarkkör fölött 200 km-rel, az Egyenlítő környékén, a földrajzi viszonyokhoz tehát könnyen alkalmazkodik.
– Vágytam már arra, hogy ilyen komplex munkát végezhessek, a beilleszkedéssel pedig semmi gond nem volt a klubnál. Mikor hazajöttem, szinte mindenki azt kérdezte, jól meggondoltam-e, hogy visszatérek Magyarországra. Amikor azonban az első alkalommal beléptem az UTE Labdarúgó Akadémiára, azzal fogadtak, hogy „ebben a klubban senki nem fogja ezt megkérdezni tőled, itt jó helyen vagy, jó a közösség.” Ez pedig utólag kiderült, valóban így van, a kollégákkal remek a viszony, szakmailag felkészültek, semmi rosszat nem tudok mondani róluk – magyarázta Elbert.
A Rangadónak adott nyilatkozatában a szakember végül megemlítette, ugyan jelentős kapcsolatrendszerrel rendelkezik az ázsiai országban, de jelenleg százszázalékosan az újpesti munkájára koncentrál, hosszútávú tervben gondolkodik a klubjánál.