Magyar foci

Öt kiló izom a lemaradásunk az utánpótlásban

A korosztályos magyar labdarúgó-válogatottak mellett dolgozó erőnléti edző szerint ennek ellenére a fejlesztésben nincs nagy hátrányunk: ha nem is az európai topszintet képviseljük, ott vagyunk az élbolyban.

Erőnléti edzőként évek óta dolgozik a különböző korosztályú magyar labdarúgó-válogatottak mellett a szegedi Bubori Kornél (31). Ott volt a tizenkilenc éves fiúk Eb-selejtezős elitkörén, ahol ismét lemaradtunk a kvalifikációról. Már ebben a korosztályban három–öt kiló izom a különbség egy angol és egy magyar játékos között, és gyorsaságban is le vagyunk maradva az elittől – mondta a Délmagyarországnak adott interjújában a RedZone Sport tulajdonosa.

– Az U19-es fiúcsapattal előzetesen úgy éreztem, van esélyünk kvalifikálni a szkopjei tornáról, az más kérdés, hogy végül a három meccsünkből csak egyet nyertünk meg. Ennél a korosztálynál új vagyok, nemrég ismertem meg őket, de ami az én szakterületemhez, az erőnléthez kapcsolódik, ott is látszott a különbség az elithez képest. A világbajnok angolokkal voltunk például egy selejtezőcsoportban, és hiába vezettünk, 4–1-re kikaptunk tőlük. Szemmel látható volt, hogy az ellenfélnél átlagban három–öt kiló izommal több van a játékosokon, ahogyan az is, hogy az öt és tíz méter közötti távokon mennyivel gyorsabbak.

Pedig az erőnlétet fejleszteni rövidebb folyamat, mint a futball alapjait megtanítani egy korosztálynak.

– Éppen ezzel vigasztaltam a srácokat a kiesés után. Azt látni kell, hogy bár nálunk is vannak légiósok, például a holland PSV Eindhovenben vagy Ajaxban, az NB II-ből, sőt még az NB III-ból is jöttek a keretbe.

Az angoloknál Eddie Nketiah, Joe Willock és Reiss Nelson az Arsenalban játszott már a Premier League-ben és az Európa-ligában, Marcus McGuane bemutatkozott a Barcelona felnőttcsapatában, Jadon Sancho neve pedig a Borussia Dortmundból lehet ismerős, ő tavasszal nagy szerepet kap.

Bubori Kornél. Fotó: MLSZ

Ezt a meccsterhelést lehetetlen edzésekkel pótolni. Csökkenteni viszont lehet a különbségen.

– Az az általános nézet, hogy itthon ugyanannyit edzünk, mint a legjobb ligákban, csak rossz intenzitással. Utóbbi rész biztos, hogy igaz, ám szerintem nemcsak lassabban, hanem kevesebbet is készülünk. Beszélgettem az egyik légiósunkkal: náluk a labdás edzések mellett heti három kondi szerepel a programban, ez nincs mindenhol így. Az egyik itthon játszó srác például többször is megkért, hogy írjak neki konditermi edzéstervet, mert szeretne különmunkát végezni.

Erőnléti edzőként kevés időt tölt egy utánpótlás-válogatott mellett, fejlesztésről ennyi idő, pár nap alatt nem beszélhetünk, sem erő, sem gyorsaság szintjén.

– Optimalizálni viszont lehet a teljesítményt, azaz kihozni a játékosból mindazt, ami benne van. Komoly mérési rendszerünk van: reggel nyugalmi helyzetben vizsgáljuk a játékosokat, szubjektív tesztet töltetünk ki velük, azokat kielemezzük. A vérvétel mindennapos, és GPS segítségével is elemezzük a mozgásukat. Aki végigjátszott egy selejtezőt, másnap egész más terhelést kapott, mint aki a kispadon ült, utóbbiaknak edzésen kellett szimulálni a meccsterhelést. Nekem ez a felelősségem, ebben tudok hozzátenni a csapathoz. Egyébként itt nincs nagy lemaradásunk: ha nem is az európai topszintet képviseljük, ott vagyunk az élbolyban.

Címlapkép: A magyar U19-es válogatott. Fotó: MLSZ

Olvasói sztorik