Elképesztő írással jelentkezett a Népszava, amely arról számol be, hogy Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője megszerezte az Európai Bizottságtól a magyarországi tao-sporttámogatási rendszer jóváhagyásának teljes dokumentációját.
Mint ismert, a tao-modell 2011-es bevezetése óta 2016 végéig 360 milliárd forintnyi társasági adó folyt államkassza helyett különböző sportszervezetekhez.
Az iratok szerint szemfényvesztés, ami Magyarországon – elsősorban a labdarúgásban – zajlik. A lap azt állítja, addig folyhatnak a százmilliárdok, amíg nem vagyunk tényezők Európában – évekkel ezelőtt erről állapodott meg a kormány Brüsszellel. A klientúrának és a kluboknak sem érdekük a javulás.
Mint a Népszavában olvasható, a program elfogadtatásához az Orbán-kormánynak arról kellett meggyőznie az Európai Bizottságot, hogy a profi sportba áramló közpénz nem fogja jelentősen torzítani az európai sportpiacot. A kormány már 2011-ben is azzal az érvrendszerrel dolgozott (és 2017-ben is azzal védte a tao-rendszert), hogy a magyar sport európai viszonylatban jelentéktelen: sem a csapataink nincsenek kint az európai tornákon, sem játékos-exportőrként nem rúgunk labdába.
„Magyarország hangsúlyozza továbbá a bejelentett támogatási programból potenciálisan támogatásban részesülő sportegyesületek helyi jellegét (hiszen legtöbbjük csak országos szinten játszik, de nem jut ki nemzetközi sportrendezvényekre), és ezáltal az intézkedés Unión belüli kereskedelemre gyakorolt korlátozott hatását”. Mivel ez leginkább a focira igaz – ahol tényleg nem vagyunk tényezők –, a magyar fél jellemzően a legtöbb tao-támogatást fölszívó labdarúgással érvelt, a klubszinten kifejezetten erős magyar kézilabdával viszont sosem. Amiből az következik, hogy a tao-program addig folytatódhat a jelenlegi mederben, amíg a csapataink – mindenekelőtt a futballban – továbbra is eredménytelenek, és a magyar nevelésű játékosok sem jutnak ki az európai piacra.
