Azt mondja, Magyarországon nagyon ritka, hogy egy játékos hosszú távon csapat nélkül marad. Ellentétben vele, akivel előfordulhat, soha többé nem kap a kvalitásainak megfelelő lehetőséget, ugyanis be lett skatulyázva. Véber György edzővel a Magyar Nemzet készített interjút.
Nyíregyházi csalódás
– Teljesen letisztultak már bennem az ott történtek – mondta a lapnak az Újpest egykori futballistája. – A nyíregyházi szerepvállalás nagy csalódás és mély seb, olyannyira, hogy majdnem a futballból való kivonulásomat jelentette. Azt tartom, hogy a keret jóval erősebb, mint azt az eredmények mutatták. Ugyanakkor be kell ismernem, túlértékeltem a lehetőségeket. Ugyan örök optimista vagyok, de rájöttem, a nevek nem jelentenek semmit. (…) A tulajdonosi háttér megteremtett mindent. Valami mégis hibádzott: a keret nem volt jól összerakva. Menet közben derült ki számomra, hogy a rendelkezésemre álló játékosokat egy kicsit túlértékeltem. Volt ugyanis egy mag, amely nagyon jól elvolt. A történet tipikusan magyaros. A labdarúgók a másodosztályban túlzottan magas fizetésért futballoztak, ez pedig kényelmessé tette őket, nem érdekelte őket a prémium és a siker. (…) Olyanokkal szembesültem, amiket nem tudok elfogadni a profi futball világában: a milliókat kereső profi labdarúgó viselje el az edzői kritikát. Nem tudom, mi lett volna ezekkel a játékosokkal húsz évvel ezelőtt. Az biztos, most sírva rohannak az ügynökükhöz, aki bepanaszolja az edzőt, így onnantól egy puskaporos hordón ülünk.
A hazai fizetésekről
– Huszonéves gyerekek luxusautókkal járnak, minden külsőségre adnak, épphogy beesnek az edzésre, de amint vége, már a kocsijukban ülnek, a parkolóig vezető úton pedig a telefonjukat nyomkodják. Mindez valós probléma, eltűnt a futball iránti alázat. Ugyanezek a játékosok azonban kőkemény tárgyalópartnerek a menedzserükkel együtt. Még egy tizenévesnek is van menedzsere. Így ha megbukik egy játékos a tudása miatt, az ügynöke a kapcsolatrendszere segítségével eladja.
Nem szakmai, haveri alapon történik az igazolás. S ebbe az edző bukik bele. Itt van példának Tisza Tibor, aki felfelé „bukik”, pedig a Nyíregyháza kerékkötője volt. Nagyon ritka, hogy egy játékos hosszú távon csapat nélkül marad. Ellenben én lehet, hogy soha többé nem kapok olyan lehetőséget, ami a kvalitásaimnak, a szakmaiságomnak megfelel. Mert be vagyok skatulyázva.
Több pénz, kisebb foci
– Magyar játékost azért nehéz igazolni, mert tisztában van vele, hogy előnyt élvez egy külföldivel szemben, ugyanis az a célkitűzés, hogy minél több hazai labdarúgó legyen a pályán. Emiatt annyit kérnek, amennyit nem szégyellnek.
