Magyar foci

Storck: nem magától értetődő, hogy ott leszünk a következő Eb-n

A magyar kapitány elárulta: a válogatott meghívó nála nem kor, hanem teljesítmény függvénye.

A Világgazdaság készített hosszabb interjút a magyar válogatott szövetségi kapitányával, Bernd Storckkal. A beszélgetésből kiderült, a generációváltás elkezdődött a válogatottnál, de nem tervez tizenegy tinédzsert a pályára küldeni. Továbbra sem a kor számít, csak a teljesítmény, ez a 38 éves Gera Zoltánra éppúgy igaz, mint a 16 esztendős Szoboszlai Dominikre.

– Hamar elszállt a 2018-as vb-kijutás, a 2020-as Eb lehet az új esély. Milyen szintre kell eljutnunk a következő három évben?
– Portugália és Svájc előrébb jár nálunk, de velük szemben is láttam pozitívumokat. Például a lyoni három háromhoz képest több szempontból előrelépés volt a lisszaboni, három nullás vereséget hozó találkozó, hiszen többet birtokoltuk a labdát, többet futottunk, a passzmutatók is javultak. Ugyanakkor az ellenfél játékminősége a miénknél is sokkal nagyobbat ugrott az Eb-meccs óta. A mi utunk a generációváltás, hiszen Király Gábor és Juhász Roland visszavonult a válogatottól, Gera Zoltánra ugyan még mindig számíthatunk, de már 38 éves. Nem tervezek egyik napról a másikra tizenegy tinédzsert küldeni a pályára, de a fiatalokat be kell építeni a tapasztaltabb játékosok mellé, fenntartva a csapaton belüli hierarchiát. Nem magától értetődő a 2020-as Eb-kvalifikáció, kemény küzdelem vár ránk.

– Gera talán egy genetikai csoda, de a többi kulcsjátékos is öregszik, Dzsudzsák Balázs idén a 31-et, Szalai Ádám a 30-at tölti be. Rájuk is még legalább öt-hat évig számíthatunk?

– Nem tudom, mik a terveik, de az biztos, hogy a válogatott-meghívó nálam nem kor, hanem teljesítmény függvénye. Dzsudzsák és Szalai is fontos láncszem, amíg magas szinten képesek futballozni, számítok rájuk. De Gera valóban a lehető legjobb példa a fiataloknak, fegyelmezett, alázatos, nagyon sokat tesz azért, hogy még mindig ilyen formában legyen, így aztán akárhány éves, úgy játszik ma is, mint anno tíz éven át Angliában.

– A generációváltásba az is beletartozik, hogy rövidesen az U17-es válogatottban remeklő Szoboszlai Dominik vagy Csoboth Kevin is főszerepet kaphat?

– Akik jól teljesítenek, megkapják a lehetőséget, de nem érdemes kapkodni. Fokozatosan szabad csak terhet rakni rájuk, ne feledjük, 2000-es születésű labdarúgókról beszélünk.

– Ha már az utánpótlás: miért nem lett a 2009-es egyiptomi U20-as vb-n bronzérmes generáció egyetlen tagja sem klasszis?

– Gulácsi Péter és Németh Krisztián pozitív példa, de a felvetés jogos. A legnagyobb gond az lehetett, hogy a többségük nem dolgozott elég keményen azért, hogy felnőttként kiteljesedjen. Ebben fontos tényező lehetett, hogy nem minden klub foglalkozott velük úgy, ahogy kellett volna. Ha nincs támogató környezet, a fejlődés is elmarad.

– Mi a garancia arra, hogy a mostani U17-esek nem esnek ugyanebbe a hibába?
– Csapatként és egyénileg is biztató az összkép, közülük hatan is légiósok, nem véletlenül vitték el őket ilyen fiatalon olyan klubok, mint az Ajax, a Benfica vagy a Salzburg. Mellettük ott vannak a magyarországi akadémiák legjobbjai, ezen az úton kell tovább haladniuk, és nem megelégedni a mulandó részsikerrel.

– Tehát aki el akar érni valamit, az költözzön 16 évesen
Hollandiába?

– Akit kiemelnek a tehetsége révén, azt nem szabad visszatartani, de minden gyereknek az az ideális, ha a megszokott környezetében fejlődhet. Külföldön nagyon erősnek kell lenned mentálisan, hiszen idegen a nyelv, a kultúra, az iskolarendszer, nincs ott a család, csak magadra számíthatsz. Ha sikerül eljutnunk oda az akadémiákkal, hogy 14-től 19 éves korig ugyanazt a szintű képzést kapják itthon Miskolctól Szombathelyig, mint külföldön, akkor nem lesz elsődleges idő előtt légiósnak állni.

– Dárdai Pál szerint kidobott pénz az infrastruktúrára és az utánpótlásra költeni a magyar futballban, amíg a klubokat nem kötelezik arra, hogy működjenek együtt az iskolákkal. Egyetért vele?
– Pálnak csak részben van igaza. A szövetségnek segítenie kell a klubokat, az épülő pályák, stadionok adják a keretet, amelyet meg kell tölteni tartalommal, ezek a fejlesztések nélkülözhetetlenek. A klubok és az iskolák együttműködése, amelyről Pál beszélt, a 2002-ben kezdődött német futballfejlesztés lényege, de ez Magyarországon is működik, csak idő kell, mire kiforr a rendszer. A Grassroots éppen erről szól, azon belül a Bozsik-program hangolja össze az egyesületi és intézményi labdarúgást, ahonnan a legjobbak folytathatják az akadémiákon 14-től 19 éves korukig. Mások a lehetőségek, mint Németországban, de abból, amink van, próbáljuk kihozni a legtöbbet. Ott 366 regionális képzési központ van a kiemelt tehetségeknek, itt pedig 20, minden megyében egy, plusz külön a fővárosban. Sportigazgatóként ezért a területekért is felelek: az aratást meg lehet kérdőjelezni, de a vetést nem, az már megtörtént. A németek az új képzési rendszer bevezetése után 12 évvel világbajnokok lettek, a sikert más léptékben mérve ugyan, de ennyi idő Magyarországon is kell, mire klasszisokat termel a rendszer.

A teljes interjú ITT olvasható.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.