Magyar foci

A világ legjobb női bírója Eb-re készül, NB I-es férfi meccsekre még nem

Kulcsár Katalin kislányként együtt focizott a férfiakkal. A lelátói gyalázkodásról és arról is beszélt, van-e realitása, hogy az első osztályban vezessen.

A labdarúgás statisztikáival foglakozó nemzetközi szervezet a világ legjobb női játékvezetőjének választotta 2016-ban Kulcsár Katalint. Karrierje legsikeresebb évén van túl a magyar játékvezető, aki a Rangadónak adott interjúban szakmai dolgok mellett a férfi-női szerepekről és a nézőtéri bekiabálásokról is beszélt.

– Gratulálunk a világ legjobb női játékvezetőjének! De ha már van teljes jogú női játékvezetés, miért különböztetik meg a férfiaktól? Miért nem lehet egyszerűen a világ legjobb játékvezetője Kulcsár Katalin?

– Ennek nincs realitása, hiszen ehhez a férfi mezőnyben is olyan szintű mérkőzéseket kellene vezetnie a nőknek, mint a férfi játékvezetőknek. Ez az elismerés a nemzetközi női mérkőzéseken nyújtott teljesítménynek szól, ahogy a férfi játékvezetőket is a férfi meccseken mutatott bíráskodás alapján díjazzák. Vezetünk persze férfi meccseket, én magam is Magyarországon kilencvenkilenc százalékban férfi mérkőzéseken közreműködöm, vezetőbíróként egyelőre többnyire az NB III-ban. Szerencsére a női futball egyre színvonalasabb, egyre jobban fejlődik, nem panaszkodhatunk, komoly szakmai kihívást jelent egy nemzetközi női találkozó levezetése is.

– Csak a játék kedvéért: vállalná, ha felkérnék, hogy tavasszal levezessen egy NB I-es meccset?

– A kérdésnek jelenleg nincs létjogosultsága. Végig kell járni a ranglétrát, ahogy a mi szakmánkban mindig kellett, mindenkinek. A női játékvezetők között ma is vannak olyan kollégák, akik szakmailag megütik a szintet, és akár az NB III-nál magasabb szinten sem vallanának szégyent, de ez egyelőre teoretikus kérdés, nincs jelenleg ennek realitása.

– A női mezőnyben viszont vitathatatlanul felért a csúcsra. Mik voltak azok az események, amikre a legbüszkébb 2016-ban?

– Úgy érzem, valóban nagyon sikeres évet zártam. A csúcs egyértelműen a BL-döntő volt, de azon kívül is vezettem fontos meccseket: olimpiai selejtezőt, Eb-play off-találkozót, amelyeknek a szakmai értéke szintén jelentős. Legutóbb pedig az U20-as világbajnokságon a nyitómeccset követően az egyik elődöntőt dirigáltam. Külön köszönettel tartozom asszisztens kollégáimnak, Kulcsár Juditnak, Hima Andreának, Török Katalinnak, Petz Brigittának és Vad Anitának, hogy idei teljesítményükkel segítették az én munkámat.

– Mekkora mezőnyben végzett az élen a szavazáson?

– Európában száztíz női FIFA-játékvezető van, a világon összesen nagyjából háromszáz. Ugyanúgy rangsorolnak minket, mint a férfi kollégákat, itt is van egy kiemelt elitkeret, ebben jelenleg tizenkilencen vagyunk benne.

– Egy ilyen elismerés után mi a következő motiváció?

– Bár örülök ennek a díjnak, de egyrészt tudni kell, ez nem szakmai elismerés, inkább statisztikákon alapszik. Másrészt pedig a mi szakmánk is olyan, mint a labdarúgóké, ha elérsz valamit, utána is folytatódik az élet, újabb feladatok és motivációk várnak ránk. A következő célért kell elkezdeni dolgozni, ezzel én is így vagyok.

– Vannak olyan tulajdonságok, amik egy hölgyet esetleg kifejezetten alkalmassá tesznek arra, hogy jó bíró legyen?

– Sok ilyen nincs, én nem nőben és férfiban, hanem emberekben gondolkodom. Egy nőnek hasonló tulajdonságokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy jó játékvezető legyen, mint egy férfinak. Az talán segíthet, hogy – én is így vettem észre – a nők több dologra tudnak egyszerre figyelni, mint a férfiak. Persze, erre sem mondanám, hogy kifejezetten női tulajdonság, hiszen férfi kollégát is ismerek, aki rendelkezik vele.

– Nem vezetőbíróként, de nemrégiben közreműködött olyan NB I-es találkozón, ahol minősíthetetlen stílusban találták meg a nézőtérről, nem játékvezetői, hanem női, emberi mivoltában sértegették. Ezt hogy tudja feldolgozni?

– Egy játékvezetőnek el kell tudni viselni a kritikákat és túl kell tudni lépni rajtuk, aki erre nem képes, az a következő mérkőzésre nem tudna kimenni a pályára. Mi pedig azért csináljuk az egészet, mert szeretjük a labdarúgást, és ott akarunk lenni legközelebb is a játéktéren. Az már a pályafutásunk elején eldől, hogy valaki tudja-e kezelni ezeket a dolgokat. Ha nem tudja, nem sokáig fog a pályán maradni.

– A játékosok és az edzők azért partnerként kezelik?

– Változó, egy női játékvezető általában hátrányosabb helyzetből indul, mint egy férfi kolléga. Bár ez talán az élet más területein is előfordul, nem hegyezném ki csak a labdarúgásra. De ha jó teljesítményt nyújtunk és megfelelő döntéseket hozunk, akkor női játékvezetőként is el tudjuk magunkat fogadtatni.

– Annak idején miért éppen ezt a pályát választotta? Egy fiatal lánynál nem tűnik magától értetődő döntésnek az ilyesmi, régebben még kevésbé tűnt annak. Szóval, honnan jött az inspiráció?

– Tizenöt évesen kezdtem. Gyerekként nem gondoltam bele abba, hogy furcsa lehet egy női játékvezető férfiak mérkőzésén, egyszerűen szerettem volna bármilyen módon részt venni a labdarúgásban. És akkoriban még kevesebb női csapat volt, ma már egyszerűbb dolga van egy kislánynak, ha futballista szeretne lenni. Nekem nem volt sok alternatívám: a családomban apukám, a testvéreim, az unokatestvéreim is futballoztak, amíg lehetett, én is együtt játszottam velük. De amikor például az öcsém egy komolyabb csapathoz került, mindennap edzésre kellett járnia, és már nem tudtunk együtt játszani. A játékvezetés lett a megoldás, hiszen így én is részese lehettem ennek a világnak.

– És mik a következő év legfontosabb feladatai a világ legjobb női játékvezetőjének?

– Felnőtt női Európa-bajnokságot rendeznek Hollandiában, és a célom hogy ezen a tornán képviselhessem a magyar játékvezetést.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.