Magyar foci

Egervári a DVTK-ról: sajnálom, hogy igazam lett

Rangadó-exkluzív! A miskolci csapattól nyáron távozó tréner nyitott az új kihívásokra, úgy érzi van benne muníció.

Az NB I most futó szezonjának kezdete előtt néhány héttel lemondott a DVTK vezetőedzői posztjáról Egervári Sándor, aki azzal magyarázta döntését, hogy a vezetőség által kitűzött cél – mely szerint az első hat hely valamelyikén kell végezni a bajnokságban – ezzel a játékoskerettel irreális. A rutinos tréner helyét Horváth Ferenc vette át, akivel a miskolci együttes a tizedik fordulóban elérte a mélypontot, hiszen az utolsó helyre került. Jelenleg egy fordulóval az őszi szezon vége előtt még mindig a kiesést jelentő tizenegyedik helyen állnak a diósgyőriek. Egervári Sándor hosszú idő után honlapunknak beszélt először a miskolci csapatról, valamint arról, mivel telnek a mindennapjai, és láthatjuk-e még a jövőben az NB I-ben.

– Jelen pillanatban már az ünnepekre hangolódom, hiszen a labdarúgás mellett a családom tölti be a meghatározó szerepet az életemben – kezdte a 66 éves szakember. – A fociban jelenleg kisebb feladataim vannak, de ez nem azt jelenti, hogy teljesen elszakadtam volna tőle. Pomázon az Egervári-Halmai focisuliban vállalok szerepet, elsősorban a gyerekek feltételrendszereinek a biztosítása terén. Időnként szívesen segítek az edzőkollégáknak a mindennapi munkában is a véleményemmel, észrevételeimmel. Épülünk, szépülünk, egyre több gyerek jön a focisuliba, amit számomra – pomázi születésű emberként – nagy öröm látni – folytatta a korábbi szövetségi kapitány, majd kitért az előző csapata, a DVTK szereplésére is.

– Három hétig dolgoztam a csapattal a nyári felkészülési időszakban, és reményteljesen vártam, hogy sikerül tovább erősödnie a keretnek, ezáltal pedig akár merészebb célokat is megfogalmazhatunk az öltözőben. Ez a célkitűzés a vezetőség részéről megvolt, a játékosállomány azonban jelentősen gyengült a tavaszi szerepléshez képest. Szakmailag vállalhatatlan volt így ez a feladat. Az építkezésben, az előrehaladásban szívesen részt vettem volna, hiszen nagyon megszerettem azt a miliőt, a szurkolókat, a játékosokat, de sajnos ez így nem volt folytatható a részemről. Ahogyan a kőműves a tégla nélkül, úgy én a megfelelő játékosok nélkül nem tudok építkezni. A felkészülés harmadik hetének végén azon a véleményen voltam, hogy sajnos ez a csapat a kiesés elkerülése ellen fog küzdeni, engem egyáltalán nem lep meg a DVTK szereplése. Sajnálom, hogy igazam lett. A játékosok nagyon közel álltak hozzám, sajnálom őket e tekintetben. Amikor még Diósgyőrben dolgoztam, próbáltam segíteni, és elébe menni a problémáknak, ma már azonban nem akarok beleszólni mások munkájába, így arról sem szeretnék nyilatkozni, milyen változtatások kellenének a télen a DVTK-nál az előrelépés érdekében – folytatta Egervári Sándor, aki természetesen nem végleg hagyott fel az edzősködéssel.

– Van bennem bőven még muníció, aktív ember vagyok és rutinos a szakmában. Azonban csak abban az esetben vállalnék munkát, ha a célkitűzések és a feltételek arányban lennének egymással, és a jó szakmai munka által meglenne a reális esély az előrelépéshez. Ha ez megvan, teljesen nyitott vagyok az új kihívásokra itthon. Az utóbbi hónapokban a Közel-Keletről volt már megkeresésem, de aztán különböző okok miatt ez nem jött létre – árulta el a Rangadónak a szakember.

A hétvégén az NB I őszi szezonjának utolsó fordulóját rendezik, az ezt követő időszak pedig hagyományosan remek alkalom a klubok számára, amennyiben fontos változtatásokat akarnak eszközölni a csapat élén. Kérdés, Egervári Sándor is elvállalna-e egy feladatot a téli szünetben az NB I-ben, amennyiben megkeresik őt.

– Egy évvel ezelőtt éppen december végén jelöltek ki a DVTK élére – tette hozzá a szakvezető. – A téli időszakban ugyan nincs akkora lehetőség új játékosok igazolására, mint nyáron, de minimális kereterősítés és két hónapos jelentős felkészülés is rendelkezésére áll a vezetőedzőnek, így akár vállalható ez az időszak is új kihívás elfogadására.

Olvasói sztorik