Ahány sportcsatorna, annyi televíziós szakértő, ez már évek óta így megy Magyarországon is – a különböző tévék igyekeznek minél hitelesebb arcokkal bővíteni az egyes adások stábját, hogy két félidő előtt, között, után a stúdióbeszélgetést is érdemes legyen figyelni. Mostanra egy válogatottnyinál jóval több jelenlegi vagy (inkább) volt futballista ül be öltöny-nyakkendőben a kamerák elé, hogy magyarázza, értelmezze a pályán történteket.
Hogy mitől lesz valaki jó tévés szakértő, az persze összetett kérdés, egyáltalán nem biztos, hogy a pályán letudott meccsek számától. Az alábbiakban nem értékeljük, csak összeállítjuk a Rangadó képzelt tévés válogatottját – leginkább a közelmúltban is futballozó szakemberekből, hogy olyanokról essen szó, akiknek a szöveges produktumát van némi alap összevetni a játékosmúlttal. (Így tehát Nyilasi Tiborról vagy Zombori Sándorról ezúttal nem beszélünk.)
Szórakoztató kapusok
Posztonként haladva próbálunk összerakni egy olyan csapatot, amely, talán mondhatjuk, a pályán sem működne rosszul (vagy éppen sokkal jobban működne, mint a képernyőn, de hagyjuk a gonoszkodást), és ahol van, ott a „tartalékokat” is megemlítjük, hiszen egy csapatnyinál jóval többen jöttek mára össze a virtuális arénában az egykori és mai válogatott focisták…
A kapuban Hajdú Attila, a Ferencváros egykori remek hálóőre, aki nem csak a Sport Tv-ben monitoron, hanem a gyepen, testközelben is látott már Bajnokok Ligája-meccset. Ahogy egykor a kapuban, a tévéfotelben is elég lazán veszi a dolgokat, szeret sztorizni. Cseréje lehet Kemenes Szabolcs, aki meg egyenesen lubickol a szerepben, egyik-másik beszólása legalább olyan szórakoztató, mint a Honvédban és a Paksban mutatott védései.
Vili, a lendületes
A védelemben dörzsölt, rutinos rókák – legalábbis a zöld gyepen azok voltak… Juhász Roland az M4-en is mindig elegáns és visszafogott, néha még kissé feszélyezett, kevesebb ütközést vállal, mint a pályán. Juhár Tamás ellenben határozottan és rutinosan mondja meg a frankót, ha kell, a Digisport szakértője jól átlátja a helyzeteket. És nagyon jól érzik egymást Fehér Csabával, a másik, védőből lett szakértővel, simán kihámozzák a labdát és a lényeget a kényesebb helyzetekből is… A védelem főnöke, legalábbis a hangerőt illetően ugyanakkor Sebők Vilmos, aki már több csapatot is megjárt (Sportklub, újabban M4), bár néha mintha túlvállalná magát és lendületes cselezései közben a társaknak kell kisegíteni…
Akiknél a labda sosem dadog…
A középpályán igazi all round-játékosokat is találunk, Buzsáky Ákos sűrűn váltogatja pozícióját, nem jön zavarba a Bajnokok Ligájától sem az M4 szakértőjeként, de a Premier League-t is szívesen teszteli a Spíler TV-n, a kezdeti megilletődöttség után egyre rutinosabban. A szűrők közül a jelenleg is aktív Gera Zoltánnál a labda sosem dadog, ő ellenben kezdetben megtette, de belejön… Hajnal Tamás hozza a szokásos intelligens, néha ugyan kissé szürke játékát, átlátja a pályát. A lendületet képviseli Zürich egykori hőse, Vincze Ottó, aki a magyar mellett a spanyol futballról is kész bármikor cselsorozattal felérő mondatokba bonyolódni. Újabban felbukkan a pályán Rósa Dénes is, aki már bizonyította, hogy a villámreakció az ő műfaja, legalábbis, ha a szurkolókkal kell kommunikálni.
Sanyi visszafogja magát
Elöl a pálya egyik nagy tanára, Sallói István, akit talán a legtöbben fogadtak el, mint évek alatt szépen felépített, hiteles szakértőt, szívesen mond markáns véleményt akkor is, ha az nem mindegyik (angol) csapat szurkolóinak tetszik, jól kiegészítik egymást a szintén pengés Bánki Józseffel, játékuk csak néha öncélú picit. És a csapat centere az „őserő” Torghelle Sándor, neki kell a legkomolyabban visszafognia magát a pályán látott habitusához képest, de igyekszik, hiszen az M4 stúdiójában még egyszer sem ment neki senkinek.
A bő keretbe befér még a nem kevés válogatott rutinnal rendelkező, intelligensen fogalmazó Hrutka János, vagy a szelíd és néha kissé visszafogott Lisztes Krisztián, az elegánsan bohém Bánfi János, de volt olyan világverseny, amin például Szanyó Károly igazolta a pályán látottnál nagyobb munkabírását.
Edző van, bíró van, mehet a meccs!
Válogatott csapat mellé persze vezetőedző is kell: Várhidi Péter nagy taktikus, elsősorban az olasz edzőiskolát képviseli, mágnestáblájával csodákra képes. Bozsik Péter az egyik legrégebb óta műfajban lévő hazai tréner, hisz anno már a Duna TV közvetítéseiben is közreműködött, (köz)helye megkérdőjelezhetetlen. Mészöly Géza a jelenleg is aktív élvonalbeli edzők közül az egyetlen, aki szintén volt már képernyőn. Ugyanakkor az edzők között elég kevés a vállalkozó kedvű és/vagy színesen beszélni képes szakember (a jelek szerint), bár felvételen kívül mindegyiknek megvan a maga véleménye. De hát azt jól elmondani a felvétel alatt – az más kihívás. Mindenesetre, ha egyszer összeáll egy meccsre a magyar szakértő-válogatott, a játékvezető nem lehet más, mint Puhl Sándor, aki az ítéletein kívül néhány érdekes, új kifejezéseket tartalmazó magyar körmondattal is szórakoztathatja a nagyérdeműt.
