Verebes Krisztina a most készülő, Az én Mágusom című könyve kapcsán csaknem kétórás, exkluzív interjút adott a Trend FM 94.2 – Sportexpressz című rádióműsorban szombat délután.
A műsorban Harle Tamás és Borbély Zoltán kérdései nyomán Verebes József lánya tabuk nélkül, az emberi, lelki vonatkozásokat sem elhallgatva beszél a legendás edző életének minden lényeges szakaszáról, a kényes kérdéseket sem megkerülve.
A teljes interjút itt lehet meghallgatni.
Viszonya Mezey Györggyel és Mészöly Kálmánnal
– A temetés után nagyon sok barátja jött oda hozzánk, és közölték velünk, mennyire bánják, hogy nem látogatták őt meg halála előtt. Voltak ellenségei is, akikre ki fogok térni a könyvben. Mezey György nem tartozott ezek közé, de nagyon jó lett volna, ha végül sikerül megbékélniük egymással, hiszen ha ők ketten összefogtak volna, az nagyon nagy hasznára lett volna a magyar labdarúgásnak – mondta Verebes Krisztina.
– Apu nagy kritikával illette a mexikói vébé után Mezey Györgyöt és a stábját. Akkoriban senki nem merte kimondani, hogy mi volt ott a baj, egyedül apa. Mindenki a csapatot hibáztatta, ő azt mondta, szerinte a csapattal semmi gond nem volt, a felkészüléssel akadtak problémák. Akkori nyilatkozataiban elmondta, nem az Alpokban kellett volna felkészíteni a válogatottat Mexikóra, az erőnlét teljesen nulla volt a játékosoknál, ez volt a kulcsa az egésznek. Szerintem ez lehetett a konfliktus forrása, plusz a szakmai vetélkedés, valamint ide sorolnám Mészöly Kálmán személyét is. Vele talán még sokkal több nézeteltérése volt apunak, mint Mezeyvel. Már játékoskarrierjük idején sem jöttek ki jól egymással, két vehemens emberről volt szó. Amikor Spanyolországba utaztak, akkor volt egy elég nagy konfliktus közöttük, de az akkori sajtóban megjelentekkel ellentétben nem verekedtek össze – folytatta a Mágus lánya.
Mészáros Dodó megalázta őt a Fradinál
Verebes Krisztina aztán arról is beszélt a Sportexpresszben, hogyan gondolkodott édesapja a cigányságáról.
– Magyar embernek tartotta magát. Nálunk a romaság nem volt téma, büszke volt a származására. Emiatt őt nem bántották, nem mellőzték, kivétel a Ferencvárosnál, ahonnan emiatt elküldték. Rettenetesen megalázta őt a vezetőedzője, Mészáros Dodó bácsi. Kifejezetten a roma származása miatt kellett eljönnie a zöldektől. Állandóan beszólt neki az edző, aztán pedig nem játszatta őt, pedig addig nagyon nagy sztár és közönségkedvenc volt a Fradinál. Úgy küldte le a kispadra, hogy közben szitokszavakat használt a cigány szó mellé, megalázta őt.
Bohóc vagy Mágus?
– Semmiképpen sem bohóc. Mindig felkészült a focistákból. Jól hangzik az, hogy beviharzott az öltözőbe, és csak annyit mondott: „ti vagytok a legjobbak”, csak hogy ez nem teljesen így volt. Ő mindig azt mondta, hogy „akkor lesztek a legjobbak, ha betartjátok az én utasításaimat, átveszitek a mentalitásomat, és ha sokat dolgozunk együtt, kihozom belőletek a maximumot”. Ehhez nyitott agyú játékosokra volt szüksége. Megvált azoktól a focistáktól, akik nem tudták átvenni az ő mentalitását. A játékosai tűzbe mentek érte, és a mai napig könnyes szemmel beszélnek róla, második apjukként emlegetik őt. Nemcsak szakmailag, hanem emberileg is sokat kaptak tőle.
– Mindig azt vallotta, hogy a közönséget szórakoztatni kell. Az unalmas meccsekkel a közönség nem tud mit kezdeni, ő mindig azt szerette, ha sok gól van, és pörögnek az események. A foci a szórakoztatóipar része, és ez mára már be is igazolódott.
Azok a híres öltözői legendák…
– A leghíresebb öltözői sztori, az Szabó Ottó fűszál hasonlata. Nagyon kikaptak a Győrrel a Benficától, Ottó pedig eléggé rosszul játszott. Ezután következett két meccs a görögök ellen. Kitépetett egy fűszálat vele Győrben, majd pedig Görögországban, és azt mondta Ottónak: „nézd meg, ugyanolyan”. Ez is egy egyszerű hasonlat, de hatalmas pszichológia van mögötte. Simon Tibivel hasonlóan eljátszatta ezt a történetet. Emiatt Tibi szárnyakat kapott, nagyon jól játszott, és mindig azt nyilatkozta, mennyire imádja „a mágust”. Alsóbb osztályú csapatok élén is ugyanolyan lelkesedéssel csinálta az edzői munkáját, reggelente alig várta, hogy kimenjen a fiúkhoz az edzésre. A győri öregfiúkkal bejárták az egész országot, és nagyon nagy sikere volt. Az emberek könnyes szemmel simogatták őt, annyira imádták – mondta el az emlékeket Verebes Krisztina.
A könyv szerzője aztán arról is beszélt, hogy mit mondott Verebes Détárinak a lengyelek elleni mérkőzés szünetében, amely hozzásegítette Dömét a legendás, szögletzászló mellől becsavart góljához.
– Détári azért rúgta úgy a gólt, mert apu a szünetben azt mondta, hogy rúgjanak mindent kapura, szögletnél és szabadrúgásnál is. Ez volt a nagy mondat a szünetben. Rengeteg ilyen sztori van a könyvben, hogy egy játékos apa utasításai szerint cselekedett, és egyből jött a gól. A híres szünetbeli egy-egy mondataival rengeteg mérkőzést megfordítottak a csapatai.
A legmegdöbbentőbb: Verebes leépülése a Quaestor-ügy kirobbanásával kezdődött
– Aput kikészítette a Quaestor-ügy. Lehet, hogy patetikusan hangzik, de utána kezdődött az ő leépülése. Ahogyan anyuval visszapörgettük, ez napra pontosan így volt. És ez ijesztő. Annyira szent ügy volt neki a Győr, annyira a sajátjának érezte. Szinte depresszióba esett, ami egyáltalán nem volt jellemző rá. Úgy érezte, hogy amiért ők ott dolgoztak, az most hirtelen nulla. És akkor azt érezte, hogy ez a vég, és kész! Azóta sem tért magához a csapat, és ezért is olyan fontos most a győrieknek ez a könyv ahogy én érzékeltem, mert a múlt sikereiből lehet erőt meríteni. Nemrég voltam Győrben, és azt tapasztaltam, hogy hatalmas szükség van arra a szeretetre, ami apuból jött az emberek felé – hangzott el a Trend FM Sportexpressz című műsorában a kijelentés.
