Az Aranycsapat előtti aranykor – egy remek új futballkönyv

Szegedi Péter futballtörténész a magyar foci hőskoráról írt nem hagyományos értelemben vett sportkönyvet. Futballmániásoknak kötelező olvasmány.

A neveket ismerjük, tudjuk, ki volt Orth, Schlosser, Zsák, Sárosi – a 20. század elejének, a futball hőskorának nagy magyar dicsősége mégis ritkábban kerül reflektorfénybe, mint az ötvenes-hatvanas évek sikerei és a közelmúlt. Az egyik legtájékozottabb szociológus-futballtörténész, Szegedi Péter most változtathat ezen: Az első aranykor – a magyar foci 1945-ig című könyve az igényes futballbarátok számára alapmű lehet.

– A könyvet elsősorban azoknak a futballszurkolóknak ajánlanám, akik érdeklődnek nem csak a sportág múltja, hanem a magyar történelem iránt is. A könyv ugyanis nem hagyományos sporttörténeti munka, nem „adattár”, nálunk szokatlan, de egyetlen csapatösszeállítás sem szerepel benne. A labdarúgásban zajló mélyebb folyamatokra összpontosít, kiderül, hogy született a Fradi-MTK rivalizálás, hogyan lett nagy csapat az Újpest, miképp alakult ki a profizmus, de képet kapunk a vajaskenyér-túrák, a bundázás világáról, ahogy a huliganizmus kialakulásáról is. Épp ezek miatt úgy gondolom, hogy a múlt iránt érdeklődő, szélesebb közönség érdeklődésére is számot tarthat, akik egyébként nem követik a labdarúgás eseményeit – mondta a Rangadónak Szegedi Péter, aki futballtörténészként, szociológusként, közgazdászként is közelít a labdarúgáshoz. Könyve alighanem e többféle nézőpont miatt lesz ritka csemege a sportbarátoknak.
Szegedi Péter első élménye az 1982-es világbajnokság volt. 1996-ban egy „Futball és identitás” című Közgazdaságtudományi Egyetemen tartott szeminárium hatására kezdett a szurkolói kultúrával, majd a futballtörténelemmel foglalkozni.
– Történeti érdeklődésemnek köszönhetően először a régi idők focijának világát akartam megismerni. Teltek hónapok, s azt vettem észre, hogy belefeledkezek a húszas-harmincas évek újságjaiba. Teljesen ismeretlen, de nagyon érdekes világ tárult fel előttem, mely teljesen magával ragadt.

Húsz év alatt sem tudtam átlépni az 1945-ös korszakhatárt, ebből a témából doktoráltam, és ezt az időszakot mutatja be a most megjelenő második könyvem is

– meséli az indíttatásról.
Az „aranykor” kifejezés a magyar futballban két „ezüstös” sikert takar, az 1938-as és 1954-es vesztes vb-döntőn szereplő magyar válogatottak a világ legjobbjai közé tartoztak. A könyvben értelemszerűen az elsővel foglalkozik részletesebben a szerző, de korántsem csak a nemzeti tizenegyeket vizsgálja.

– Azt szerettem volna, ha az olvasó egy komplex képet kap az Aranycsapat előtti magyar labdarúgásról, melybe épp úgy beletartoznak a kiemelkedő eredmények, a Jimmy Hogan által kialakított futballstílus, azaz a skót alapokon nyugvó Duna menti iskola, de említhetem a stadionépítéseket (melyek európai összevetésben is kiemelkedőnek számítottak), vagy a profizmus kialakulását is (a kontinensen Ausztria és Csehszlovákia után 1926-tól nálunk indítottak harmadikként hivatásos bajnokságot). Sokáig én is úgy gondoltam, az 1938-as világbajnoki ezüst jelentette az első aranykor csúcspontját, ma már látom, hogy nem így van: ha le akarjuk szűkíteni, mikor beszélhetünk első aranykorról, elsősorban a tízes évekre kell gondolnunk.

Mai szemmel el tudjuk képzelni, hogy az első világháborút megelőző években Skócia és Anglia után Magyarországon jártak legtöbben válogatott mérkőzésekre?

A hagyományok ismerete, a folyamatosság a futballkultúrában ugyanolyan fontos, mint a történelemben, véli Szegedi Péter, ezzel válaszolva a kérdésre: mi az, ami a mai futball kedvelői számára fontos lehet Schlosser, Orth vagy a korabeli nagy magyar edzők történetében?

– Továbbgondolnám a kérdést: mitől fontos egy mai magyar embernek Szent István vagy Mátyás király alakja? Evidensnek találjuk a választ, ők a mi hőseink, a múltunk, akikre büszkék vagyunk, identitásunk részét képezik. Orth, Schlosser és Sárosi pedig a futballmúltunk részei, ők jelentik a gyökereket, ahonnan kinőtt a magyar labdarúgás. Persze ettől többről is szó van. A könyv bevezetésében idézem Sebes Gusztáv 1955-ös sorait: „Aki azt hiszi, hogy közel hatvanéves labdarúgó kultúránk és a mai nagyszerű eredményeink között nincs összefüggés, az súlyosan téved. Domonkos, Zsák és Plattkó után Szabó és Háda már a Domonkosék tudásával gyarapodva védte kapuját, s Grosics kifutásaiban lehetetlen meg nem látni Szabó kirohanásait, sőt mezőnybeli fejeseit. Így végig lehetne elemezni a posztokat egészen a balszélsőig.” Sajnos ma már nem tudunk ilyen futballhősöket felmutatni, tény ugyanakkor, hogy van, ami tovább él a régi idők focijából. Nem tartom véletlennek, hogy ma a magyar szurkolók a technikás és nem a rakkolós labdarúgást látják igazán „szépnek”.

Szegedi Péter könyvében természetesen a történelem is megjelenik a futball hátterében, vagy éppenséggel beleszólva a futball sorsába. Hiszen a vizsgált időszak a nagy világégések korszaka, a magyar történelem tragikus szakasza.
– Két fontos időszakot kell kiemelnem, először is az első világháborús vereséget.

Európa egyik legszegényebb országából a legkiválóbb labdarúgók egy jobb élet reményében tömegesen hagyták el Magyarországot,

és kapcsolódtak be az ekkor kialakuló európai futballgazdaságba. A magyar futballnak ez óriási veszteséget okozott, ugyanakkor ma már büszkeséggel mondhatjuk, hogy labdarúgóink kiemelkedő szerepet játszottak az európai labdarúgásban. A kontinens legnagyobb klubjai foglalkoztattak magyar játékosokat és edzőket. A másik ilyen történelmi fordulópont a harmincas évek végéhez köthető, amibe nem csak a futball árjásítása tartozott bele, hanem az állam fokozott részvétele is a sportágban. Az állam ugyanis nem a negyvenes évek végétől, hanem már a harmincas évek közepétől megjelent a labdarúgásban – teszi hozzá a szerző.
Szegedi Péter Az első aranykor című futballtörténeti könyve várhatóan június elején kerül az üzletekbe, korábbi munkáiról a szerző közösségi oldalán találhatnak olvasnivalót.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

BUDAPEST, HUNGARY - MARCH 26:  Adam Nagy of Hungary and Luka Modric of Croatia battle for the ball during the International Friendly match between Hungary and Croatia at Groupama Arena on March 26, 2016 in Budapest, Hungary.  (Photo by Dennis Grombkowski/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.